FACEBOOK

Varga Dénes: ,,Úgy néz ki, hogy megtanultunk döntőt nyerni!,,

Varga Dénes: ,,Úgy néz ki, hogy megtanultunk döntőt nyerni!,,
hozzászólás, 2020.02.14.

A magyar válogatott csapatkapitánya, Varga Dénes a vlv kérdéseire válaszolva idézi fel a budapesti Eb-győzelemmel kapcsolatos tapasztalatait, emlékeit, újabb információkkal gyarapítva ismereteinket az aranyérem megszerzésének folyamatáról. 


VARGA DÉNES a vlv-nek:

- Az első kérdésemre akár igennel vagy nemmel is lehet válaszolni, hiszen összegzést kérnék: minden úgy alakult ezen az Eb-n, ahogy előtte a legszebb álmaidban elképzelted?

- Végül is..., eredménycentrikusan néztem ezt a dolgot és aranyérmet vizionáltam, úgyhogy ennek tükrében a válasz: igen.



- Az Eb előtt sok szó esett a korábbi hazai világversenyek eredményeiről/kudarcairól, mindenki számított arra, hogy ismét nagy szurkolótábor előtt játszotok majd. Te magad is nyilatkoztál arról, hogy ha döntőbe juttok, most "más lelkülettel" fogtok vízbe szállni, mint a korábbi, hasonló alkalmakkor. Ez a helyzet mennyire nyomta rá a bélyegét a felkészülésre? Gondolok itt a hétköznapok munkájára, az egymással folytatott beszélgetésekre.


- Nekem volt olyan érzésem közben, amikor a Duna Arénában edzettünk, hogy azért jó, hogy ezt a közeget mi két-három héttel hamarabb elkezdhettük megszokni. Még hogyha az igazi versenyhangulat, a fénytechnika csak néhány nappal a start előtt költözött is be a versenyhelyszínre. Ott edzettünk, megszokhattuk a tereket, volt módunk, időnk ráhangolódni a foglalkozásokra, mint te is láthattad, fociztunk a parton. Szóval azt lehet mondani, hogy kicsit "magunkévá" tettük az uszodát és én azt gondoltam, hogy ez előnyünkké válhat.

- Én elsősorban a hazai rendezéssel mindig járó lelki nyomásra gondoltam...

- Ezzel nem foglalkoztam, úgy kívántam megélni ezt a helyzetet, mint előnyt, minket segítő körülményt. Amikor telt ház vagy csaknem telt ház fogadott minket, próbáltam magamba szívni ezt az élményt és megbecsülni azt, hogy nem a klasszikus, külföldi világversenyek meccsein látott kép fogad minket, amikor jövünk a bemutatásra, hogy 70 néző ül a lelátón, s ha mondjuk Európában van éppen az a világverseny, akkor a 70-ből 20 biztosan hozzátartozó...

- Ez a sportág általános helyzetét minősíti...

- Igen.

- Akkor térjünk rá a közvetlen felkészülésre. Három hét volt erre és mindenki megemlíti, hogy ez mennyire kevés. Jó volt így ez nekünk? Ha hosszabb idő lett volna, akkor az ellenfelek jobban a "nyakunkra jönnek"? Így volt éppen ideális? Hogy látod?

- Ideális volt és nekem nem is tűnt rövidnek. Itthon voltunk és december 23-áig mégis szállodában laktunk, ami borzasztóan nehéz volt, a családom sem könnyen viselte. Az új év első napjaiban ráadásul elutaztunk egy tornára Cuneóba, ami nekem szintén kicsit nyűg volt. Viszont ott már látszott, hogy jól játszunk, az olasz csapat az utolsó pillanatokban tudott ellenünk egyenlíteni - hazai pályán. Megnyertük a tornát, miután megvertük a görög és az amerikai csapatot - ezek jó jelek voltak. Enyhített a személyes fájdalmamon, amit a családtól való távollét okozott, s elhitette velünk, hogy hazai pályán bárkit képesek leszünk legyőzni.

- Említetted, hogy ezt a helyzetet a családod is nehezen viselte. Ez miben nyilvánult meg?

- Hát, ezt inkább nem részletezném... Itt egy általános problémáról van szó. Az élsport rengeteg lemondással jár és ezekben az években, amikor a gyerekeim már nőnek, felfogják, látják, hogy nem vagyok ott velük, számomra újra és újra felvetődik a kérdés, hogy vajon megéri-e.

- Ez érthető. És nyilván, ha ötödik helyen zártuk volna ezt az Eb-t, akkor egyértelmű lenne a kérdésedre a válasz...

- Ne is mondd! Szerinted ilyen szempontból Kvangdzsu milyen érzés volt? Hogy az első, a leggyengébb meccsen megsérülök, végigülök egy világversenyt úgy, hogy semmit vagy csak nagyon keveset tudok hozzátenni a csapat teljesítményéhez...



- Szóval az első pozitív jeleket a cuneói tornán tapasztaltad. Az megnyugtatott vagy felpezsdítette a véredet, hogy akkor mi lesz itt a Duna Arénában...?

- Egyik sem és mindkettő. Kedvező visszacsatolás volt, azt mutatta, hogy jók vagyunk.

- Azután, hogy a 13 játékost Tomi megnevezte, hogy alakultak a feladataid? Volt-e csapatkapitányként speciális teendőd, beszélgettél-e egyenként emberekkel, milyen módon segítetted a közös munkát?

- Úgy érzem, hogy a magam módján figyeltem erre a feladatra és aztán volt olyan is, amikor arra kényszerültem, hogy beszéljek egy-két játékossal, mert a csapatérdek az kívánta, hogy ezt megtegyem. Úgyhogy, igen, volt plusz felelősségem és teendőm, de ezzel mindig számolni kell, magamtól meg sem említeném.

- Amire utaltál, hogy "rákényszerültél" beszélgetésekre, ez személyes konfliktusok miatt történt?

- Igen. Voltak dolgok, amiket helyre kellett tenni. Mivel ez egy zárt közeg, nyilván nem részletezném, de nagyon nehéz 13 + egy stábnyi embernek huzamosabb ideig egy irányba tartani. Kell az egyének felelősségérzete, hogy mindenki tudja, pontosan merre megyünk, ha pedig kilengések vannak, akkor azt a helyzetet meg kell oldani.

- Szakmailag hogy láttad a csapatunkat? Kialakult a játékunk a rajtra vagy kellett még néhány meccs magán a tornán?

-  Kialakult, de - talán itt utalok vissza arra a kérdésre, hogy rövid volt a felkészülés vagy nem -, kellettek a meccsek még az Eb-n is "darabszámra" ahhoz, hogy előrelépjünk egyik mérkőzésről a másikra. Ezt jól mutatja, hogy a spanyolok elleni csoportmeccsen még elkövettünk olyan hibákat, amiket aztán a szintén velük vívott döntőben már nem.



- Akkor kronológia szerint. Az első meccset át is ugranám, a spanyolokról tettél egy mondatban említést. Az izgat engem nagyon még mindig, hogy a csoportelsőségért mit kellett megtenni... Azért az látszott már korábban is, hogy mennyire nem mindegy, első helyen vagy második helyen megyünk tovább. Szokatlan, rendkívüli helyzet állt elő azzal, hogy az utolsó csoportmérkőzésen 20 góllal kellett legyőzni Máltát. Nem babra ment a játék, komoly volt a tét.

- Igen, és nem tudtuk, hogy mire számíthatunk. Oké, nyertünk már korábban 20 góllal, de annak nem volt hasonló "háttere". Nyilván, ha gyengébb az ellenfél, le lehet győzni akár 20-gólos különbséggel is, de ilyen még nem volt, hogy ezt a különbséget el KELL érni. Nem tudhattuk, ők mennyit tesznek bele, mi mennyit tudunk kihozni magunkból. Most utólag azt mondom, az Eb egyik legjobb meccse volt ez a Málta elleni, 26:0! :-)

- Miért? Milyen szempontból?

- Nem tudom..., élveztem, hogy van ez a feladat, kell lőni annyi gólt, hogy 20 legyen a különbség. Aztán, amikor már látszott, hogy meglesz és az ellenfél még mindig nullán volt, akkor meg már azt szerettem volna, hogy maradjon is ott. Mert olyan meccset sem játszottam még... És tök érdekes volt ez még egy szempontból. Az egyik rákfenéje a mai vízilabdának számomra, hogy egy sor gyenge meccset játszunk a klubban is úgy, hogy teljesen érdektelen, tudjuk, hogy biztosan megnyerjük, ezért mi magunk sem hajtunk annyira, nem túl színvonalas az egész. Most viszont az elejétől fogva arra törekedtünk, hogy a legjobbunkat nyújtsuk, mert tudtuk, hogy csak így lehet meg esetleg a húszgólos különbség. Emiatt aztán ez a gyenge csapat ellen vívott, nagy gólkülönbségű meccs is egészen jó színvonalú lett.

- Ez már csak azért is érdekes, mert akkor szinte mindenki arról beszélt, hogy ez a vízilabda halála, ilyen meccsekre semmi szükség... Ezek szerint te nem így értékelted.

- Annyira nem, hogy meg is tartottam emlékbe a máltai zászlót, amit a bemutatás után a magyarért cserébe átnyújtott az ő csapatkapitányuk...



- Meglett a csoportelsőség és gondolom, lelkileg is adott nektek egy lökést, hogy sikerült. Amit el akartatok érni, azt elértétek. Volt ilyen közvetlen pozitív hatása annak a 26:0-as győzelemnek?

- Szerintem igen. Meg is könnyebbültünk, mert a csoportelsőséggel egy játéknap utána nekünk kimaradt. Ez több szempontból is jól jött. Rögtön kikérőt kértem Tomitól, tehát, hogy hazamehessünk. Nekem ez volt a fő motivációm Málta ellen, hogy utána találkozhassak a  gyerekekkel. Más a betegségét pihente ki abban az időszakban, mindenképpen szükségünk volt erre a plusznapra a mentális és fizikális felfrissülés érdekében.

- Hogy kezdődtek ezek a betegségek? Jansik Szili már az első meccsünket megelőző edzéseken nem tudott vízbe szállni, ezt láttam, de mikor kezdett kritikus szintet elérni a dolog?

- Sorban ment végig a játékosokon, nem is tudom, volt-e egyáltalán valaki, aki ne lett volna rosszul valamikor a két hét alatt. Volt, akit csak kicsit érintett, másokat jobban, de azért rendre kidőltünk úgy egy-két napra.

- Láz, gyengeség, hasmenés, hányás, mégis, mi volt ez?

- Mindegyik. Most taglaljam a részleteket? :-)

- Igen, mert ez a háttérben zajlott, senki nem tudta akkor...

- Nyilván ezt nem kommunikáljuk. Aztán, amikor megnyertük az elődöntőt, úgy voltam vele, hogy miért is ne kommunikáljuk? Sokszor jártam úgy a múltban, hogy nagyon titkolgattuk, hogy bajunk van, az olimpián sem mondtuk el, hogy Pufinak és Daninak (Hárai Balázsnak és Varga Dánielnek - a szerk.) bordasérülés miatt nagy fájdalmai vannak, közben pedig ezek olyan egyértelmű problémák voltak, amikkel meg kellett küzdenünk. Nem kifogásként kell az ilyet közölni, hanem pusztán azért, mert ha mindenki tud a bajunkról, ez még ösztönözheti is a játékosokat, hogy ha lehet, még több erőt mozgósítsanak.



- Volt még egy meccsünk, be kellett jutni a legjobb négy közé az oroszok ellen. Arra a mérkőzésre érdemes szót vesztegetni?

- Nem. 

- Következett Montenegró. Velük kapcsolatban annyi, de annyi emlékünk van, egészen 2008-ig, a malagai Eb-ig visszanyúlóan. Valahogy mindig úgy voltak elkönyvelve, hogy "őket azért megverjük". Aztán időnként nem verjük meg őket és időnként úgy nem verjük meg őket, hogy éppen nagyon-nagyon fontos meccsről van szó... Benned milyen emlékek voltak? Tartottál tőlük? Vagy úgy láttad, hogy azért mégiscsak jobbak vagyunk náluk?

- Nem is tudom. Az Eb előtt azt gondoltam, hogy Montenegró nem lesz túl jó ezen a versenyen, aztán láttam őket egy edzésen és onnantól fogva tudtam, hogy ők igenis jók. Érzékeltem, hogy ez egy homogén társaság. Ez érhető, hiszen a csapat a Herceg Novira épül, ezt egészíti ki néhány rutinos játékos, akiket nem kell bemutatni - Ivovics a Reccóban játszik, meg hát ő Ivovics... A többiek pedig vagy korábban légióskodtak Magyarországon vagy még mindig nálunk játszanak. Jó összetételű csapat, de talán egy kis vagányság, az ilyen meccseken megszerezhető rutin hiányzott belőlük ahhoz, hogy minket most megverjenek. Egy kicsi plusz. Egy-két év kell nekik szerintem, hogy tökéletes csapattá érjenek. 

- Megütötte a fülemet, hogy egy montenegrói edzés nézése közben változott meg a véleményed róluk. Ez hogy? Olyan nyilván nincs, hogy beülsz és megnézed egy másik csapat edzését. Mennyi idő kell ahhoz, hogy amit látsz, abból ilyen következtetést tudj levonni?

- Ez konkrétan egy olyan tízperces fórgyakorlás volt. Mi következtünk utánuk a medencében és bemelegítés közben láttam, ahogy az edzőjük irányítja őket, ahogy hallgatnak rá, s ez egészen jó benyomást keltett.



- Montenegró legyőzése már döntőt jelentett. Hozott-e ez bármiféle változást az akkori életetekben, a lelki hátteret illetően, esetleg előjöttek régi, budapesti döntő előtti érzések?

- Nem éreztem ilyesmit. Boldogok voltunk, hogy bejutottunk a döntőbe. Ekkor már biztossá vált az olimpiai kvóta, volt, aki ennek örült nagyon. Engem ez az Eb kezdetétől fogva nem érdekelt. Abszolút az aranyérem volt a célom, nem a kvótaszerzés, már csak azért is, mert ha megnyerjük a tornát, akkor azzal a kvóta is megvan. Nem számolgattam, nem érdekelt ez a dolog. Örültem, hogy lehetőségünk nyílt újra döntőzni. Mert, ugye, nyerni csak a döntőben lehet... :-)

- A spanyolokkal korábban vívott csoportmeccs mennyiben volt érdekes? Nyilván elemeztétek, lehetett-e abból tanulni? Hogy volt a felkészülés az utolsó meccsre?

- Mindenféle fakszni nélkül csináltuk a dolgunkat. Lementünk edzeni, videóztunk. Amikor a meccsnapon találkoztunk a spanyolokkal, rajtuk is azt láttam, hogy nem idegesek. Nagyon tudatosan csinálták, amit csináltak, nem voltak meglepődve azon, hogy döntőben vannak. Szerintem az sem lepte volna meg őket, ha megnyerik, láttam bennük azt a tudatosságot, ami kell a győzelemhez. 

Utólag azt mondom, a spanyolok igazán megérdemelték volna, hogy megnyerjék ezt az Eb-t, csak hát..., nyilván nem ellenünk. Jó csapat voltak, olyan egységet alkottak, ami megérdemeltté tette volna a győzelmüket, és azt is látni kell, hogy ez már a harmadik döntőjük volt, amit elbuktak. De ezen mi is átestünk, még Tibi ciklusában öt alkalommal döntőztünk és csak egyet nyertünk meg. Tehát mi már ezen túl vagyunk és lehet, hogy éppen ez jelentette azt a pluszt, aminek köszönhetően nekünk jött ki jobban a lépés.



- Ötméteresek. Mindig a kapusbravúr kerül előtérbe, de hát azért a másik oldalon mind az öt játékosunknak be kellett lőnie és be is lőtte...

- Örülök, hogy ezt kiemelted, mert én is fontosnak tartom. Ugyanis nem egyszerű műfaj ez. Odaállni, főleg itthon. És volt olyan játékosunk a lövők között, akit már ért nagyon nagy csalódás ilyen helyzetben, és itt mutatkozik meg az, hogy ki milyen vízilabdázó, fogalmazhatok úgy is: ki a fasza gyerek. Hogy most is odaáll, pedig pontosan tudja, milyen az, amikor nem jön össze. Én ezt igazán nagyra becsülöm, sokra értékelem, hogy ezek a játékosok is helytálltak.

- A világ egyik legjobb kapusának lőttétek az ötmétereseket. Ilyenkor improvizáció van vagy meg lehet előre határozni, hogy ennek a kapusnak így fogom lőni?

- Az ötméterespárbaj nagyon érdekes műfaj, én nagyon szeretek ilyen helyzetben lőni. Sokáig rendkívül jó százalékkal, sikeresen tettem, most az utóbbi időben bajnokikon párszor hibáztam, ez foglalkoztat is, hogy mit lehetne másképp csinálni. A döntő végén, a lövések előtt egy dologban biztos voltam: abban, hogy mire számít a spanyol kapus tőlem. Azt mérlegeltem, hogy "mire tesz engem". Ezért érdekes sakkjátszma ez, mert nemcsak azt kell végiggondolni, hogy én mit tudok csinálni, hanem azt is, hogy az ellenfél mit vár tőlem.

- És akkor nem azt csináltad, amire számíthatott...

- Hát nem. Igyekeztem mást csinálni. :-)


 
- Az egész tornát illetően a saját teljesítményedet hogy értékeled?

- Jónak. Egy kicsit nehezen kezdődött el nekem, ezt annak tudom be, amit kommunikáltam is előtte, hogy ezek a gyenge meccsek az elején nem hoznak lázba és azt is kívántam, menjen rosszul a játék, hogy később, amikor már kell, akkor jól menjen. Ez egyfajta kód már a fejben. A test úgy cselekszik, ahogy az agy vezérli és ezt az említett hozzáállást szerintem már kódoltam magamban. Nem estem kétségbe az elején, de bíztam abban, hogy lesz ez még jobb is.

- És lett is.

- Igen.

- Szakmai szempontból milyen volt ez az Eb? Nyilván nem mélyelemzést kérek, de évente vannak világversenyek, ezek mutatják meg a vízilabda haladásának útját. Ebben a folyamatban hova helyezhető a budapesti Európa-bajnokság?

- Színvonalas volt. Az én szememben nagyon nagy presztízse van az Eb-nek, csak azért nem mondom, hogy erősebb, mint a vb, mert az amerikaiak és az ausztrálok azért beleszólhatnak egy-egy verseny alakulásába. Ehhez jön még, hogy itthon játszhattunk, ami persze nem szakmai tényező, de valahol mégis, mert például te is azzal kezdted ezt az interjút, hogy nyomásról beszéltél és azért ez egy tényező. Igen. Még nagyobb dolog itthon nyerni. A mi meccseinken, még a 26:0-as mérkőzésen is sok ezer ember volt kint, míg a külföldi meccseinken a már említett, százas nagyságrendű néző a megszokott. 

- Azért a hazai pályának rengeteg előnye volt és nemcsak az, hogy két héttel korábban megismerhettétek az uszodát. Dönthettünk arról, hogy hány órakor játszunk meccset, gondolom, az edzések időpontja és helyszíne is a mi kedvünk szerint alakult. Ezek a logisztikai előnyök, a rendező jogán meglévő lehetőségek nagyon fontosak voltak? Nagyon fog hiányozni az ilyesmi például Tokióban...?

- Ez mindenkinek hiányzik majd, csak a japánoknak lehet majd előnyük. Jó kényelmi faktorokról van szó, volt, amit más országban biztosan nem tudtunk volna igénybe venni, igenis, számított, jó és kényelmes volt így. 

- Próbáltam valahogy Tokióra átvinni a beszélgetés fonalát...

- Nagyon jó, ha Tokióról kérdezel és ha ez az utolsó kérdés, mert remek végszóval készültem... :-)

- Na, hát akkor az olimpia... Mi lesz Tokióban, mire számítasz, milyen eredményt érhetünk el?

- A felkészülés kezdetéig elég sok feladat van még a klubban és most vissza is kellett állnunk arra a versenyhelyzetre. Viszont szerintem az elkövetkező 3-4 hónapos menetelés hozzásegíthet minket ahhoz, hogy egy jó felkészülés után újra csúcsformában érkezzünk Tokióba. Az olimpiáról pedig, én úgy gondolom, hogy éremmel térünk haza. Abban bízom, hogy bejutunk a döntőbe, mert úgy néz ki, hogy megtanultunk döntőt nyerni!

- Köszönöm a beszélgetést!


A 2020-as budapesti Európa-bajnokság végeredménye:


1. MAGYARORSZÁG

Nagy ViktorVogel Soma (kapusok),

Angyal DánielErdélyi BalázsHárai BalázsHosnyánszky NorbertJansik SzilárdManhercz KrisztiánMezei TamásPohl Zoltán,  Varga DénesVámos MártonZalánki Gergő (mezőnyjátékosok).

A stáb:


Märcz Tamás szövetségi kapitány, Németh Zsolt edző, Mátéfalvy Csaba kapusedző, Dr. Szigeti István csapatorvos, Eszlári Gergely gyúró, Kenyeres András mentáltréner, Zala György erőnléti edző, Tóth Szabolcs csapatmenedzser és videós.

2. Spanyolország
3. Montenegró
4. Horvátország
5. Szerbia
6. Olaszország
7. Görögország
8. Oroszország
9. Németország
10. Georgia (Grúzia)
11. Románia
12. Törökország
13. Franciaország
14. Szlovákia
15. Hollandia
16. Málta

A torna legjobb játékosa Varga Dénes. A legjobb kapus Dani Lopez (Spanyolország), a torna gólkirálya az orosz Konsztantyin Harkov 21 góllal.


A VLV EB-ALOLDALA AZ ÖSSZES MECCS JEGYZŐKÖNYVÉVEL


ÉRTÉKELÉSEK:

Märcz Tamás: ,,Ezt szeretik az emberek - és mi magunk is ezt szeretjük!,,

A VLV TUDÓSÍTÁSAI A BUDAPESTI EURÓPA-BAJNOKSÁGRÓL:


Köszönjük a tudósításainkhoz nyújtott segítséget a dzsautóna


Magyarország-Spanyolország 14:13 - Ötméteresekkel nyertük meg az Európa-bajnoki döntőt!

Magyarország-Spanyolország - élő közvetítés


Na, még egy meccs! - Ez itt az Eb-döntő napja

Eb-bronzérmes a magyar női válogatott

Montenegró-Magyarország 8:10 (2:1, 1:3, 2:4, 3:2) - Eb-döntőben Magyarország!

Montenegró-Magyarország - élő közvetítés


Az ellenfél Montenegró, a cél az Eb-döntő!

Felfüggesztették egy szerkesztőség akkreditációit a budapesti Eb-n

Kikapott az elődöntőben, márciusban szerezhet olimpiai kvótát a magyar női válogatott

Magyarország-Oroszország 14:10 - Eb-elődöntőben válogatottunk

Magyarország-Oroszország - élő közvetítés


Ma 19-től: az oroszok ellen, az elődöntőért

Női Eb: Magyarország-Franciaország 16:3 - Éremért játszanak a lányok!

Märcz Tamás: ,,Óriási rangja lett az Európa-bajnokságnak,,


Az Eb csoportköre - a számok nyelvén

Női Eb: Szerbia-Magyarország 0:27

Málta-Magyarország 0:26 - és ez nem elírás!

Málta-Magyarország - élő közvetítés

Megvan a bűvös szám: 20 góllal kell legyőznünk Máltát a csoportelsőséghez!

Eb: A görögök legyőzésével csoportelső a magyar női válogatott

Magyarország-Spanyolország 11:11

Magyarország-Spanyolország - élő közvetítés

A spanyolok elleni meccs komoly tétre megy!

Női Eb: Magyarország-Oroszország 9:8

Stefano Luongót VAR alapján tiltották el brutalitásért!

Eb-nyitány: Törökország-Magyarország 5:19

Törökország-Magyarország - élő közvetítés

Kezdés Törökország ellen, ma 19.30-kor

Női Eb: Szlovákia-Magyarország 2:20

Női Eb: Magyarország-Horvátország 25:6

Hosnyánszky Norbert: ,,Azért ez nagyon nagy sportélmény egy ember életében...,,

Eb-start előtt - Varga Dénessel

Holland és görög edzőpartnerekkel készült a magyar válogatott

Megtartották az Eb hivatalos sajtótájékoztatóját


VLV-FOTÓGALÉRIÁK:

A mérkőzéseken készült vlv-fotók minőségét a Camera Kft-nek köszönhetjük.
  
Canon Webáruház


Budapesti Eb, eredményhirdetés - vlv-képek II.

HUN-ESP Eb-döntő - vlv-képek II.


MNE-CRO Eb-bronzmeccs - vlv-képek

HUN-ESP Eb-döntő, eredményhirdetés - vlv-képek, Monoki Nikolett 

HUN-ESP Eb-döntő - vlv-képek, Monoki Nikolett


Női Eb, eredményhirdetés - vlv-képek, Monoki Nikolett

HUN-NED - vlv-képek, Monoki Nikolett 

ESP-CRO - vlv-képek, Monoki Nikolett 

MNE-HUN - vlv-képek III. (2020.01.24.)

MNE-HUN - vlv-képek II., Monoki Nikolett

MNE-HUN - vlv-képek I. (2020.01.24.)


HUN-ESP női - vlv-képek II.

HUN-ESP női - vlv-képek I.

SRB-ESP-végkifejlet - vlv-képek, Monoki Nikolett

Magyarország-Oroszország - vlv-képek II.

Magyarország-Oroszország - vlv-képek I., Monoki Nikolett

Magyarország-Franciaország, női - vlv-képek II.

Magyarország-Franciaország, női - vlv-képek I.


Málta-Magyarország - vlv-képek II.

Málta-Magyarország - vlv-képek I., Monoki Nikolett

Magyarország-Spanyolország - vlv-képek II.

Magyarország-Spanyolország I. - vlv-képek I.

HUN-ESP - vlv-képelőleg

Magyarország-Oroszország, női - vlv-képek

Törökország-Magyarország - vlv-képek II.

Törökország-Magyarország - vlv-képek I., Monoki Nikolett

Szlovákia-Magyarország, női - vlv-képek II.

Szlovákia-Magyarország, női - vlv-képek I., Monoki Nikolett

Magyarország-Horvátország, női - vlv-képek, II.

Magyarország-Horvátország, női - vlv-képek I., Monoki Nikolett

Edzés, kétkapuk - vlv-képek (2020.01.11.)

Edzés - vlv-képek II. (2020.01.10.)

Eb-sajtótájékoztató, edzések - vlv-képek I., Monoki Nikolett (2020.01.10.)