Miért nem láttuk a VAR képét Nagy Viktor védésekor?

hozzászólás, 2021.08.05.

Komoly visszhangot váltott ki egy ítélet, amit a magyar-horvát olimpiai negyeddöntőn hoztak a bírók. A játék egy Nagy Viktor-védés után tovább ment, majd mégis videóztak és visszamenőleg megadtak egy gólt a horvátoknak - máig nem láttunk olyan képet, amely igazolja a döntést. A VAR használata kérdéseket vet fel.

,
A horvátok elleni olimpiai olimpiai negyeddöntőnkben, 7:5-ös vezetésünknél történt az eset. Nagy Viktor hatalmasat védett, majd ment tovább a játék, támadni kezdtünk. Senki nem értette, miért állítják meg a meccset a bírók a túloldalon, holtidőben. Videózni kezdtek, s végül gólt ítéltek, az órát visszaállították, 7:6-os állásnál a mi középkezdésünkkel folyítatódott a meccs.

Az Eurosport külön kitette az ominózus jelenetet, ez részlet a tévéközvetítésből, s nem tartalmaz olyan képet, amely igazolná a bírói döntés jogosságát.

A horvátoknak a VAR után megadott, vitatott gólja az Eurosport felvételén

A rengeteg olimpiai hír között mások is felfigyeltek erre a sztorira, vízilabdás berkekben pedig külön vita alakult ki az esetről, a VAR alkalmazásának problémás vetületeiről.

Anélkül, hogy az összes véleményt idéznénk, a lényeget igyekszünk összefoglalni, elsősorban Puskás Ferenc (volt játékos, bíró, a szövetség szabálymódosításokért, -értelmezésekért felelős egykori szakembere, webportál-felelőse) bejegyzése alapján.

Az általános értetlenségnek több oka van. Egyrészt senki nem tudja megérteni, hogy lehet egy folyamatosan zajló meccsen jóval később közbeavatkozni, s visszafordítani a "történelem kerekét". Másrészt hiányolják a szakemberek is azt a képet, amelynek alapján döntést hoztak az illetékesek.

Nos, kiderült, hogy egy, a tévéközvetítéshez képest teljesen különálló rendszerről van szó, amely 8 db 1920×1080 50p felbontású kamerával működik, négy csatornán történő egyidejű visszakereséssel. Ez azt jelenti, hogy minimum egy kamera a gólvonalon van. Mostantól nem rendezhető nagyobb FINA-esemény e rendszer alkalmazása nélkül. (Egyébként a szisztéma emlékezetünk szerint a 2019-es belgrádi Világliga-szuperdöntőben debütált és akkor konkrétan egy gólunkba került, hogy csak "próbaként" alkalmazták...)

Érdekes, hogy mivel a tévéközvetítéssel nincs összekötve a rendszer, más sportágaktól eltérően nincs mód arra, hogy egy vitás eset döntő bizonyítékát a széles nyilvánosság is megismerhesse. Más kérdés - és ezt már mi vetjük fel -, hogy miért nem lehet egy ilyen perdöntő "célfotót" legalább utólag nyilvánosságra hozni. Jelenleg csupán a bizalom, a tisztségből adódó tekintély alapján kell elfogadnia mindenkinek, hogy egy konkrét szituációban a bíró jól döntött.

A VAR használatát egy FINA-dokumentum szabályozza részletesen. Ebből kiderül például, hogy videós felülvizsgálatra csak a "gól vagy nem gól" kérdés esetén van mód, azt kizárólag a játékvezető kezdeményezheti, a FINA-delegátus csak jelezheti a bírónak, hogy talán VAR-ra volna szükség. A "kinevezett" VAR-bíró mellett csak a meccs játékvezetői lehetnek jelen a videózásnál.

Mivel az is egy ítélet, ha menet közben továbbengedik a játékot, nem ítélnek gólt az adott, vitás esetben, a korrigálásra a szabályozás szerint "az arra legalkalmasabb időt" kell megtalálni a VAR elvégzésére, de akár azonnal is meg lehet állítani a játékot. Fontos, hogy a legkésőbbi beavatkozási időpont az esetet követő első támadás vége.

Ha VAR után, "visszamenőleg" adnak meg egy gólt, akkor az órát vissza kell állítani, és az ez idő alatt történt összes eseményt (kiállítás, gól), eltörlik, kivéve a sárga és piros lapokat, a brutalitás miatti ítéletet és a cserés kiállítást.

A videórendszert egyébként utólag, meccs után is alkalmazhatják, de csak abban az esetben, ha olyan brutalitás történt, ami a mérkőzésen észrevétlen maradt és így nem járt bírói szankcióval.

Felhasználhatók még a videók óvás esetén, a csapatok kérhetik véleményük igazolására a hivatalos videófelvétel megtekintését.