U18: Magyarország-Szerbia 14:13 - vb-bronzérem!
Parádés mérkőzésen legyőzte Szerbiát és bronzérmet szerzett a szombathelyi korosztályos világbajnokságon a magyar ifjúsági válogatott. A vb-t a görögök nyerték. Helyszíni riportunk folyamatosan bővül:
A világbajnokságon készült vlv-fotók minőségét a Camera Kft-nek köszönhetjük.
Canon Webáruház
Ifjúsági világbajnokság, Szombathely
Bronzmérkőzés
Magyarország-Szerbia 14:13 (5:4, 2:3, 3:4, 4:2)
G.: Bóbis B. 5, Fekete G., Baksa, Szeghalmi, Dala 2-2, Schmölcz, ill. Radovics 4, A. Mitrovics 3, Sulc, Sztanojevics 2-2, P. Mitrovics, Ganics
A VLV SZÖVEGES ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE A MÉRKŐZÉSRŐL
VLV-VIDEÓK:
Grieszbacher-védés
0:1 - Sulc első gólja
1:1 - Bóbis Botond első gólja
1:2 - Arszenija Mitrovics első gólja
2:2 - Bóbis Botond második gólja
3:2 - Bóbis Botond harmadik gólja
4:2 - Fekete Gergő első gólja, ötméteres
4:3 - Petar Mitrovics gólja
5:3 - Szeghalmi első gólja
5:4 - Marko Radovics gólja
6:4 - Schmölcz gólja
6:5 - Radovics második gólja
6:6 - Sztanojevics első gólja
6:7 - Arszenija Mitrovics második gólja
7:7 - Fekete Gergő második gólja
7:8 - Sztanojevics második gólja
7:9 - Sulc második gólja
8:9 - Baksa Benedek első gólja
8:10 - Arszenija Mitrovics harmadik gólja
9:10 - Baksa Benedek második gólja
9:11 - Radovics harmadik gólja
10:11 - Dala Döme első gólja
11:11 - Dala Döme második gólja
12:11 - Bóbis Botond negyedik gólja
12:12 - Radovics negyedik gólja
13:12 - Szeghalmi második gólja
14:12 - Bóbis ötödik gólja, ötméteres
Fekete Gergő érvénytelen gólja
14:13 - Ganics gólja
Horváth János a vlv-nek
- Kedves János! Gratulálok neked a csapatod bronzérméhez, úgy gondolom, hogy ez egy nagyon komoly, férfias teljesítmény volt. Na nem csak azért, mert fel kellett állni a tegnapi nap után, hanem hát, az ellenfél a világ egyik legjobbja volt. Mit érzel? Hogy értékelsz? Ezt szeretném, ha elmondanád.
- Köszönöm szépen a gyerekek nevében, mert ugye azért ők a főszereplők, és ma valami fantasztikusan nagyot küzdöttek. Nyilván nagyon örülök a bronzéremnek, ugyanakkor szerettünk volna aranyérmet nyerni, ez nem volt titok Tegnap nagyon el volt szontyolódva a társaság, aztán hazamentünk, este leültünk és szóba került, hogy annyit beszéltünk erről az éremről az elmúlt négy évben, hogy úgy érezzük, ez az érem jár nekünk, de ezt ugye, el kell venni. Nem fogják odaadni ingyen, mint ahogy nem is adták.
Nem sokat aludtunk az éjszaka, igazából nem számított már taktika, igazából semmi, mert két csalódott csapat csatájából az jön ki győztesen, aki jobban akarja, akinek nagyobb a szíve. Hát ma nekünk nagyon nagy volt, és ugye, vesztett állásból, kétgólos vesztésből álltunk fel, és mentünk el kettővel, és a végén azt hiszem, egyel nyertünk. Szóval fantasztikus érzés volt.
Ez egy periódus vége, négy évet voltunk együtt ezekkel a gyerekekkel, láttam, hogy hogyan lettek kamaszokból férfiak, úgy az életben is, mint a vízilabdában, és ez fantasztikus dolog. Megbeszéltük tegnap este, hogy ma mi utoljára fogjuk együtt kiabálni, hogy „Hajrá Magyarok”, és bármi történik, mi ma ezt az érmet elvesszük. Úgyhogy ezért vagyok nagyon-nagyon büszke a csapatomra.
Fantasztikus volt a közönség tényleg, ez olyan lelki pluszt adott, hogy azt nem is tudom elmondani. Azt se felejtsük el, hogy nem tudom megmondani, mikor volt legutóbb olyan, hogy nem volt dél-szláv csapat a dobogón! Tehát most ennek a nagyon-nagyon erős korosztálynak kijött egy olyan végeredmény, hogy a Balkán nem szerepel az érmesek között. Ez nyilván valamennyire a vízilabda jövőjét illetően is pozitív lehet, mert ugye, állandóan ráfogják a sportágra, hogy a balkáni országok dominálnak.
Ugyanakkor még visszatérek egy gondolat erejéig a saját csapatomra: mi voltunk a mezőnyből az egyetlenek, akik kilenc nap alatt játszottunk nyolc mérkőzést, illetve nem mi voltunk az egyetlenek, de nyolc mérkőzésből nekünk hat rangadó volt, tehát hat olyan ami ott van a világ legjobb nyolc csapatában, és ugye, ezt fizikailag meg mentálisan elviselni nem volt könnyű dolog, de a gyerekek megcsinálták. Minden tiszteletem az övék, nagyon-nagyon büszke vagyok rájuk, nagyon szépen köszönöm nekik, köszönöm a szülőknek, a stábomnak. Ezt el szeretném mondani: Dávid Zoli másodedzőmnek, Bors Laci kapusedzőnek, Horváth Tamás erőnléti edzőnek, Hangody Laci orvosnak, és a videósunknak Horváth Daninak. Mindenképpen meg szeretném köszönni az elnökségnek ezt a négy évet, azt, hogy az én kezembe adták ezt a csapatot, és gyakorlatilag olyan hatalmas élményt kaptam ezzel, hogy egy hazai világbajnokságon vezethetem a magyar válogatottat, ami tényleg egy életre szól. Az én pályafutásomnak a legnagyobb élménye volt, annak ellenére, hogy 2007-ben Keszthelyi Tibivel nyertünk világbajnokságot, de úgy gondolom, hogy ez egy olyan katartikus érzés volt, amit nem lehet elmondani.
- Jó, hát gondolom, hogy majd még beszélgetünk szakmai kérdésekről a későbbiekben. Most még egy dolog fúrja az oldalamat, és muszáj megkérdeznem: szerinted ebből a csapatból lesz válogatott? Felnőtt válogatott?
- Én ezt nem tudom megmondani, a vb előtt nekem feltették ezt a kérdést. Nyilván ez egy nagyon bonyolult dolog. Én biztos vagyok benne, hogy lesz. Ugyanakkor, ha az volt a vb előtt a kérdés, hogy ha mi világbajnokok leszünk, akkor a Märcz Tamásnak hány játékost kell szerintem meghívnia a keretébe... Ugye, ez a játék annyira felgyorsult fizikailag is meg gondolkodásmódban is, hogy egy 18 éves gyerek – az én véleményem szerint – nem tud egyből adaptálódni a felnőtt válogatottba. Nyilván lehetnek olyan tehetségek, mint volt Benedek Tibi, Kásás Tomi, Fodor Rajmi, Szivós Marci, Varga Dumi, de ahhoz képest, amikor ők beszálltak a felnőtt pólóválogatott vérkeringésébe, eltelt 10-12-20 év, és gyakorlatilag olyan igénybevételt jelent ez, hogy most nem tudom elképzelni, hogy bárkinek helye lenne a felnőtt válogatottban. Hogy mit hoz a jövő? Én remélem, hogy minél többen benne lesznek, ugye, öt évvel ezelőtt volt itt Szombathelyen egy világbajnokság, ahol ott volt Jansik Szilárd, Német Toni, Bedő Krisztián, aki felnőtt világbajnok lett, tehát biztos vagyok benne, hogy innen is lesznek! Remélem, és ha lesznek, akkor én nagyon büszke leszek.
- Na, hát akkor én nagyon sok sikert kívánok neked is a csapatoddal a következő szezonra, és még egyszer szívből gratulálok!
- Köszönöm szépen!
(Lejegyzete: Kerbi)
vlv-képek
Märcz Tamás a vlv-nek
- Szervusz Tomi! Köszöntelek Szombathelyen. Gondolom, hogy itt pihensz, itt üdülsz, itt töltöd a szabadidődet. :-) Milyen volt? Hogy értékeled a fiatalok szereplését?
- Nagyon sok meccset láttam ezen a világbajnokságon, és mindjárt azzal kezdeném, hogy gratulálok nekik, mert egy nagyon erős mezőnyben szerepeltek, nem könnyű világbajnokságon van túl az U18-as csapatunk, és egy nagyon szép győzelemmel gyűjtötték be itt a bronzérmet. Szerintem folyamatosan javult a játékuk itt a torna közben, úgyhogy ez egy nagyon szép és fontos eredménye a magyar vízilabdának.
Sok meccset láttam, nem csak az övéiket kísértem figyelemmel. Nézegettem, hogy hol tart a nemzetközi vízilabda, milyenek az ellenfelek, és azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon komoly a mezőny, s szerintem megérdemelten jutott a spanyol és a görög csapat a döntőbe. Mi is nagyon közel álltunk hozzá a tegnapi napon, most ez így alakult, szerintem örüljünk a mai napon ennek a bronzéremnek.
- Az új szabályokkal kapcsolatban mik a meglátásaid? Nyilván külön figyeltél erre, hiszen a berlini Világkupán szintén lesznek kísérleti szabályok.
- Lehet, hogy ha valaki nem is tudja, hogy vannak új szabályok, nem is annyira vette észre egyébként, mert legalább hat-nyolc új szabály volt a listán erre a világbajnokságra, az U18-as világbajnokságra, de nagyon kevés az, ami igazán hirtelen feltűnik. Mégis azt gondolom, hogy picit gyorsította a játékot ez a szögletek után és az emberelőny megszerzésénél húsz másodpercre kerülő óra. Én úgy láttam, hogy nagyon észnél kell lenni, mert nagyon gyorsan vége lesz akkor a támadásnak, viszont egy kicsit pörgősebb lett a játék. Talán az is segítette a gyorsítást, hogy bárhonnan el lehet végezni a szabaddobást, így nincs korlátozva egyik csapat sem, mint ahogy korábban, gyorsabban lehet vezetni a támadásokat. Talán ez a két dolog az, ami a leginkább használatos volt, és azért egyre inkább láttam itt a mérkőzések folyamán, hogy ezek a "repülő cseréket" is egész jól alkalmazta egy-egy csapat . Ezzel is tudtak viszonylag sokat gyorsítani a játékon, gyorsabban cserélni, gyorsabban felépítkezni a megszerzett labda után a támadásaikban, ami érdekes lehet. Egyébként úgy gondolom, hogy majd le fogja vonni a konklúziót a nemzetközi bizottság amely ezzel foglalkozik. Voltak amik pozitívak voltak szerintem lehet, hogy egy-két dolgot fogunk visszontlátni még.
- Jó, hát azért valamit mondj még magatokról, a csapat mikor kezd?
- Már tulajdonképpen csöndben elkezdtük a múlt héten, 16-án az edzéseket, csütörtökön, és most kedden fogjuk folytatni. Hosszú hétvégét kaptak itt augusztus 20-a közeledtével a fiúk, és kedden gőzerővel elkezdjük a felkészülést. A német csapat lesz a vendégünk a jövő héten, majd a rákövetkező héten az ausztrál amellyel közös gyakorlások lesznek. Mindkettő egyébként csoportellenfelünk a Világkupán, de ennek nincs jelentősége. Ami számunkra nagyon fontos a Világkupában, az az, hogy sok fiatal még nagyobb teret kaphasson. A kvalifikációnk igazából megvan a világbajnokságra, ami a FINA kupának a legnagyobb jelentősége, ennek ellenére nagyon szeretnénk jól szerepelni.
- Köszönöm szépen, jó munkát kívánok!
(Lejegyezte: Kerbi)
Baksa Benedek csapatkapitány a vlv-nek
- Óriási hét van mögöttünk. Fenomenális volt ennyi ember előtt játszani, tényleg adtak nekünk egy pluszt, mint hogyha egy emberrel többen lettünk volna. Ezt az elején meg kellett tanulnunk kezelnünk. Az első két meccsen azért látszott, hogy picit meg vagyunk szeppenve, látszott, hogy görcsösek vagyunk, de hál' istennek, a világbajnokság végére tudtuk ezt kezelni. A bronzmeccsünkön pedig, úgy gondolom, nagyon nagy harc volt a két csapat között. Ez a szerb csapat nagyon erős, mi is erősek vagyunk és hál' istennek, kijött a végére az hogy, ki akarta jobban ezt a bronzérmet. És hát..., mi meg jók vagyunk ebben a bronzérem-megszerzésben. Volt már tapasztalatunk, hogy hogy kell, nyugodtan végig kell támadni a játékidőket a végén. Jól játszottunk, úgy érzem. Nagyon jókor jött a kapus csere. Korom Dani szenzációsan kapcsolódott be a játékba. A védekezésünk is elkezdett feljavulni, úgy érzem, hogy megérdemelten lettünk bronzérmesek.
- Érdekes, a második vagy a harmadik ember vagy, aki azt mondta, hogy ti akartátok jobban. Ezt a vízben lehetett érezni? Tehát az ellenfél "puhább" volt vagy volt ennek valamilyen jele?
- Nem igazából, nyilván ők is akarták, csak itt ott dől el az egész, hogy kinek van a helyén a szíve. Ez a csapat nagyon együtt van és tényleg négy éve készültünk folyamatosan erre. Nemcsak tizenhárom ember plusz a stáb, hanem itt megfordult szerintem negyven játékos, de lehet hogy kevesebb, lehet hogy több. És tényleg megküzdöttünk ezért és jó emlék lesz ez a bronzérem majd, főleg az, hogy ennyi ember előtt tudtunk játszani, mert erre mindenki fog emlékezni, bárhova sodorja őt az élet. Ez mindig megmarad.
- Nagyon szeretett titeket a közönség. Jó, nyilván elsősorban a családtagok, rokonok ismerősök. De úgy az egésznek volt egy szellemisége, tényleg a meccsek előtti, alatti, utáni hangulatnak.
- Igen-igen, én el se tudtam ezt képzelni. Telefontoktól kezdve a pólókig, válogatott felszerelések, olyan képek, amiket előző nap készítettek és másnap elhozták kinyomtatva. Kislányokkal fotózkodtunk, kisfiúkkal fotózkodtunk, de velünk egykorúakkal is és még szülőkkel is. Szóval csodálatos volt ezt átélni, úgy érzem mindenkinek plusz motivációt fog adni, hogy menni kell tovább. Ez egy jel: jó úton haladunk és nagyon sok van még előttünk, ebben a csapatban szerintem nagyon sok van.
Rengeteg kritikát kaptunk, részben az egész magyar utánpótlás, részben konkrétan ez a csapat, de úgy érzem azért most bizonyítottunk. Legfőképpen talán saját magunknak kellett, hogy meg tudjuk ezt csinálni. Jelenleg a világ harmadik legjobb csapata vagyunk és i ezért nagyon megdolgoztunk. Sajnáluk, kár, hogy nem arannyal tudtuk bizonyítani a képességeinket, de azért a sok negatív gondolkodású embernek talán így is megmutattuk: számolni kell velünk a jövőben...
- Nagyon köszönöm. Van-e bármi még amit mondanál?
- Igazából meg szeretném köszönni a szurkolóknak, a szülőknek, az egész csapatnak, de legfőképpen tényleg a szülőknek. Mert azért mi még gyerekek vagyunk, akik lassan fiatal felnőttekké válnak, de van olyan is, aki két évvel fiatalabb itt a csapatban a többieknél. Nekünk nagyon sok szeretetre, törődésre volt szükségünk, edzésre kellett vinni minket, rendesen kellett etetni otthon... Szóval a szülőknek is nagyon nagy munkája van ebben a bronzéremben és ez is adott plusz erőt nekünk.
Az egész csapatnak szeretnék még köszönetet mondani, mert mindenki nagyon nagy munkát tett ebbe és tényleg csapattá értünk így a végére. Nektek is nagyon szépen köszönjük ezt az egész hetet, mert úgy érzem, hogy a riporter és a csapat között nagyon jó kapcsolat alakult ki a másfél hét alatt, bár ez szerintem sose volt probléma, szóval köszönjük neked is!
- Én is köszönöm szépen.
- Nagyon szép munka volt. Köszönjük.
- Köszönöm szépen. Jólesett. Gratulálok még egyszer!
(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)
Dala Döme a vlv-nek
- Szervusz, Döme! Szívből gratulálok, ez a bronzérem fantasztikus volt! Mesélj a meccsről!
- Köszönjük szépen a gratulációt. Nyilván a döntőben szerettünk volna játszani, ami most következik. De úgy gondolom, hogy szomorúan, rossz szájízzel semmiképpen sem végeztünk. Örülünk a bronzéremnek. Ez a négyéves, nagyon kemény munka, amit belefektettünk így közösen, két bronzérmet hozott, úgy gondolom, hogy ezzel is elégedettnek kell lenni.
- Erről a mai meccsről hogy vélekedsz? Itt már nem sokat adtunk volna a győzelemért meccs közben, középtájt...
- Úgy gondolom, hogy végig szívünket-lelkünket beletettük a fantasztikus szurkolókért, a hozzátartozókért, de legfőképpen egymásért. Egymásnak tartoztunk annyival, hogy éremmel búcsúzzunk az utolsó közös fellépésünkön.
- Hogyan tovább?
- Ez egy jó kérdés...
- Leszel válogatott?
- Bízom a legjobbakban, remélem. Nyilván ez a cél - szerintem itt a csapatban mindenkinek. Én is mindent megteszek azért, hogy egyszer a felnőtt válogatottban szerepeljek.
- Azt kívánom, hogy sikerüljön. És gratulálok!
- Nagyon szépen köszönjük!
Schmölcz Norman a vlv-nek
- Szép volt Norman! Gratulálok nektek, nagy örömöt szereztetek! Elsősorban magatoknak, de azért még itt néhány millió embernek. Ez a döntő hogy volt?
- Nehéz most bármit is mondanom, dolgozik még bennem az adrenalin. Az a lényeg, hogy nyertünk, számunkra ez a bronzérem itt, hazai közönség előtt aranyéremmel ér fel.
- A meccsről azért mondj valamit. Elmentek középtájt a szerbek nagyon, és úgy tűnt, hogy nem lesz itt keresnivaló.
- Azt nem mondanám, hogy úgy tűnt, hogy nem lesz keresnivaló, úgy gondolom, hogy minden csapattal pariban tudtunk lenni, ott voltunk, küzdöttünk, tegnap is a spanyolokkal. Egy góllal kaptunk ki, így alakult, most ugye, itt a szerbeket sikerült egy góllal legyőznünk. Nyertünk, ez a lényeg. Nem tudok mást mondani.
- Veled mi lesz most? Ebben a korosztályban már nem leszel válogatott.
- Igen, hát most ugye indul az Európa-bajnokság a ’99-es korosztálynak. Még nem tudom, hogy azon részt kell-e vennem, ha nem, akkor egy jó hosszú pihenőt veszek ki, egy kis szabadságot, és utána kezdődhet a magyar bajnokság, az OB1!
- Így van, hogyha beválogatnak, akkor Minszkben nagyon sok sikert kívánok, ha pedig nem, akkor jó pihenést!
- Köszönöm szépen!
(Lejegyzete: Kebi)
Ekler Bendegúz a vlv-nek
- Gratulálok neked, Bendegúz, fantasztikus volt ez a mai meccs. Éremmel fogtok innen hazamenni, igaz, te itt maradsz, mert szombathelyi vagy... Hogy értékeled ezt a meccset és úgy az egészet, milyen élmény volt?
- Hazai közönség előtt és itt Szombathelyen, hazai pályán játszani, óriási élmény volt, nagyon felemelő érzés. Úgy gondolom hogy igazi csapatként tudtunk működni ezen a meccsen. 14:13-ra nyertünk, túl tudtuk lőni a szerbeket. Nagyon nehéz volt, de amikor nehéz helyzetbe kerültünk, 9:7-nél, akkor jött ki, hogy ki tud igazán csapatként funkcionálni.
- Visszatérnék egy pillanatra arra, hogy szombathelyi vagy. Amikor a bemutatás volt minden meccs előtt, kifejezetten lehetett érezni a különbséget. Hát a többi srácot is szeretik, de amikor a te nevedet mondták, akkor itt tényleg felzúdult a közönség. A családod körében, az ismerőseid körében milyen visszhangja volt ennek?
- Természetesen a rokonaim és a legtöbb közeli ismerősöm tudott róla, sőt, szerintem egész Szombathely, mindenki, aki jártas a vízilabdában vagy követi a vízilabda eseményeit. Igen, amikor a nevemet mondták a bemutatásnál, akkor nagy büszkeség töltötte el a szívemet, hogy hazai közönség, ennyi ember előtt játszhatok. Nagyszerű élmény volt, leírhatatlan, amit akkor éreztem, amikor mondták a nevemet és kétezer ember üvöltötte, hogy "Bendegúz".
- Olyan csapatban játszol, amely újonc az NB1-ben. Egyrészt érdeklődöm, hogy mik a közelebbi-távolabbi terveid, a másik pedig: látsz-e esélyt arra, hogy valamikor majd a felnőtt válogatott keretébe is bekerülj?
- Hogy a felnőttek keretébe be fogok-e kerülni, hát ez a jövő zenéje, közbejöhet sérülés, bármi. Természetesen az OB1-es csapattal a célunk az, hogy minél jobb helyezést érjünk el, benn maradjunk az OB1-ben, stabil első osztályú csapatként játszhassunk az elkövetkező években. Még egyszer mondom: a felnőtt válogatott az egy külön kategória, nagyon nehéz lesz oda bármikor is bekerülni.
- De gondolom, tervezed?
- Hát igen, szeretnék ott lenni.
- Köszönöm szépen, sok sikert kívánok neked és gratulálok!
- Köszönjük szépen.
Szeghalmi Zsombor a vlv-nek
- Szervusz, Zsombor!
- Jó napot.
- Gratulálok neked ehhez a bronzéremhez és megint akkora gólt lőttél, hogy valami egészen hihetetlen. Milyen érzéseid vannak így, hogy végül is nem lógó orral kell innen elmenni, érem van a zsebetekben és a közönség szeret titeket?
- Elég felemelő érzés volt ilyen közönség előtt játszani, igazából előrevittek ők nagyon. A csapat egyben volt, a blokkok a helyükön voltak, nagyon nagy szíve volt a csapatnak, szerintem lehet, hogy ez kívülről is látszott és nagyon akartunk.
- Amikor a szerbek kettővel mentek és úgy nézett ki, hogy "nehéz lesz", megfordult a fejedben, hogy...
- Nem. Egyáltalán nem. Ilyenkor sose fordul meg a fejemben, ilyenkor megyek, mint a gép, aztán lesz,a mi lesz.
- Ez az egész torna mit jelent a pályafutásodban?
- Jelenleg még nem fogtam fel, igazából nem tudom még. Nagyon nagy dolog, nem tudom...
- A te jövőd milyen? Mire számítasz, mit tudsz elérni? Mi a te elvárásod magaddal szemben?
- A legfelső kategória, tehát a válogatott. Felnőtt válogatott szeretnék lenni és OB1-es játékos egy normális OB1-es csapatban.
- Azt kívánom neked is, hogy sikerüljön. Gratulálok ehhez a szép éremhez!
- Köszönöm szépen.
Csorba Tamás a vlv-nek
- Hát, Tamás! Megvan az a bronzérem! Még ugyan át nem vettétek, a döntő után lesz eredményhirdetés. Milyen érzéseid vannak?
- Nehéz szóhoz jutni, nagyon katartikus az érzés, hogy hazai pályán, ennyi ember előtt tudtunk játszani, ilyen jól egy elbukott elődöntő után. Tényleg, nem tudom nagyon szaavakba önteni, mert nem tudom, hogy mikor voltam legutóbb ilyen boldog, mint most.
- És a szerbeket vertétek meg, ami Magyarországon sokat jelent, az elmúlt egy-másfél évtizedben őket legyőzni külön elismerésre méltó cselekedetnek számított. Nehéz meccs volt?
- Nehéz volt, mert fiziklisan is nagyon ott vannak a szerbek, mint mindig. Most már nem azt az álló játékot játsszák, ami sokáig jellemző volt rájuk, sokat mozognak, nagyon ügyesek és hajtanak végig. Ez abból is látszik, hogy többször is átvették a vezetést, többször volt magyar előny, többször volt szerb előny, a végén szerencsére mi jöttünk ki győztesként.
- A te jövőd milyen? Hogy képzeled el a jövődet, mi vár rád? Mi az, amit úgy gondolsz, hogy el tudsz érni?
- Remélem a legjobbakat, azt, hogy egy stabil OB1-es csapat tagja lehetek, stabil kerettagságot tudok ott kivívni.
- Így legyen! Gratulálok!
- Köszönöm szépen.
Szieben László a vlv-nek
- Szieben Lászlót köszöntöm a VLV kamerája előtt, végre sikerült téged is szóra bírni! :-) Gratulálok, mert ez egy fantasztikus mérkőzés volt, és gondolom, jó így lezárni nektek is ezt a tornát, még ha nem is sikerült az aranyérem. Milyen érzéseid vannak most, így nem sokkal a mérkőzés után?
- Tiszteletem, először is köszöntöm a nézőket! Nagyon-nagyon jó érzés, hogy harmadik hellyel, éremmel tudtuk zárni ezt az eseményt. Tulajdonképpen ezt a négy évet zártuk le most - tehát nem a nyolc hét felkészülést, hanem négy évet. Négy évet ugyanezzel a csapattal végigedzettünk, és itt is nagyon meg szeretném nekik köszönni, mert felejthetetlen emlékeim vannak velük.
- Ma volt egy "gyenge kis" meccs Szerbia ellen, ez hogy alakult, hogy fogsz erre visszaemlékezni? Elég meleg volt - már nemcsak az idő.
- Meleg volt természetesen, de egy bronzmeccsnek ilyennek kell lennie. A szerbekkel mindig kemény a játék, úgy gondolom, ennek így kellett alakulnia. De nagyon örülök, hogy nyertünk.
- Egy kicsit beszélj arról, hogy milyen pályafutás vár rád? Mi az, amit szeretnél elérni, és hogy állsz ennek a tervnek a végrehajtásában?
- Természetesen OB1-es csapatban stabilan szeretnék játszani. Nekünk a 2001-esekkel, ugye még lesz egy Eb-nk meg egy vb-nk, tehát két világeseményünk, azokon szeretnék jó eredményt elérni. Most ezek a céljaim, és mindent meg fogok tenni értük.
- Akkor még fogunk találkozni. Sok sikert kívánok, és gratulálok neked!
- Köszönjük szépen!
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
Bóbis Botond a vlv-nek
- Szervusz, Botond! Egy egészen fantasztikus meccsen vagy túl: nemhogy öt gólt lőttél, hanem megfordítottátok vesztett állásból, és megszereztétek a világbajnokság bronzérmét. Ez azért elég ritka dolog, nem sűrűn fordul elő. Arra kérlek, mondd el, hogy volt, mit érzel?
- Köszönjük a gratulációt! Én is azt gondolom, hogy ez egy óriási dolog. Meg akartuk törni azt az átkot, hogy Szombathelyen magyar csapat nem szerez érmet - ugye, már volt itt egy korosztálynak versenye, akik negyedikek lettek. Úgy gondolom, hogy szívünket-lelkünket kitettük ma ide, fel tudtunk állni a tegnapi vereségből, és jobban akartuk, mint a szerbek.
- Ez még azért nem lett volna elég, vízilabdázni is kellett, és elég jól ment...
- A munkát elvégeztük, bennünk volt, tudtuk, hogy mire vagyunk képesek, nagyon jó játékosok alkotják a csapatunkat. Sajnos, tegnap, a spanyol meccsen saját magunkat vertük meg, rengeteget hibáztunk. Úgy gondolom, ha egy kicsit több koncentrációval játszottunk volna, nagyobb odafigyeléssel, akkor az is meg lehetett volna. Nagyon örülök a bronzéremnek, nagyon boldog vagyok! Nyilván, az aranyat nem pótolja, az álmainkat kergetjük tovább - most ez sikerült.
- Vége van neked a nyárnak, vagy még esetleg valami "közbejön"?
- Ezt nem tudom, de lehet, te már valamit tudsz, ha mondod. Fogalmam sincs. Egyelőre azt gondolom, hogy most pihenek, nagyon sokat, mert nagyon megterhelő nyár volt. Utána pedig a klubszezonra koncentrálok, ott is nagyon nagy feladatok állnak előttünk a KSI-vel, és ott is helyt kell állni.
- Az új szezonban sokat fogunk találkozni, örülök neki!
- Én is örülök, köszönöm.
- Gratulálok!
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
Korom Dániel a vlv-nek
- Szervusz, Dani! Nagyon mosolyogsz, ennek valami oka biztosan lehet. :-) Gratulálok a bronzéremhez, gratulálok a meccsedhez is! Az egész tornán olyan furcsa volt ez a munkamegosztás a két kapus között: bejöttél és jól védtél, bejöttél és jól védtél, egyszer sem voltál kezdő, de mégis meccseket hoztál. Nagyon jó teljesítményt nyújtottál, de nem nekem kell, hogy értékeljek, majd a szakma megteszi. Milyen érzéseid vannak?
- Köszönjük szépen a gratulációt! Nagyon boldogok vagyunk, sikerült győzelemmel lezárni ezt a négy évet, nagyon sokat dolgoztunk érte. Szuperlatívuszokban tudok beszélni, mert küzdöttünk, egymásért játszottunk, és ezért volt az, hogy a végén nyerni tudtunk,
Nekem igazából ez volt a feladatom, hogy ha bajban van a csapat, akkor jöjjek, és beugorva jól teljesítsek.
- Erről a mai meccsről mondj valamit! Nagyon furcsa volt, úgy tűnt, hogy elmennek a szerbek, nagyon erősek, és aztán megfordítottátok - akkor már te voltál a kapuban. Milyen meccs volt ez?
- Nagyon kemény meccs volt, főleg fizikálisan. Fáradtak voltunk már fizikálisan, mentálisan is, de kétgólos hátrányból is fel tudtunk állni, és ez is annak volt köszönhető, hogy csapatként játszottunk. Odafigyeltünk mindenre, egymásra, beszéltünk a vízben, és bíztunk a másikban. És persze a közönség csodálatos, nem lehet szavakban kifejezni!
- Én azt kívánom, hogy legyen még ilyenben részed, akár a kluboddal, akár a válogatottban - egyrészt találkozzunk így, másrészt pedig, hogy legyenek ilyen sikerek!
- Így legyen! Köszönöm szépen!
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
Fekete Gergő a vlv-nek
- Szép volt Gergő, gratulálok! Abszolút odatetted magad, lehetett érezni ma is, tegnap is, és jól játszottál, fontos gólt lőttél, gólokat. Milyen volt ez? Mennyire vagy boldog most?
- Köszönöm szépen! Hát, boldog vagyok, igazából, hogy sikerült megszerezni a bronzérmet. Nyilván azért szomorú is, ambivalens érzéseim vannak, mert azért tegnap csak elvesztettük egy elődöntőt, s nem minden nap játszunk elődöntőt. Mindig lesz is bennem ennek egy nyoma, de azért nagyon örülök, hogy sikerült megnyerni a bronzérmet. Úgy érzem, hogy mind a két csapat nagyon fáradt volt, itt az döntött, hogy ki akarja jobban. Mi nagyon sokat tettünk azért, hogy idáig eljussunk, és szerintem ezért sikerült, egymásért is küzdöttünk.
- A ti korosztályotoknál számít az, külön ad egy kis plusz élményt, hogy a szerbeket győztétek le? Vagy itt egyformák a top-ellenfelek ebben a mezőnyben?
- Nyilván mindenki ugyanolyan erős. Persze ad egy kis motivációt pluszban, nem kicsit, nagyot, mert mindenki ellen azért hajtunk, hogy nyerjünk és a szerbeket mindig jó hazai pályán legyőzni.
- Mi vár rád? Esetleg van még valami?
- Ezt nem tudom pontosan, erre nem tudok mit mondani.
- Elmondom én a nézőknek, hogy elképzelhető, hogy az egy évvel idősebbek csapatában a minszki Európa bajnokságon indulsz, ugye erről még nincsen hír. Ha indulsz, akkor nagyon sok sikert kívánok ott is, és remélem, hogy éremmel fogtok hazatérni, ha nem, akkor jó pihenést és találkozunk a bajnokságban.
- Köszönöm szépen!
- Köszönöm!
(Lejegyezte: Kerbi)
vlv-képek
A torna utolsó napjának eredményei:
Montenegró-Ausztrália 12:11 (2:2, 5:0, 3:5, 2:4) (a 7. helyért)
Horvátország-Olaszország 13:15 (3:1, 3:3, 2:4, 2:2 - 3:5) - ötméteresekkel (az 5. helyért)
Döntő:
Spanyolország-Görögország 8:9 (3:3, 1:3, 3:2, 1:0) - az egyik játékvezető Vogel Gábor volt.
1. Görögország
2. Spanyolország
3. Magyarország
4. Szerbia
5. Olaszország
6. Horvátország
7. Montenegró
8. Ausztrália
9. USA
10. Oroszország
11. Brazília
12. Kolumbia
13. Egyiptom
14. Új-Zéland
15. Dél-Afrika
16. Argentína
17. Kanada
18. Szaúd-Arábia
19. Kína
20. Üzbegisztán
A magyar válogatott:
Grieszbacher Márk, Korom Dániel - kapusok,
Baksa Benedek, Bóbis Botond, Csorba Tamás, Dala Döme, Ekler Bendegúz, Fekete Gergő, Fodor Olivér, Schmölcz Norman, Szeghalmi Zsombor, Szieben László, Vékony Ákos - mezőnyjátékosok.
A stáb tagjai
Szövetségi edző: Horváth János.
Másodedző: Dávid Zoltán.
Kapusedző: Bors László.
Erőnléti edző: Horváth Tamás.
Csapatorvos: dr. Hangody László.
Videóelemző: Horváth Dániel.
A SZOMBATHELYI IFJÚSÁGI VB A VLV-N:
AZ IFJÚSÁGI VB PROGRAMJA ÉS A SZABÁLYOK
RIPORTUNK A SZERDAI EDZÉSRŐL
RIPORTUNK A CSÜTÖRTÖKI EDZÉSRŐL
RIPORTUNK A PÉNTEKI (az első szombathelyi) EDZÉSRŐL
ARCKÉPCSARNOK
MAGYARORSZÁG-KÍNA - ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
MAGYARORSZÁG-KÍNA 22:11 (nyilatkozatok, gólok, fotók)
GÖRÖGORSZÁG-MAGYARORSZÁG - ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
GÖRÖGORSZÁG-MAGYARORSZÁG 15:12
BÜKFÜRDŐI EDZÉSRIPORT
MAGYARORSZÁG-ARGENTÍNA - ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
MAGYARORSZÁG-ARGENTÍNA 30:1
BRUTALITÁS MIATT ELTILTOTTAK EGY OROSZT
OROSZORSZÁG-MAGYARORSZÁG - ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
OROSZORSZÁG-MAGYARORSZÁG 9:9
MOLNÁR TAMÁS A SZABÁLYMÓDOSÍTÁSOKRÓL
MAGYARORSZÁG-USA - ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
MONTENEGRÓ-MAGYARORSZÁG - ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
MONTENEGRÓ-MAGYARORSZÁG 3:8
MAGYARORSZÁG-SPANYOLORSZÁG - ÉLŐ KÖZVETÍTÉS
