Éljátékosaink közül a legnagyobb terhelést Manhercz Krisztián viselte ezen a nyáron, hiszen ő egy hónapon belül két világbajnokságon szerepelt - nem is epizodistaként. A felkészülésről, a budapesti felnőtt vb hangulatáról, menetéről és a belgrádi junior világbajnokságról kérdeztük a Fradival mostantól - életében először - klubszinten is a legnagyobb célok elérésére készülő Manót.

Támogatónk a HerbaDoctor

MANHERCZ KRISZTIÁN a vlv-nek:

- Elmondható, hogy fiatalon is biztos volt a helyed a csapatban, nem nagyon kellett harcolni. Hogy vártad a vb-t?

- Én ezt azért így nem jelenteném ki... Meg akartam küzdeni a posztomért, bizonyítani egyrészt, hogy ott a helyem, de ennél már eleve nagyobb céljaim is voltak: szerettem volna húzó egyénisége lenni a csapatnak. Azt gondolom, hogy ezt valamilyen szinten elértem, több olyan meccs is volt, amely közben már éreztem a többieken is azt a fajta bizalmat, amit szerettem volna érezni.



- A felkészülés hogy zajlott, hogy sikerült neked és a csapatnak?

- Volt már ennél zökkenőmentesebb felkészülésem is, ugye, rögtön az első héten, a somorjai edzőtáborban elkaptam egy tüszős mandulagyulladást, ami elég sokáig gondokat okozott, két-két és fél hétig antibiotikumot szedtem, a gyógyszerek kicsit kikezdték a gyomromat, ennek következtében vastagbélgyulladásom lett. Közben azért végig edzettem, csináltam, amit kellett, de éreztem, hogy nem vagyok teljesen rendben. Szerencsére a felkészülés utolsó szakaszára, a Samartzidis Kupára és a Benu Kupára ez már elmúlt és azokon a meccseken már százszázalékos teljesítményt tudtam nyújtani.

- Legyengültél nagyon? Fogytál is?

A világbajnokságon készült vlv-fotók minőségét a Camera Kft-nek köszönhetjük.



Canon Webáruház

- Egy-két kilót biztosan fogytam, de inkább az volt a jellemző, hogy egy komolyabb terhelés, keményebb úszás után azt éreztem, hogy általában jobban szoktam bírni.

- Az előkészületek során már látszott, hogy sikerül megvalósítanod azt a tervet, hogy húzóember légy. Az általad említett két felkészülési tornán ez már látványosan bebizonyosodott. Számított is már erre mindenki, ekkortra valamennyire a taktika részének tűnt. Ezt te elégedetten nyugtáztad vagy azért okozott benned némi feszültséget?

- Nem okozott feszültséget, inkább örültem ennek és arra törekedtem, hogy azt a teljesítményt "átmentsem" a világbajnokság meccseire. A Benu Kupa egyébként speciális helyzetet jelentett, hiszen Varga Dénes nem játszott a torna egyik meccsén sem, ezért nagyobb felelősség hárult a kapásoldalon játszókra, így rám is.

- A "Varga Dénes nélküliség" milyen volt? Ez azért is indokolt kérdés, mert, ugye, a következő időszakot ez jellemzi majd...

- Dumi játéka meghatározó a válogatottban, ez látszott korábban is és most a vb alatt is. Az, hogy ő nem lesz, új helyzetet teremt, amire fel kell készülni. Nyilván más volt a Benu Kupa, amelynek meccsein ott volt a parton és elvileg bármikor beszállhatott volna, ha szükséges.

- Mik voltak a várakozásaid a vb előtt? Fel tudtad mérni a valós helyzetet, azt, hogy mire lehet képes ez a csapat?

- Nagyon reménykedtem abban, hogy sikerül jól szerepelni. Az ausztrálokat simán vertük, utána az olaszokkal játszottuk azt a 9:9-es döntetlent. Hárait a második negyedben cserével végleg kiállították, ennek ellenére vezettünk, jól játszottunk. A vége döntetlen lett, de ez már valóban értékmérő meccs volt, hiszen az olaszok ezen a nyáron Világliga-döntőt játszottak.

Érezni lehetett, hogy a potenciál megvan a csapatunkban, csak ki kell hozni. Ez egy nagyszerű negyedöntőben sikerült is, az oroszok ellen, majd ez folytatódott a görögök elleni elődöntőben, ahol nagyon jó védekezéssel elértük a döntőbe jutást.



- Az oroszokon te is azt láttad, hogy maguk sem bíznak a győzelmükben?

- Az biztos, hogy ők még sosem játszottak ennyi ember előtt. Az volt a célunk, hogy rögtön az elején egyértelművé tegyük: ennek a mérkőzésnek csak egyféle kimenetele lehet. Ennek meg is volt az eredménye, ha jól emlékszem, már 6:0 is volt a meccs közbeni eredmény.

- Megkönnyebbültél, amikor megvolt a négy közé jutás?

- Ez valóban sorsdöntő meccs volt, hiszen a legutóbbi világversenyen, Rióban nem sikerült elődöntőbe kerülni, de azt kell, hogy mondjam, az oroszok ellen, egy budapesti világbajnokságon kötelező volt számunkra a továbbjutás. Ez sikerült, ami persze adott egyfajta könnyedséget valamennyiünknek.

- A görögök jöttek, már a döntőért. A meccs után, amikor gratuláltatok egymással a parton, nagyon ölelkeztél egy görög fiúval. Ő ki és mi a barátság háttere?

- Ő Konsztantinosz Geniduniasz. Fiatal ő is és amikor még régen a Fradiban játszottam, és Miamiban voltunk, egy családnál laktam, ahol az amerikai srácnak ő volt az egyik jó barátja. Ott találkoztunk először, aztán a 2016-os belgrádi Eb-n már mindketten a felnőtt válogatottban szerepeltünk, "megtaláltuk egymást" és jóban lettünk.

- Milyen volt ez a meccs?

- Kicsit döcögősen indult, vezettek is, de a második félidőben egy gólt kaptunk csak, azt is három másodperccel a vége előtt. Nagy Viktor fantasztikusan védett az egész világbajnokságon - ezt az elődöntőben is bizonyította. Öt gólt kapni egy világbajnoki elődöntőben - ez önmagáért beszél.

Hatalmas öröm volt ennyi ember előtt bejutni a döntőbe. Sokan éltettek minket, örültek a sikernek, tudjuk, hogy nemcsak a lelátókon, a helyszínen, hanem a szurkolói zónákban is és az egész országban. Rengeteg biztatást kaptunk az emberektől, emiatt valóban különleges volt ez a vb és persze meg kell, mondjam, én sem játszottam még soha 7-8 ezer szurkoló előtt.

- Tudom, hogy a szüleid kis korod óta minden versenyeden ott vannak, nem hiányozhattak egyetlen korosztályos világversenyről, amin szerepeltél. Érdekel, hogy most tudtál-e kontaktust tartani velük, képben voltál-e, hol ülnek a lelátón, hiszen ez nem egy ifi-Eb volt, amelynek meccsein néhány tucat ember van csak a nézőtéren...

- Persze, azért most is tudtam, hogy hol ülnek és meccs után lehetett velük pár mondatot is váltani.

- Hogy készültetek a döntőre, mire számítottál?

- Ugyanolyan volt a felkészülésünk, mint bármelyik korábbi meccsre. Az izgalom nyilván nagyobb volt mindenkiben, tudtuk, hogy már csak egy lépést kell megtennünk.

Mindenki látta, miként zajlott le a döntő, elég rosszul kezdtünk, az első negyed végén 4:0-ra vezetett az ellenfél.



- Ennek mi volt az oka, gondolkodtál rajta?

- Nem sok időm volt erre, a vb után megpróbáltam az egész történetet lezárni, hiszen négy nap volt hátra a junior világbajnokságig... Természetesen foglalkoztatott a dolog, de konkrét okokat nem tudtam megfogalmazni. Lőttek egy-két szerencsés gólt, nekünk nem jött be semmi, amikor pedig feljöttünk 4:4-re két, blokkról bepattanó labdából kaptunk gólt. Szóval, amikor már esélyünk lett volna, jött a balszerencse.

- Az egész vb-re hogy fogsz visszaemlékezni?

- Hatalmas dolognak tartom, hogy hazai vb-n játszhattam, ráadásul ezüstérmesek lettünk, nagyon szép emlék marad ez a torna, mindig büszke leszek arra, hogy aktív részese lehettem.

- Mennyire voltál fáradt, amikor felszálltál a junior csapatot a belgrádi korosztályos vb-re szállító buszra?

- Őszintén szólva nem éreztem, hogy több pihenésre volna szükségem, tudtam, hogy világversenyre utazunk, szerettem volna nyerni, ahogy a többiek is. Egyébként nemcsak azért volt számomra különösen fontos ez a verseny, mert a saját korosztályom tagjaival játszottam, hanem egyben lezárása is volt az utánpótláséveimnek.

Az elődöntőig jól játszott a csapat, ott nekem személy szerint nagyon rosszul ment a játék és hiába védett akkor is nagyon jól Vogel Soma (hat gólt kapott összesen azon a meccsen), sajnos ez a horvátok elleni találkozó is hasonlóan alakult, mint a vb-döntő: félidőben 4:2-re mentek a horvátok, feljöttünk 4:4-re, aztán kettővel mégis nyertek. Semmiképpen nem lesz jó emlék ez az elődöntő. Utána a szerbekkel vívott bronzmeccsen hatalmasat küzdött a csapat és annak ellenére, hogy kikaptunk, szerb közönség előtt játszva igazi, férfias csatát vívtunk.



- Mit csináltál utána? Tudtál-e pihenni?

- Három napot még itthon voltam, Budapesten, aztán a barátnőmmel egy hetet Mallorcán pihentünk, lazítottunk, nézelődtünk. Hazatérés után még egy hosszú hétvégét tölthettem pihenéssel, múlt hétfőn pedig elkezdtem a Fradival a felkészülést.

- Milyen évre számítasz?

- Számomra ez egy teljesen új helyzet lesz. Egész más célokat tűzhet maga elé a Fradi, mint amikért én eddig küzdöttem a klubjaimmal. Ráadásul a csapattársaim a világelitbe tartoznak, úgyhogy már nagyon várom a meccseket, állok az új kihívások elébe!

- Köszönöm a beszélgetést! Van-e bármi, amit még mondanál?

- Hajrá, magyarok!

A VLV VB-ALOLDALA A TORNA TELJES KRÓNIKÁJÁVAL, EREDMÉNYEKKEL, JEGYZŐKÖNYVEKKEL

A VB-T ÉRTÉKELŐ VLV-INTERJÚK:

Märcz Tamás: ,,Lelki tragédiát okozott volna, ha nem jutunk négybe,,

Varga Dénes: ,,Tokióra éppen jó életkorban leszek,,

Vámos Márton: ,,Magyarország most jelesre vizsgázott,,

Jó, hogy Hosi szólt: ,,Lehet mosolyogni!,,

Akaraterő, dobhártya, Sportisten - vlv-interjú Mezei Tamással