Trieszt - Bíró Attila: ,,Megmutattuk, hogy képesek vagyunk bravúrokra,, - vlv-interjú

hozzászólás, 2021.01.26.

Egy teljes csapattal nőtt a tokiói olimpia magyar sportolói küldöttségének létszáma a hétvégén. Fontos volt ez mindenkinek, de főleg a magyar női vízilabdasportnak. A szövetségi kapitánnyal Triesztről, de most már főként a következő időszakról, az olimpiai felkészülésről beszélgettünk.

BÍRÓ ATTILA a vlv-nek:

- Mekkora méretű az a kő, ami leesett a szívedről?

- Azt azért nem kőnek nem nevezném, hanem inkább sziklának... Valljuk be: ilyen olimpiai selejtező, ennyire erős ellenféllel még nem volt. Szomorú, hogy csak két csapat juthatott ki Triesztből, szemben a korábbiakkal. Kilenc évvel ezelőtt ugyancsak Triesztből kvalifikált a női válogatott, (egyébként öt éve a férfi is innen, Triesztből került ki Rióba), de hát azért az nagyon nem mindegy, hogy a repülőjegyért a kazahokkal játszol, mint 9 éve vagy a házigazda olaszokkal, mint most. Akkor egyébként elég volt a negyeddöntőt megnyerni, mert négy csapat szerezhetett kvótát. Ez a mostani két hely nagyon kevés, elég arra gondolni, hogy milyen nagy játékosok, milyen csapatok nem jutottak ki Tokióba... Négy éve a hollandok és a görögök szomorkodhattak, most a görögök mellett az olaszok. Megjegyzem, ennek a mostani olasz válogatottnak a fele Rióban ezüstérmes volt... Nyilván szegényebb lesz az olimpiai torna mezőnye jó néhány klasszisjátékossal.

Az a 200 sms...

"Azért nincs nekem kétszáz barátom, de jó volt utólag látni, hogy milyen sok ismerős, jóakaró szurkolt nekünk.

Szombat este 9 órától, amikor lefújták az olasz meccset, vasárnap reggelig 200 gratuláló sms-t kaptam, ami mutatja, hogy nagyon sokan figyelik a magyar válogatottat. Ezért is fontos volt, nemcsak az olimpiai részvétel miatt, hogy megmutassuk, a magyar női vízilabda-válogatott ott van a világ élvonalában, számolni kell velünk."
(Bíró Attila)

Nagy fájdalmam, hogy csapatsportokban az olimpián rajtunk kívül mindenhol 12 válogatott vehet részt, nálunk 8-ról emelték fel tízre a csapatok számát, de igazából 12-re kellett volna, hiszen ennyi van kézilabdában, női futballban, gyephokiban, kosárlabdában...

- Ráadásul tegyük hozzá, hogy ennek a 8-ról 10-re emelésnek is milyen súlyos ára volt, 13 helyett csak 12 játékost lehet nevezni a meccsekre és nemcsak a nőknél, a férfiaknál is, így tudták "kigazdálkodni", hogy ne növekedjék az olimpikonok összlétszáma...

- Igen. És ha figyeljük általában a csapatsportok fejlődését a világban, általában növelik a létszámot, a cserék lehetőségét. Iszonyúan felgyorsult nemcsak a férfi, hanem a női vízilabda is az elmúlt 8-10 évben, hatalmas igénybevételnek vannak kitéve a játékosok. Ilyen körülmények között szerepelhet a korábbinál kevesebb játékos egy olyan tornán, amely két hétig tart és most már tudjuk, hogy Dél-Afrikán kívül nem lesz egyetlen könnyű ellenfél sem, kőkemény meccseket kell majd játszani.

- Milyen a mi csapatunk?

- Ahogy már többször is nyilatkoztam a csapatépítés szempontjából jól jött nekünk az olimpia elhalasztása. Sok a fiatal játékosunk és ők rengeteget fejlődtek-fejlődnek ez alatt az egy év alatt, még ha nem is játszottunk sok hivatalos mérkőzést. Tudtam előre, hogy így lesz és ez be is igazolódott. A legjobb példa Magyari Alda, aki tavaly nem védett még válogatott meccsen, de sokat fejlődött az edzéseken, összetartásokon, taktikusabb lett, most az olaszok és a hollandok ellen is bizonyította, hogy be lehet őt dobni. De említhetem Vályi Vandát, Natasa Rybanskát vagy a pár évvel idősebbeket, Szilágyi Dorottyát, Leimeter Dórit.

Fotók: Andrea Staccioli/DBM

Amikor tavaly az olimpia elhalasztásáról döntöttek, nem keseredtünk el, hanem még több munkát fektettünk bele, hogy kijöjjön az a fejlődés a lányokból, amire számítottam. Az elmúlt két hónapot pedig egyenesen brutálisnak nevezném. Ilyen hosszú időszakot nem tört meg egyszer sem egy nemzetközi edzőtábor, meccs valamilyen jó külföldi csapattal. Ez a helyzet egyébként azt hozta, hogy nagyon sokat léptünk előre az egyéni felelősségvállalás terén is. Mindenki vigyázott magára az uszodán kívül is, tavaly nyár óta szinte nem volt pozitív esetünk (noha egyébként a lányok fel átesett a fertőzésen, ezt egy vizsgálat igazolta). Nagyon tetszett az a tudatosság, amire évek óta próbálom nevelni a játékosaimat a vízen kívüli életükre vonatkozóan is. Rengeteg példát mondhatnék arra, hogy mennyire vigyáztak magukra, volt olyan játékos, aki egyedül karácsonyozott, nem utazott haza a családjához, hogy ne kockáztassa a maga és a csapattársak egészségét.

TOKIÓ

A trieszti holland-magyar döntő M4 Sportbeli élő közvetítése során gazdagodtunk azzal az információval, hogy tévedés volt ezt a presztízsmeccset a tokiói csoportbesorolás (a kalapok kialakítása) szempontjából fontosnak tartani.

Ugyanis a még ismeretlen időpontban és helyen (de mindenképpen a februári rotterdami férfi selejtezőtorna után) megtartandó sorsolás (csoportbeosztás) kiemelése így néz ki:

Zárójelben a kvótaszerzés "eredete".

1. kalap:

USA, Spanyolország (Világliga, világbajnokság)

2. kalap:

Oroszország, Ausztrália (kontinensbajnokságok)

3. kalap:

MAGYARORSZÁG, Hollandia (trieszti olimpiai kvalifikációs selejtezőtorna)

4. kalap:

Kanada, Kína (Pánamerikai Játékok, illetőleg Ázsia képviselője)

5. kalap:

Dél-Afrika, Japán (Afrika képviselője és a házigazda)

Két ötös csoport lesz (és, ugye, Hollandiával az első körben nem kerülhetünk össze), ezekből négy-négy csapat jut tovább.

- Az a csapat, amely most kiharcolta az olimpiai részvételi jogot, "egy az egyben" még akkor sem lehetne ott Tokióban, ha így szeretnél dönteni, hiszen 13-an vannak és ott csak 12-en játszhatnak. De ettől függetlenül is felvetődik a kérdés, mennyire biztos ez a névsor, van-e esélyük másoknak nyárig bekerülni az utazó és tehát, a mostaninál kisebb létszámú csapatba?

- Már a kerethirdetéskor is elmondtam: azért volt nehéz dolgom, mert nem volt viszonyítási alapom sem az elmúlt évhez, sem azokhoz a játékosokhoz képest, akik most kimaradtak vagy tartalékként voltak velünk. Kevés lehetőség volt a bizonyításra, ezért jobban ragaszkodtam az Eb-bronzérmes csapathoz, bár, ugye, két helyen azért változtattam. Bízom abban, hogy tavasszal más más lesz a helyzet és nem is kell olyan messzire előre gondolkodni, hiszen két hét múlva már Világliga-meccset játszunk és azoknak a játékosoknak is lehetőséget tudok adni, akik ezt a járványhelyzet miatt nem kaphatták meg eddig. A Világliga szuperdöntőjében fél lábbal már bent vagyunk, ez júniusban lesz, de előtte tudunk majd külföldi csapatokkal készülni. Van jelentősége annak, hogy a kvótát most megszerző 13 játékos ne érezze biztosnak a helyét az olimpiai csapatban. Szeretem, ha versenyhelyzet van, elkényelmesedett, elégedett játékosokkal nem lehet világversenyt nyerni, a mostani tornagyőzelem sem sikerülhetett volna. Motivált, a célért mindent megtenni képes játékosokkal fogunk részt venni az olimpián, ezt folyamatosan szem előtt tartom, úgyhogy a válasz: igen, lesz lehetőség bekerülni a csapatba a Tokióba indulásig. Ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen változtatok, csak annyit, hogy nincs sok különbség azok között, akik kivívták a trieszti csapatba kerülést és azok között, akik kimaradtak a 13-ból.

- Foglalkoztat-e már az a kérdés, hogy a tokiói 12-es létszám a struktúra szempontjából milyen módon befolyásolja majd a csapat kialakítását?

- Másfél-két éve derült ki, hogy így lesz. A bejelentés után nem sokkal már volt a fejemben egy képlet, aztán egy időre félreraktam ezt a kérdést, mondván, hogy először ki kell jutni az olimpiára. Valóban, az olaszok elleni meccs után jött bennem elő ismét ez a kérdés, Tóth Lacival és Áts Bercivel is beszélgettünk már arról, hogy mi is legyen - egy kapussal menjünk vagy kettővel, utóbbi esetén kevesebb a mezőnyjátékos, az sem jó... Az az igazság, hogy a felvetésnél nem jutottunk tovább és egyelőre nem is vesszük elő ezt a kérdést, most szeretnénk kicsit kiélvezni ezt a sikert. Rápihennék az elmúlt időszakra, mert ez a nyolchetes felkészülés körülbelül hat hónapnyit vette el az életemből. Nagyon intenzív és fárasztó volt, de megérte. Boldogan álltam elébe, örömmel dolgoztam a lányokkal. Most egy nagyot pihenek és utána feltöltődve, az ilyen kérdéseket is alaposan átgondolva folytatjuk majd.

- Kellemetlen dolgot fogok most felvetni. Azért kellemetlen, mert semmilyen ráhatásunk nincs az egészségügyi világhelyzet alakulására. Sok az ellentmondó hír, még ha a hivatalos megnyilatkozások optimisták is. Te hogy látod, lesz nyáron olimpia Tokióban?

- Szerintem igen. Én a vakcinában hiszek. Nyilván a veszélyeztetettség sorrendjében kapják majd meg az emberek, s a sportolók is sorra kerülnek majd. Biztos vagyok abban, hogy megrendezik a Játékokat, a körülmények kétségesek - lehetnek-e nézők vagy nem. Most már sorra rendeznek világversenyeket a buborék-szisztémában, szerintem ebben nem lesz visszalépés és akkor ez a legrosszabb eset. Most hallottam, hogy a riói magyar sportolói küldöttség 160-170-es létszámához képest a mostani kvótaszerzésünkkel már a tokiói létszám is biztosan meghaladja a százat, remélem, hogy még sok sportoló ki tudja vívni a jogot, s ne feledjük, erre még a női kézilabda-válogatottnak is esélye van.

- Az olimpiai felkészülés terve megvan-e már vagy most alakítjátok ki?

- Már tavaly ősszel megterveztem az egész programot, hiszen nem lehet úgy készülni az olimpiára, hogy csak a selejtezőig tervezünk, le is kellett adni a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Magyar Vízilabda Szövetségnek is. Napra pontosan megvan a konkrét felkészülési terv az olimpia kezdetéig. Lesz egy-két minimális változtatás, de ez nem fog gondot okozni, az MVLSZ és a MOB is mindenben támogat minket, jó felkészülést fogunk tudni csinálni. Azt nagyon nem szeretném, ha a vírus megakadályozná, hogy külföldi csapatokkal játszhassunk, edzőtáborozhassunk, ahogy az történt ősszel, télen.

- Ha lesz olimpia, ha sima a felkészülés, mit lehet kitűzni célul most, a realitás alapján mit érhetünk el az olimpián?

- A realitás az, hogy a tízes mezőny első 5-6 csapatában biztosan benne vagyunk. Négy válogatottat kötelező lesz megelőznünk, onnantól kezdve komoly bravúrokra is szükség lesz. Szombaton és vasárnap megmutatták a lányok, hogy erre képesek.

A trieszti női olimpiai selejtezőtorna végeredménye:

1. MAGYARORSZÁG
2. Hollandia
3. Görögország
4. Olaszország
5. Franciaország
6. Kazahsztán
7. Izrael
8. Szlovákia

Magyarország és Hollandia biztosította helyét a tokiói olimpia 10-es női mezőnyében.

A tornán a legtöbb gólt (28-at) Keszthelyi-Nagy Rita lőtte, öt góllal előzte meg a második helyezettet.

A magyar válogatott:

Gangl Edina (UVSE), Magyari Alda (Dunaújváros) - kapusok,
Garda Krisztina (Dunaújváros), Gurisatti Gréta (Dunaújváros), Gyöngyössy Anikó (BVSC), Illés Anna (FTC), Keszthelyi-Nagy Rita (UVSE), Leimeter Dóra (BVSC), Parkes Rebecca (UVSE), Rybanska Natasa (UVSE), Szilágyi Dorottya (Dunaújváros), Szücs Gabriella (UVSE), Vályi Vanda (FTC) - mezőnyjátékosok.

Tartalékok: Kasó Orsolya - kapus (FTC), Antal Dóra (UVSE) - mezőnyjátékos.

A stáb:

Bíró Attila szövetségi kapitány, Tóth László másodedző, Áts Bertalan kapusedző, Horváth Ákos gyúró, dr. Pavlik Attila csapatorvos, Buza Balázs videóelemző, Csernus Imre pszichológus, Ágó Renáta szárazföldi tréner és Takács Orsolya csapatmenedzser.