Nem sokkal a torna előtt a már Budapestre érkezett angol válogatottat (a sportág "feltalálóit") 13:1-re győztük le, Németh "Jamesz" János 10 gólt lőtt... Ez megalapozta a hangulatot és a várakozást. 

A MUSz nagy előkészületeket tett a szombati versenyre, úgy társadalmilag, mint versenyrendezési tekintetben. Szombatig elkészül a C- és a D-tribün, úgyhogy 5000 főnyi közönség is kényelmesen elfér az uszodában, tekintettel azonban arra, hogy a legdrágább ülőhely ára is mindössze 2 pengő, igen célszerű lész a jegyeket elővételben beszerezni, nehogy a vasárnapi — pénztárak előtti — tumultus megismétlődjék. 

A Sporthírlapban többször megjelentetett szelvényen bárki előre megtippelhette a torna végeredményét. Az első három helyezett 50, 30 és 20 pengős bónt kapott, "amellyel Budapest egyik ismert nagy sportárú üzletében tetszés szerinti sportfelszerelést" vásárolhattak.

Az uszoda befogadóképességét 5.500-ra növelték, de az utolsó napokon 6 ezren (talán még annál is többen) szurkoltak. A Nemzeti Sport panaszolja, hogy a sajtópáholyban alig 90 hely van.

A Sporthírlap csak hétfőn, csütörtökön és szombaton jelenik meg, de a torna alatt voltak olyan lapszámok, amelyeknek az első 8 oldalán(!) csak a vízilabdával foglalkozott (pedig ez idő alatt a Fradi focicsapata nagy érdeklődéssel kísért argentínai turnén volt, a meccsekről szóló tudósítások most hátrább kerültek a lapban).

Nagy terjedelmű meccselemzések, színes tudósítások, riport a csapatok esti vacsorájáról. (Az akkori tudósító a magyar csapattal együtt tölti az estét, mint meg is írja, előző nap hatvan mignont vitt a vacsorára, ​Homonnai a svédek elleni siker után, a 7:0-ra célozva odaszól neki: "Most kvittek vagyunk."  Szóval ismét az újságíró következik...)

És ez így megy végig, a Nemzeti Sport naponta több oldalt szentelt a lap elején a pólónak, még azt is figyelemmel követte, hogy a szabad idejükben mivel foglalkoznak, hogy töltik idejüket a külföldi játékosok. Megtudjuk például, hogy a franciák sztárja, Padou a budapesti vágóhidak(!) iránt érdeklődött élénken, látogatást is tett több helyen néhány társával.

A torna nem nélkülözte a kor világsztárjait. A franciáknál Padou, a svédeknél az úszófenomén Arne Borg váltotta ki a sajtó hartalmas érdeklődését. (Utóbbi akkoriban már  világsztár volt, pályafutása során 32 világcsúcsot tartott úszásban, 1500-on olimpiai bajnok lett, vízilabdában pedig az Eb-ezüstéremig vitte.)

A mieinknél a csapat tartaléka volt, de játszott is az a Halassy Olivér, aki a tornát a kor szokásainak megfelelően kísérő úszóversenyeken is szerepelt.

A külföldi vendégeket német, angol és francia nyelven köszöntötte a Nemzeti Sport címlapján Donáth Leó, a rendező Magyar Úszó Szövetség egyik vezetője.

A magyarokhoz pedig a következő "szózatot intézi" a lap a torna előtt, szintén a címoldalon:

Magyar fiuk!

Újra felgyújtottátok azt a lázt sokmillió magyar szívében, amely most egy éve Amsterdam felé lobogott lelkesedése és bizakodása minden tüzével.  Újra minden magyar sportember tőletek várja a magyar sport legszebb haditényeinek egyikét.

Vizsga szemekkel néz az érkezők felé. Fürkészve hall minden hírt, fontolóra vesz minden beszámolót, ami az ellenfelek felkészültségéről, tudásáról és esélyeiről szól.

S bár bizakodással, jogos büszkeséggel néz a nemzeti becsület hordozóira, rátok, lelkében titkolt aggodalmat, szerető féltést is rejt.

Azt hisszük érzitek, mi lüktet ma minden magyar sportember lelkében. Biztosan átsugároz rátok a dac, a törhetetlen elszántság, az esdés, amely eltölti ezeket a lelkeket.

Tudjuk, hogy egy év óta nincs más gondolatotok, mint a holnapi nap, az új tanuságtétel első napja. Tudjuk, hogy egy év óta minden cselekedeteteket, magánéleteteket áthatotta a holnapra való készülődés. Tudjuk, hogy Amsterdamot ma is tagadjátok. S várjátok a percet, amikor a balszerencsét is térdre kényszeríthetitek.

De mindenki számít rá, hogy a nagy ellenfelek, akik vállalkoztak arra, hogy az oroszlánt barlangjában keresik fel, magukkal hozzák tudásuk teljes arzenálját. S hogy ezek a nagy ellenfelek nemcsak a magyar csapat ellen készültek fel. Számításba vették a többi öt nagy ellenfél képességeit, figyelgették készülődéseit. S legjobb hozzáértésükkel, legkitartóbb munkájukkal igyekeztek leküzdeni gyengéiket, tökéletesíteni előnyeiket.

Lehet, hogy a ma érkező nagyok meglepetést hoznak tarsolyukban. Lehet, hogy Amsterdam óta óriási csizmában haladt, fejlődött pólókulturájuk. S hogy az, aki Amsterdamra gondol, az a tegnapra gondol és a tegnapra készül fel.

De mi láttuk azt a munkát, amit végeztetek. Amely lankadatlan és kitartó, gondos és megfeszített volt. Láttuk s meggyőződtünk, hogy bizakodásunk nem a sziklára szórt mag, nem a folyóvízre írt üzenet. Láttuk a munkát és bízunk. Várakozásunkban a féltés mellett ott a büszkeség is. Itt mindenki teljesítette kötelességét. Amit el lehetett érni, az elértétek. Dolgoztatok, hogy nyugodt lelkiismerettel kiállhassatok a próbatétre.

S mikor felrian majd a medence körül hatezer torok biztató kiáltása, mikor összeszorul majd ezrek szíve az izgalomtól, megremeg keze az aggodalomtól, hisszük, hogy a ti szíveteket nem nyűgözi le az izgatottság. És kezetek nem téveszti el a célt!

A nyitó nap meccseinek előre közölt összeállításai (ez egyben a torna részvevőinek teljes körét jelenti):

Németország: Babre - Cordes, Gunst - Benecke  Aman, Báhre II. - Kühne. Tartalék.: Balk, Schumburg, Rademacher I., Rademacher II.

Belgium: Tensen - Bouwens, Stoellen -' De Paue - Coppieters, Matthieu, De Combé. Tart.: Liopens, Van Gheem
 
Svédország: Naumann - Ljunkvist, Skoglund - Arne Borg - Erik Anderson, K. Sandstrőm, Cletus Andersson. Tart.: M. Zviller, Gőte Andersson

Magyarország: Barta - Ivády, Homonnai - Keserű II. - Vértessy, Németh, Keserű I. Tart.: Halassy, Sárkány.

Anglia: Ablett - Binns, Lovely - Beaman - Nemae, Taylor, Sufcton, Tart.: Hatfield, J. Brown.

Franciaország: Dujardin - E. Bulteel, Keignaert - Padou - Tribouillet, Bonduel, Vandeplanque.

1. nap, augusztus 14., szerda

A tornát Horthy Miklós kormányzó nyitja meg, jelen van Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, akiről a kupát elnevezték.

(A meccseken egy bíró vezetett, a találkozók két 7 perces félidőből álltak, a tiszta játékidő mérésével, lefújás után pedig eljátszották a győztes ország nemzeti himnuszát.)

Németország-Belgium 4:3 (3:0, 1:3)

Anglia-Franciaország 5:5 (4:1, 1:4)

Magyarország-Svédország 7:0 (5:0, 2:0)
G.: Keserű I, Keserű II., Németh 2-2, Vértessy

KOMJÁDI BÉLA szövetségi kapitány a Sporthírlapnak:

- A magyar csapat helyenkint kielégített, helyenkint nem elégített ki. Csak annak örülök, hogy a „régiek" - Barta, Homonnai, a két Keserű - ilyen szépen szerepeltek.

IVÁDY SÁNDOR a Sporthírlapnak: 

- Megtörtént, amit mindig mondtam. Ha a magyar csapat tagjai megértik egymást, ha önzetlenül játszanak, a győzelem nem maradhat el.

Idegenek ölelkeznek a villamos megállónál és önfeledt rajongással kiabálják a külföldi autók után:

- A világon nincs még egy olyan pólócsapat, mint a magyar!

Igazuk van.

2. nap, augusztus 15., csütörtök

Belgium-Svédország 3:3 (3:1, 0:2)

ARNE BORG a Nemzeti Sportnak:

- A mérkőzés szép volt s a belgák durvasága ellenére nyerhettünk volna. A bíróról nem nyilatkozom. A közönség mellettünk volt, ezt mi éreztük és ezúton köszönjük meg nekik.

Franciaország-Németország 6:3 (3:2, 3:1)

HENRI PADOU, a francia csapat kapitánya a Nemzeti Sportnak:

- Én elvből nem nyilatkozom semmit. Sem idegen nyelven, sem franciául. Eddig a nyilatkozataimmal mindég kellemetlenségeim voltak. Belém kötöttek. Hiszen az őszinte kritika fáj...
Pedig szívesen tenném meg. 

Magyarország-Anglia 9:6 (6:2, 3:1)
G. Németh 5, Halasy 3, Homonnai, ill Sutton 

KOMJÁDI BÉLA a Nemzeti Sportnak:

- Csak azt mondhatom, hogy Sunyit többé el nem veszem a hátvéd posztjáról. Ezt az összmunkát! Nekem csak két ember tetszett: Németh és Ivády. Homonnai elöl nem találja a helyét, pedig igyekezett. Keserű Laló pedig egyedül nem bírja a munkát. Nem volt, aki halfoljon, ha kell. 

SUTTON:

- A very-very fine team (nagyon, nagyon jó csapat) - ez a vélemény a magyarokról. Mi a legjobb tudásunkat adtuk. De nem győzhettünk. 

3. nap, augusztus 17., szombat

Németország-Svédország 1:3 (1:3, 0:0)

Belgium-Anglia 4:2 (1:1. 3:1)

Magyarország-Franciaország 10:6 (4:4, 6:2)
G.: Németh 5, Keserű I., Keserű II., 2:2, Vértessy, ill. Vandeplanque 5, Roger

Ez volt a magyar válogatott 50. hivatalos mérkőzése. Beharangozójában a Sporthírlap közölte az addigi, 49 találkozó teljes mérlegét, az összes válogatott játékos statisztikájával:





BARTA ISTVÁN kapus a Nemzeti Sportnak:

- Mi kell még. Tíz gólt lőttünk, ha hatot kaptunk is. A franciáknak még sosem tudtunk 10 gólt lőni.

KESERŰ I. FERENC a Nemzeti Sportnak:

- Holnap kikapunk, ha így játszunk.

KESERŰ II. ALAJOS a Nemzeti Sportnak:

A csapat idegeskedett a startnál. Nekem a labda nem tetszett. Fals és mindig a középre csúszik. 

Augusztus 18., vasárnap

Franciaország-Belgium 1:2 (0:2, 1:0)

Anglia-Svédország 1:4 (0:2, 1:2)

Emberek ezrei rekedtek ki a Császárfürdőből, ezek a megafont lesték lázasan. Aki kellő időben nem gondoskodott jegyről, csak akkor juthatott be, ha nem számolta a pénzét, mert az itt is felbukkanó jegyázsiotőrök éppenséggel nem szerénykedtek: 11 pengőt kértek egy állóhelyért s egy ülőhely ára 40 pengő volt náluk. így sem maradt egy gomnbóstűnyi hely se gazdátlanul.

Magyarország-Németország 7:1 (2:0, 5:1)
G.: Németh 5, Keserű II., Vértessy, ill. Benecke

A kapusunk, Barta négyméterest védett. 

Az ötödik gól után végre felharsant a tribünön:

"Amsterdam!"
 
Most már nem gyászlobogó volt e név, a reváns hirdetője lett, s minden torok büszkén zúgta a kétségbeesetten küzdő németek felé. Vadidegen emberek ölelkeztek. 

S mikor vége lett és elhangzott a Himnusz utolsó akkordja, a tömeg egyszerre spontán lelkesedéssel kezdte ünnepelni a diadalmas játék szerzőjét, a vizipóló fanatikusát, a magyar játékosok tanítómesterét, Komjádi Bélát. Szegény, az izgalmaktól s a boldogságtól is agyongyötörten igyekezett elbújni a zsűri tagjai között, de most a zsűri is lelkes rajongókra oszlott szét, s Komjádi Béla pillanatok alatt fönt ült az emberi vállakon. És azok között, akik vállukra kapták a magyar vizipólókapitányt, ott volt Homonnay Tivadar is, a MUSz elnöke. 

És ölelte-csókolta Komjádit s a fiúkat mindenki, aki a közelükbe ért.

Sporthírlap, 1929. augusztus 19.

CORDES a Nemzeti Sportnak:

- Nem nyerhettük meg, mert a magyarok jobbak voltak. És hiányzott a csapatunkból egy Németh - teszi hozzá mosolyogva.

BÁHRE I. a Nemzeti Sportnak:

- Fair játékban megérdemelten győztek a magyarok. Mi mindent megtettünk, de egy-egy akcióban szinte megálltunk bámulni a magyarokat.

DELAHAYE, a mérkőzés játékvezetője a Nemzeti Sportnak:

-  Formidable!... Formidable!... (Óriási.,. óriási ...) - ismétli el rengetegszer egymásután. Soha életemben ehhez fogható játékot még nem láttam. 

- Hát tényleg tetszett?

- A legszebb póló volt, amit el lehet képzelni.

​

Augusztus 20., kedd

Németország-Anglia 6:1 (3:1, 3:0)

Franciaország-Svédország 2:5 (1:3, 1:2)

Magyarország-Belgium 7:1 (3:0, 4:1)
G.: Vértessy 3, Németh 2, Keserű II., Homonnai, ill. Lippens

VÉRTESSY JÓZSEF nem akar a filmgép elé állni.

- Előbb megborotválkozom, - mondja - mert meglátszik a szakállam.

Biztatják, hogy az nem tesz semmit, nem látszik a filmen.

- Dehogy nem - feleli tapasztaltan Vértessy - a múltkor lerajzoltak, s még akkor is meglátszott!

De Vértessy komolyan is tud:

- Nem jött ki minden belőlünk. Pár góllal még jobbak vagyunk.

KESERŰ I. FERENC a Nemzeti Sportnak:

- Ez már nem volt nehéz meccs, miután a németeket megvertük, s páholyban ültünk.

KESERŰ II. ALAJOS a Nemzeti Sportnak:

- Jól ment, kár, hogy már nincs több. Most jöttem bele.

KOMJÁDI BÉLA a Nemzeti Sportnak:

- Nem sikerült a csapat egységét széjjelrobbantani azzal, hogy bizonyos oldalról minden érdemet Németh nyakába igyekeztek varrni és őt úgy feltüntetni, mint a csapat egykori mártírját, akit Amsterdamból is itthonhagytunk. Csak azt akarom megjegyezni, hogy tudomásom szerint a cikkíró, aki ma Némethet védelmezgeti, ellenezte Némethnek Amsterdamba való kivitelét. Németh mai gyengébb játékát egyébként ezeknek az újságcikkeknek tulajdonítom. (Ez volt a szövetségi kapitány nyilatkozata a tornagyőzelmet jelentő meccs után a Nemzeti Sportnak, amely szavait szó szerint közölte is! Ez a megnyilatkozás külön cikket érdemelne, s jól mutatja, hogy akkoriban sem volt vitáktól mentes a pólóélet, nem volt felhőtlen a szakmai vezetés és a sajtó viszonya sem - a szerk.)

Az 1929-es Klebelsberg Kupa krónikája

(Folytatjuk)