Rutinos vezetőre jellemző óvatossággal nyilatkozott az esetleges magyar olimpiai pályázatról Gergely István, de szavaiból kiderül, hogy érzelmileg a "projekt" mellett áll, s bízik abban hogy a NOB új szemlélete eleve megakadályozza "fenntarthatatlan", országokat csődbe sodró olimpiák megrendezését.

Az aktív sportolástól nem olyan régen búcsúzott sportvezető (a Honvéd szakosztályigazgatója) a Reggeli Start vendége volt, s kifejezetten a magyar olimpia ötletéről kérdezte a véleményét a műsorvezető, Szombathy Pál.

Gergely Pista elmondta, hogy a "sportolói énje" viszonylag éberen él még benne, hiszen egy éve sincs, hogy abbahagyta az aktív vízilabdázást, s minden sportoló álma, hogy hazai rendezésű olimpián vegyen részt. Az utóbbi időben sportvezetőként tevékenykedik, s mint mondta, elgondolkodtató akár csak egy egyesület életében látni a vágyak és a napi problémák közötti különbséget. Ő maga is sokszor sokszor elgondolkodik, reálisan kívánhatunk-e, meg tudunk -e valósítani egy olimpiát.

A műsorvezető részletekről is kérdezte vendégét, aki három olimpián vett részt. Fontos-e, hogy milyen az olimpiai falu, hogy mennyi időt vesz igénybe eljutni az edzés a verseny helyszínére? Gergely István megerősítette, ezek az "apróságok" sokat számítanak a végső siker szempontjából, de még az adott nap időjárás is befolyásolhatja az eredményt.

Kedvenc helyszínt nem nevezett meg de érdekes volt, amit Sydney-ről mondott. Akkor még a szlovák válogatott színeiben szerepelt, s nehezen tudta elviselni, hogy csapattársainak maga a kijutás volt a végső cél. A magyar csapatnál ez természetesen nem így volt, legalább a legjobb négyig el kellett jutni ahhoz, hogy a helyén érezze magát mindenki.

Részleteket felelevenítve elmondta, hogy Pekingben könnyű volt a közlekedés, mert rengeteg embert kilakoltattak az olimpia környékéről, ami azért nem valami humánus megoldás és Európában, Amerikában nem is lehetne megcsinálni. Háromnaponta bombázták az eget, a felhőket, hogy ne legyen eső. Ezek ahhoz vezettek, hogy "mű-olimpia" lett a versenyekből, a költségek pedig az egekbe szöktek. A most elfogadott Agenda 2020 szerint a költségeknek lényegesen kisebbeknek kell lenniük, s ez teszi lehetővé azt is, hogy kisebb országok olimpia rendezéséről álmodozzanak..

Amikor a műsorvezető, Szombathy Pál feltette a konkrét kérdést, hogy most merre billen a mérleg nyelve, Gergely István szerint legyen-e vagy ne legyen magyar rendezésű olimpia,  vendége így válaszolt:

- Én még mindig azt kívánom, hogy legyen olimpia, nagyon-nagyon szeretném, ha Magyarországon ez az álom megvalósulna, és ahogy olvastam az Agenda 2020-at, nem arról van szó, hogy bárki jelentkezhet, hanem ez meghívásos pályáztat és komoly támogatásban részesítik a pályázatra meghívott országokat. E mellett garanciát ad arra, hogy az új rendszer gazdasági és szociális szempontból is fenntartható lesz, hogy mostantól a NOB is felülvizsgálja a tervezett projekteket. Komoly ellenőrzés lesz és az ígéretek szerint egyetlen olyan ország sem kap majd rendezési jogot, amely nem az új szemléletet képviseli.

Jót tenne-e az ügynek egy népszavazás? - tette fel a kérdést a műsorvezető.

- Az mindig kettős dolog. Bármilyen témáról is  van szó, nem biztos, hogy mindenki látja az adott ügy összes tényezőjét. Az embereket fel kell világosítani - pro és kontra, tehát el kell mondani az előnyöket és a hátrányokat is és adott esetben utána lehetne erről népszavazást rendezni.

Gergely István szerint alapvető fontosságú, hogy az emberek ne érzelmi alapon, vagy politikai nézeteik szerint hozzák meg a maguk döntését. Keveseknek van komplex képük egy olimpiáról, mint nagyszabású rendezvényről. Az szerinte biztos, hogy akit megérintett az olimpia légköre, szellemisége, mindenképpen szeretné, hogy  életében legalább egyszer el tudjon menni egy ilyen eseményre. "Ez az érzés, az olimpiai eszme hatása meg tud érinteni mindenkit, még azt is, aki a legnagyobb ellensége a rendezésnek."

A legnagyobb ellenérvnek azt idézte, hogy van-e elég pénzünk a rendezésre. Ez most nem látszik és szerinte nem is fog. Olyan nagyságrendű komplex programról van szó, amelynek hátterét, követelményeit nehéz felmérni egy sportolónak vagy más átlagembernek, olyanoknak, akik nem szakemberként foglalkoznak ilyen kérdésekkel.

"Bíznunk kell azokban az emberekben, akik eldöntik, hogy gazdaságilag van-e létjogosultsága egy olimpiai rendezésnek, de akarnunk is kell, hogy sikerüljön. Azt mondom: inkább próbáljuk megvizsgálni minden körülményét egy olimpiai rendezésnek, mint hogy alapból elzárkózzunk ez elől. Lehet rossz példákat sorolni, hogy járt ez az ország, hogy járt az az ország. De mi egy "külön ország vagyunk", járhatunk így is, járhatunk úgy is. A lényeg az, hogy hogyan fogjuk előkészíteni, megvalósítani a rendezést. Már csak azért sem lehet fejjel a falnak rohanni, eszetlenül gondolkodni, mert a NOB felügyelni fogja ezeket a pályázatokat, úgyhogy én biztos vagyok abban, hogy ebből rossz dolog nem sülhet ki."

A 2024-es nyári olimpiai játékokra szeptember 15. a jelentkezési határidő, eddig Boston és Róma jelezte, hogy pályázik. Az esetleges magyar pályázat előkészítésére úgynevezett védnöki testület alakult, amelynek tagja Kemény Dénes, az MVLSZ elnöke is. A döntést 2017-ben hozza meg a NOB.

KEMÉNY DÉNES SZERINT MAGYARORSZÁGNAK KELL AZ OLIMPIA

A csütörtöki Reggeli Startban elhangzott teljes beszélgetés: