Kemény Dénes az Arénában
Kemény Dénes tőle szokatlan részletességgel, egyenként értékelte játékosai eindhoveni teljesítményét Farkas Dávid mikrofonja előtt az Inforádió Aréna című műsorában. Az egyórás adás, valamint a játékosértékelések leírt változata:
Az Inforádió Aréna című műsorában, vasárnap este hangzott el a szövetségi kapitánnyal csütörtökön rögzített egyórás beszélgetés. Újabb részleteket tudhatunk meg a csapat felkészüléséről, az EB-n lejátszott meccsekről, Benedek Tibor szerepéről, a játékvezetésről és sok más témáról.
Igazi kuriózum, hogy Kemény Dénes a riporter kérésére egyenként értékelte játékosai teljesítményét. A beszélgetésnek ezt a részét írásban is megosztjuk olvasóinkkal, de hangsúlyozzuk, vízlabdakedvelőknek szinte "kötelező" a teljes riport meghallgatása!
A beszélgetés első része:
A beszélgetés második része:
A játékosok személyre szabott értékelése az interjúban:
- Folytatódik az Aréna, az Inforádió mikrofonjánál Farkas Dávid. Velem szemben Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya. Nem sokkal ezelőtt beszélgettünk általában a játékosokról, általában a csapatról. Most az lenne a kérésem, hogy menjünk végig minden játékoson. Nem kérem, hogy mindenkinek értékelje a teljesítményét, de legyen szíves, mondja el a kerettagokról azt, amit éppen most gondol róluk, vagy eszébe jut. Kezdjük a kapusokkal. Baksa László. Neki ez volt az első nagy világversenye.
- Én úgy gondolom, hogy a teljesítményével már évek óta rászolgált arra, hogy világversenyen részt vegyen. Valahogy mindig a közös felkészülés során - most csúnyán mondom - játszotta ki magát a tizenhármas jelölést megelőzően. Nem igazából értettem soha. Én sokszor szerettem volna, hogy ahhoz, hogy kipróbálhassam téthelyzetben, verekedje be magát, de a sport igazságossága arról szól, hogy ha ez nem sikerül, én csak azért nem adok neki "előleget", hogy más rovására vigyem. Most olyan helyzet alakult ki, hogy nagyobb eséllyel harcolt meg a bekerülésért, ez talán meg is nyugtatta, és úgy gondolom, hogy az Európa-bajnokságon jó teljesítményt nyújtott. Mondom ezt annak ellenére, hogy néhány olyan gólt kapott az elődöntőben, amely a tudásához képest méltatlan, ezeket megbeszéltük, de összességében az elődöntőben is volt néhány nagyon jó, bravúros védése. Tehát nekem most, hogyha majd Londonra kell jelöljek, az, hogy Lacika játszott az Európa-bajnokságon, és az, hogy ennyi meccsen játszott és ennyit, mindenképpen komoly támpont lesz.
- Szécsi Zoltán.
- Szecska, hát ő úgy védett, mint ahogy Szecska szokott. Amikor nem volt olyan nagyon fontos, akkor kapott egy-két védhető gólt. Amikor fontos volt, akkor előszedte az összes tudományát. Sajnos nem volt szerencséje egy konkrét védésnél, ami az elődöntő szempontjából nagyon lényeges volt. Nem is tudom, valahogy olyan furcsán jött ki, mert ugyanaz a lövés eltalálhatta volna a vállát, mellét, ehhez képest a karjához jött, és nagyon épphogy csak becsurgott, de ebben végképp nem hibáztatható, ez előfordulhat. Ez egy nüansz ugye, de jó néhány meccsen nagyon jól védett.
- Biros Péter. Természetesen az ő kapcsán a bronzmeccs marad emlékezetes, de talán az egész torna.
- Szerintem Péter elegendően önkritikus, hogy ő tudja, nem kell neki mindig úgy játszania, mint a bronzmeccsen, de annak a 70-80 százalékát, álmából felkeltve is tudnia kell. Most volt olyan meccs, hogy ez neki így nem sikerült, de hát Péter is küzdött fizikai problémákkal a felkészülés alatt, még az is előfordulhatott volna, hogy nem vesz részt az Európa-bajnokságon. Olyan két héttel az EB előtt dőlt el, hogy rendben van, és tud játszani. Tehát maximálisan elégedett vagyok vele, emberből van ő is. Mondom, úgy gondolom, hogy azt, amit a bronzmeccsen láttunk tőle, annak a háromnegydét ő bármelyik meccsen tudja hozni, és biztos vagyok benne, hogy Londonban így is lesz.
- Hárai Balázs. Ő csapattagként talán az elmúlt időszak felfedezettje, még ha régebb óta is kerettag.
- 2009 óta az összes világversenyen játszott, de igazából az áttörés nyáron volt nála Sanghajban, amikor is nagyon jó teljesítményt nyújtott. Nagyon sok fontos, jó momentuma van védekezésben, nagyon jól úszik vissza, mert gyors, távolról is gólveszélyes, centerben pedig a centermunkát el tudja végezni, amiben benne van a kontrafaulttól kezdve a lőtt gólig, a kiharcolt kiállítás, még egy-egy assziszt is, ha ráugranak ketten, és odaadja az üres játékosnak. Sanghajhoz képest talán minimálisan gyengébb teljesítményt nyújtott, de hozzá kell tenni, hogy közel két hét a felkészülésénél "kényszer-munkában" zajlott, tehát amit egy fájó könyökkel lehetett csinálni, azaz labdázni nem nagyon, azaz úszni nem nagyon, gyorsúszni nem nagyon - így kellett játsszon. Elégedett vagyok vele.
- Hosnyánszky Norbert.
- Hosnyánszky nagyon hasznosan és nagyon megbízhatóan játszott az egész Európa-bajnokságon. Ugye van egy kényszerposztja, amikor a középcsatárt kell semlegesítse, ezt tanári módon oldja meg. Elöl megbízható, nem szokott rossz döntéseket hozni, most már levetkőzte azt is, hogy hajlamos néha ilyen lövésszerű mozdulattal meglepni a társat egy átadással, amit olyankor általában elveszítünk. Volt néhány rossz lövése, de ehhez képest is azt hiszem, nagyon magas lövőszázalékot produkált. Talán egy-két gól benneragadt. Pont az elődöntőben is, de vele is elégedett vagyok.
- Katonás Gergely.
- Katonás Gergő meglepetésre került a csapatba.
- Önnek is?
- Nekem annyiban került meglepetésre, hogy úgy gondoltam, nem lesz nagy esélye a közös munkában arra, hogy beverekedje magát. Sokszor nem is tudtam azt játszatni vele, amit az Európa-bajnokságra terveztem, a sérülések miatt kellett más poszton játsszon. De Gergő, túl azon, hogy megtette azt, amit én elvártam tőle - sajnos mindig minden csapatnak megvan egy olyan játékosa, akit amikor az ellenfél centerén az edző játszat, a bírók alig várják, hogy ő legyen ott, és előszeretettel küldik ki. Ezt ő nagy büszkeséggel vállalta ezt a feladatot, ugyanakkor benne volt az is, hogy elöl nagyon jól feltalálja magát, mert azért ő vénájában egy csatárpólós, csak egész jól védekezik, ezért játszattam őt azon a poszton. Olyan mérkőzéseken ez kiderült, ahol olyan nagyon nagy jelentősége nem volt, de kiderülhetett volna, ha szükség lett volna bármilyen oknál fogva (sérülés vagy kipontozódás) nehezebb meccseken is. Ez egy lehetőség volt, azért volt fontos, hogy ott legyen, de nem volt rá szükség.
- Kásás Tamás, a nagy visszatérő.
- Tamásnak is hullámzott a teljesítménye, nem tudom kinél mondtam már. Ha nem, akkor őnála mondom először. Hullámzott a teljesítménye egy mérkőzésen belül is, mérkőzések között is.
- A kihagyás látszott rajta?
- Azt kell mondjam, hogy én már sajnos olyan öreg vagyok, szeretnék tapasztalatlan fiatal edző lenni, és húsz évvel fiatalabb, de ezt most már ugye nem lehet megoldani, viszont így meg rengeteg tapasztalatom van. Én láttam már egy ilyet, mégpedig a 2007-es világbajnokságon, hogy a messiásként visszatérő Benedek Tibi végigszenvedte a melbourne-i vb-t, és nem tudta azt hozzátenni a csapat legfontosabb meccsein a csapatjátékhoz, amit szeretett volna, de közben azért nagyon hasznos volt. Tehát én úgy gondolom, hogy Tamás rengeteg mindenben nagyon hasznos volt, de biztos vagyok benne, hogy sem ő, sem a szurkolók nem ennyit, hanem ennél többet vártak tőle. De hogyha visszaemlékszünk Tibor esetére, ez aztán Tibornál a következő évre, az olimpiára teljesen beérett. Tehát én biztos vagyok benne, hogy Tamás lényegesen jobbat fog teljesíteni nyáron. Amikor kiderült, hogy Tamás játszani fog, azt mondtam, hogy csak akkor fogja tudni azt a segítséget megadni, hogyha az összes többi játékos ugyanazt a teljesítményt nyújtja, mint előzőleg. Nem vagyok száz százalékig biztos, hogy ez így volt, illetőleg biztos, hogy nem volt így, de nem tudom, hogy ebben mennyi köze volt annak, hogy Tamás visszatért vagy sem. Majd erre a későbbi játékosoknál még szó kerülhet, de én úgy gondolom, hogy van most időnk arra, hogy ennek a tapasztalatait analizáljuk, és nyáron Tamás a sanghaji szintű, színvonalú csapathoz képest pluszban legyen és ne hullámzó.
- Elmondja egyébként, hogy konkrétan miért tarthatott ettől? Kásás Tamás személyisége, az egója, vagy pedig a körülötte lévő médiafelhajtás miatt, vagy pedig egyszerűen csak amiatt, hogy visszakerül a csapatba egy háromszoros olimpiai bajnok, aki potenciálisan kevesebb játéklehetőséget hagy majd a feltörekvőknek?
- Akkor már meghatározó játékosokról volt itt szó, tehát Tamás posztján sok mindenki játszott. Játszott Biros Péter, azt megelőzően, hogy Tamás visszatért, játszott a két Varga-testvér, játszott a vb-n még Varga Zsolt, játszott Szivós Marci stb. Na most ennyi játékos esetében az, hogy van egy plusz játékos, nem egy nagy tragédia, de hát sokféleképpen lehet ezt átélni. Na, most nyilvánvaló, hogy ezt én mindenkivel megbeszéltem, hogy az ő eddigi jó teljesítményére ugyanúgy szükség lesz, mindenki tudta. Volt, akinek sikerült, volt, akinek nem, és az is lehet, hogy semmi köze nincs annak, akinél nem sikerült, hogy Tamás visszatért. Ezt most ebben a pillanatban nem tudom megmondani. Tamás egyébként a legkevésbé hajlamos arra, hogy viselkedésével, kisugárzásával azt sugallja, amit sugallt róla a teljes magyar közvélemény, élén az újságírókkal, és hozzá még a szurkolókkal is. Ő nem ilyen. Ő bármilyen fáradt, bármennyire is pihenésre lenne szüksége, hogyha van egy csapatfeladat, akkor rettenetesen vigyáz arra, hogy ne legyenek sztárallűrjei, hogy ő semmit ne kérjen. Ilyenkor annak drukkol, hogy én valamilyen oknál fogva az egész csapatot küldjem pihenőre, mert akkor ő megkapná azt, ami neki szükséges, de ő tizedmásodpercig nem merne a játékosok között kivételezettnek tűnni, mert nem olyan lelki alkat. Szeret egy lenni a sok közül, az más kérdés, hogy a teljesítményében nem egy a sok közül, hanem egy kiemelkedő.
- Volt olyan játékos, aki mégis, hát ha nem is azt mondom, hogy ferde szemmel - ez talán erős kifejezés lenne -, de kétkedve tekintett Kásás Tamás visszatérésére?
- Mindenki nagyon boldog volt, hogy Tamás visszatért, még azok a játékosok is, akiknek így esetleg kérdőjelessé vált a csapatba kerüle. Mindenki nagyon boldog volt, egyfelől, mert egy nagyon szeretetre méltó játékos, nagyon szeretetre méltó sportember, szeretetre méltó barát minden játékosnak. Tehát pontosan azok a játékosok, akik egyébként a posztján is játszanak, tudomásom szerint inspirálták arra, hogy ezt a döntést meghozza. Bármennyire is úgy gondolta a sajtó, hogy én "kimesterkedtem", hogy Tamás visszajöjjön, ez nem így volt. Én egyért dolgoztam, maximálisan szerettem volna, hogy visszajöjjön, de ezt egy tizedmásodpercig sem akartam neki kifejezni, mert úgy gondoltam, hogy a visszatérése csak akkor jó, hogyha ő akarja. Próbáltam olyan csapatszellemet, olyan csapatjátékot kialakítani a magyar válogatottal, ami Tamásnak étvágygerjesztő lehet arra, hogy ide visszajöjjön. Nekem ez volt ebben a szerepem, de a döntés az övé volt. Ha esetleg hallgatott valakire, az néhány játékostársa. Tehát itt mindenki örült annak, hogy visszajött, ezt száz százalékig tudom állítani.
- Kiss Gergely - ő az aki nem tud alulteljesíteni hosszú-hosszú ideje.
- Azt szoktam mondani, és tartom továbbra is, hogy olyan agya van, mint a tank, tehát olyan vastag páncélzat veszi körül az agyát, hogy semmiféle behatás nem befolyásolja. Ő koncentrál, megy előre a dolgában, ha csinál hibát, csinál, mert sportember, de bármikor benne van a gátlás nélküli győztes momentum. Úgy gondolom, hogy mindenki előrelépett nyárhoz képest, ő kifejezetten, mert azok a védekezési félreértések vagy elnézések, amik előfordultak vele nyáron, nullára vagy minimumra redukálódtak. Elöl támadásban pedig nyáron is zseniális volt, és érdekes módon - gólzsákokra egyébként jellemző a korral, - egyszerre tud nagyon jól játszani, amikor sok gólt lő, meg olyankor is amikor nem, mert nagyon jól olvassa a játékot és nagyon jól lehet rá támaszkodni az egész csapat döntései során.
- Madaras Norbert.
- Hát, Norbi az egyik olyan játékos, aki alulteljesített a tudásához képest, meg fogom vele beszélni. Már egy-két szót váltottam vele. Végig vártam, hogy mikor robban, mindig lassan szokott, hogy úgy mondjam, karburálni. Általában a felkészülés végére ez megtörténik, és attól kezdve utolsó felkészülési meccseken is, és a világversenyen is nagyszerűen játszik. Most nagyon kevés felkészülési meccsünk volt, gondoltam, hogy majd a világversenyen. Hát a világversenyen, az Európa Bajnokságon olyan közepesen kezdett, és amikor vártam, hogy a közepesből jobb lesz, akkor hullámzó lett. Voltak jobb momentumai, voltak kevésbé jók. Semmi probléma, az a fontos hogy nyáron játsszon úgy, ahogy az előző világversenyeken játszott.
- Steinmetz Ádám. Ne felejtsük el, hogy neki volt egy műtétje és mondjuk ki: annak is örülhet, hogy ilyen szinten tud vízilabdázni jelenleg. Néhány évvel ezelőtt ez nem volt teljesen biztos.
- Ádámmal érdekes módon nem nyáron, a műtéthez még közel, hanem most volt nagyobb probléma összeszedett egy nyaksérülést egy edzőmeccsen Varasdon és nagyjából végigkísérték a fájdalmai a mérkőzéseken az Európa-bajnokságon. Én úgy gondolom, hogy kiválóan beilleszkedett a csapatba és nagyon-nagyon jó párost alkot Hárai Balázzsal. Ténylegesen csak az a dolgom, ami ritkán volt a magyar válogatott kispadján, hogy ránézek az arcukra, s aki pirosabb, az pihen, aki frissebb, az játszik. És nem befolyásolja a csapat teljesítményét, hogy éppen melyikük van a vízben. Ez nem azt jelenti, hogy egyformán teljesítenek, ebben is van eltérés vagy hullámzás, egyik meccsen az egyiknek megy jobban, másik meccsen a másiknak. De addig, ameddig Pufi, Hárai Balázs könyökével bajok voltak és nem játszott, Ádám emberfeletti munkát végezve nagyon-nagyon jó formába került - akkor jött sajnos az a nyaksérülés. Lehet, hogy ha ez nem jön, még lényegesen jobban játszott volna az Európa-bajnokságon. De úgy gondolom, hogy a centereinkre ugyanúgy, mint a vb után mondtam, egyáltalán nem lehet panasz. Hátul is, elöl is nagyon jót nyújtottak.
- Szívós Márton.
- Marcinak szerintem az utóbbi idők egyik legjobb világversenye volt ez, habár azt kell hogy mondjam, Zágrábban is nagyon jól játszott. Föltalálja magát a szerepkörében, bármilyen poszton bevethető, bárhol tud a csapatnak segíteni és fantasztikus csapatember, minden játékos támogatást, erőt kap tőle. Nagyon fontos szerepe van a csapatban.
- Varga Dániel.
- Varga Daninak a válogatottbeli szerepe eltérő a klubjaiban nyújtott játéktól. Nálam sokat kell az ellenfél centerét semlegesítse, ennek az az oka, hogy nagyon jól, nagy előnnyel tud hat-ötös emberelőnyt kialakítani az ellenfél kapuja előtt, sőt, sokszor nem hat-ötös hanem sokkal nagyobb gólhelyzetet, mert egyedül meg tud érkezni, leelőzi az egész mezőnyt. Na most, ha nem azon a poszton játszana, akkor nem ez történne. Ő az egyike azoknak, akik elvállalják ezt a szerepet is, mint előbb említettem, Hosnyánszky is, vagy Kásás is elég sokszor fogta most az ellenfél centerét. Ő a kettőt össze tudta mindig egyeztetni, most én úgy gondolom, hogy a teljesítménye valószínűleg az ujjsérülésével lehet összefüggésben, amit sajnos nagyon sokára vettek észre és három vagy négy héttel később lett megoperálva az ujja, mint kellett volna. Dani hajlamos a sérüléseket követően nagyon lassan visszatérni a saját szintjére, ezt már többször tapasztaltam nála. Meg voltam győződve, hogy a rutinja miatt ez a szeptemberi sérülés most pont fordítva fog nála jelentkezni, azaz olyan játékéhség lesz benne, hogy amikor fölépül, nagyon jól fog játszani. Sajnos visszatért a szokásos, hogy nem volt még közel sem formában, ahhoz képest, amit tud, úgyhogy...: mindenképpen biztató hogy egy igazi Varga Danival sokkal jobbak leszünk nyáron.
- Varga Dénes.
- Varga Dénes... Még mindig cseng a fülemben a régebbi görög szövetségi kapitány szava, hogy "ő egy ékszer". És ékszer létére kifényezte magát, csillogott-villogott. Volt egy pár elkerülhető ítélet, amit hátul összeszedett és ezzel ugye emberhátrányt kreált. Ezt le kell vetkőzze, mert nála ez sokszor emocionális alapú, van valami baja. De az a baj nem lehet fontosabb, mint a csapat baja. De elöl bármikor képes döntő jelentőségű megoldásokra, szinte hiba nélkül játszott támadásokban, és védekezésben is hozta nagyjából azt amit kell.
- Volt, aki kimaradt sérülés miatt, gondolhatunk akár Nagy Viktorra, aki az olasz válogatott első számú kapusához, Tempestihez hasonlóan vállsérülése miatt nem lehetett most ott az EB-n. De kimaradt Kis Gábor is, aki ugye az elmúlt időszakban nagyon sokat bajlódott sérüléssel. Hogyha nem is 100 százalékig biztos az ő visszatérésük, azért a korábbi időszakban, amikor egészségesek voltak, játszottak a világversenyeken. Mennyit vár tőlük, milyen gyors felépülést?
- Ezt szerintem nem én várom tőlük, hanem a klubjuk. Nekem május 14-ére kell, hogy a játékosok rendbe legyenek.
- De nem árt, ha addig játszanak is.
- Hát, ha nem játszanak, akkor nem tudnak bekerülni. Úgyhogy én úgy gondolom, aki sürgetni fogja hogy játsszanak mihamarább, azok a klub tulajdonosai, akik ugye zsebükbe nyúlnak, drága játék egy vízilabdacsapat. Úgyhogy ebben a helyzetben én most néző vagyok és hogyha kerettagok lehetnek, akkor esélyük lesz arra hogy csapattaggá váljanak az olimpiára. És hogyha valakit ebből az EB-csapatból akár ők, akár mások majd ki fognak tudni szorítani, az azt jelenti, hogy előreléptünk.
- Hány játékosban gondolkodik egyébként a keretet illetően?
- Az utóbbi időben - anélkül hogy ezt eldöntöttem volna, - valahogy rászoktam arra, hogy 18-as kereteket hirdetek. Ez a játék logikájából is fakad, azok a posztok, ahol viszonylag elhatárolódnak egymástól a játékosok, ugye kapus, védő, középcsatár és a két oldalon játszó játékosok, ez összesen öt poszt. Hogyha minden posztra van egy plusz játékos, nyilván vannak csereszabatos játékosok is, akkor nagy biztonsággal lehet egyfelől versenyheztet teremteni, ami kihozza a játékosokból a jó teljesítményt, másfelől fölkészülni olyan esetekre is, ami például most volt, hogy folyamatos sérültek vannak felkészülés közben. Tehát lehet, hogy nem 18 lesz. Akkor nagyon meg lennék lepve ha 17-es lenne, de volt már olyan is, talán pont az első világversenyemre, amikor már én voltam a válogatott edzője az athéni Világkupára 97-ben 17-es keretet hirdettem. EB-kre, amikor még 15-öt lehetett nevezni, akkor még talán 20-ast is. Most én úgy gondolom, hogy ez a 18 nagyjából beállt, hogyha nem 18 lesz, akkor több lesz, de még az is előfordulhat, hogy valamilyen fiatal kereten kívüli is a csapattal dolgozik majd, meglátjuk. Most politikusokat kell idézzek: a folyón akkor kell átkelni, ha az ember odaért a partjára.
- Ha most lenne az olimpia, holnap vagy mondjuk ma, aláírná a bronzérmet?
- Dehogyis!
- Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.
(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra és Demeter Adrienn)
Az eindhoveni EB-n részt vett magyar válogatott:
Álló sor: Kemény Dénes, Steinmetz Ádám, Katonás Gergő, Hárai Balázs, Szécsi Zoltán, Biros Péter, Kiss Gergely, Szivós Márton, Baksa László, Mátéfalvy Csaba
Guggoló sor: Dr.Gábor Antal, Illés Roland, Varga Dániel, Hosnyánszky Norbert, Madaras Norbert, Varga Dénes, Kásás Tamás, Zala György, Benedek Tibor (hiányzik a képről Beck György csapatvezető)
3 régi hozzászólás
az utolsó mondatból lemaradt: a szerb csapat KAPITÁNYÁNAK megnyilvánulására
Azért ezek a jellemzések - természetesen - inkább a nagyközönségnek szóltak, kicsit dodonaiak voltak. Mit kezdjünk az ilyenekkel, hogy: \"az hogy ennyit és így játszott, nagyon hasznos a továbbiakra nézve\" vagy \"biztos vagyok benn, hogy ez nyárra jobb lesz\". Isten őrizz, hogy megkérdőjelezzem a kapitány hozzáértését, csak az utóbbi időben kicsit megszaporodtak a később hasznosítható tapasztalatok, holott bevallottan nyerni mentünk Eindhovenbe is. Ugyanakkor ninc s felőle kétségem, hogy Dénest igazán csak \"a negyedik arany\" motíválhatja (emlékezzünk, a legnagyobb ellenfél, a szerb csapat - nekem szimpatikus megnyilvánulására - az összes közbenső címet elcserélné egy olimpiai diadalra, ha tehetné).
Szakértelem, profizmus, empátia, eltökéltség... Amíg Dénes ül a kispadon (vagy inkább vizes palackkal fel-alá mászkálva irányít a medence mellől), a lehető legjobb kezekben van A Csapat!