Vízilabda-kérdőív – az első eredmények
Lezárult a vízilabda megújítására szervezett kérdőíves felmérés, amellyel többször foglalkoztunk, s amelynek kérdőívét oldalunkról is le lehetett tölteni. A Gergely István olimpiai vízilabdázó kezdeményezésére összeállt szakértői csoport 2076 ember véleménye alapján készítette el az első összegzést.
GERGELY ISTVÁN a vlv-nek:
- A vízilabda helyzetmegítéléséről és az esetleges módosításokról tudakozódó kérdőívet június 10. és szeptember 3. között lehetett kitölteni. A lehetőségről igyekeztünk minél szélesebb körben tájékoztatni a közvéleményt, a vlv mellett köröztük a kérdőívet a facebookon, s kinyomtatott példányokkal személyesen szólítottunk meg nézőket az idei Vodafone Kupán. A feldolgozómunka első szakaszában a kérdőív adatszerű információit összegeztük, s csokorba gyűjtöttük a legjellemzőbb egyedi javaslatokat. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek a segítségét, saját kis csapatomnak is és mindazoknak, akik első szóra a kezdeményezés mellé álltak, s ahogy tudtak, segítettek. Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk, tényleg mindenki pozitívan állt az akcióhoz, bizakodással töltheti el a sportág kedvelőit, hogy nagyon sokan szívükön viselik a vízilabda sorsát! Egyébként Kemény Dénes is kitöltötte az ívet és amikor beszéltem vele, elmondta, hogy nagyon kíváncsian várja ő is a válaszok nyomán kialakuló „értékrendet”.
A kérdőív kitöltőinek többsége (85,7 százalék) elégedett a vízilabda-mérkőzések színvonalával. A többség (68,6 százalék) szerint szükség volna szabálymódosításra, azt pedig elsöprő fölénnyel (84 százalék) támogatják a sportág hívei, hogy a bajnokság mérkőzéseit nyáron, többségében nyitott uszodában rendezzék meg. Nem aratott tetszést a 6 helyett 5 mezőnyjátékos ötlete (mindössze 33,8 százalék támogatja), viszont nagyon sokan szeretnének azonnali magyarázatot kapni a bírói ítéletekre, így 78,8 százalék támogatná a játékvezetők bemikrofonozását, hogy a bírók pár szóban rögtön megindokolják a kiemelt szabálytalanságok esetén hozott ítéletüket. |
- Hogyan tovább?
- Lefordíttatjuk az anyagot és elküldjük a LEN-nek, esetleg a FINA-nak, valamint a környező országok szövetségeinek, hogy ők is végezzenek hasonló felmérést. Ehhez természetesen felhasználjuk majd a játékosokkal kialakult kapcsolatrendszert is. Átadjuk a „know-how-t”, és a tapasztalatainkat. A közös munka segíthet kideríteni, hogy milyen problémáktól szenved a sportág. A legfőbb gond szerintem a nézettség. Ha sikerül ezen javítani, akkor lesz szponzor, médiaérdeklődés és megteremtődik a lehetőség a klubok létezésére, fejlődésére. Az első lépés tehát: megtudni, hogy mire van igénye a fogyasztónak, minden más csak ezután következhet. A nagy vízilabdanemzetekkel való együttműködés a közös fellépés lehetőségét is magában hordozza és azt is, hogy esetleg egy újfajta szabályokkal létrehozott közös bajnokság szerveződjön.
- Mikor válhat ez a terv valósággá?
- Úgy gondolom, hogy az olimpiáig már biztos nem történik semmilyen lényeges változás a sportágban. Ez szinte lehetetlen és talán nincs is rá szükség. De utána mindenképpen lépni kell, s már most elő kell készíteni azokat a változtatásokat, amelyek a sportág életben maradásához szükségesek.
- Ami a nemzetközi szövetségeket illeti, nem vagy egy kicsit optimista? Itt volt most ez a Marseille-i meccs, gondolom, ismered a történetét, még egy gálameccsen is megfúrták a kísérleti szabályok alkalmazását. Ennek fényében hogy várhatod, hogy most pozitívan reagálnak?
A felmérést végző csoport tagjai: András Krisztina Phd közgazdász, Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi adjunktus, a Sportgazdaságtani Kutatóközpont vezetője, Vince Gitta, Dornbach Éva, Viló Zsófia, Trombitás Károly, Sahin-Tóth Ákos és Gergely István |
- Nem kell, hogy pozitívan reagáljanak, egyelőre csak az a fontos, hogy tudomást szerezzenek arról, van egy ilyen kezdeményezés. Ez senki ellen nem megy, azt gondolom, nem lehet támadásként felfogni. Ez egy olyan kezdeményezés, amiről már szinte mindenki beszél a vízilabdában. Ez az első kézzelfogható eredménye a sok beszédnek, s nyilvánvalóan közös érdek, hogy ne a játékosok, a vezetők, hanem a széles közvélemény igénye szerint reformálják meg a sportágat.
- Hogyan folytatjátok ti a munkát?
- A válaszok tartalmi kiértékelése hosszabb folyamat. Nyilvánvaló, hogy a számok önmagukban nem jelentenek teljes végeredményt, csak irányt mutatnak. Össze kell vetni egymással a kérdőíven belüli dolgokat, vizsgálni kell a lehetséges következményeket kommunikációs és marketingszempontból. Hozzáértő közgazdászokkal, sportmenedzserekkel is elemeztetjük az eddigi eredményeket, hogy az ő szakmai szempontjuk is érvényesüljön az összefüggések keresésében, a sportág piacképességének meghatározásában. Egyébként sokan érdeklődtek a felmérésről, felkeltettük a média figyelmét, s ígérhetem, hogy a munkáról folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt.
- Köszönöm szépen a tájékoztatást!
(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)
2 régi hozzászólás
Vízilabda-rajongóként nekem is az a véleményem, hogy nem a mérkőzések színvonalával, hanem sokszor a bíráskodás színvonalával van a probléma, ahogy ezt Kemény Dénes is hangoztatta (ő azért valószínűleg jól látja). Ezért is lehetne jó ötlet Gergely Istvánnak a bíróbemikrofonozásos javaslata, mert ezzel mindenféle szabálymódosítás nélkül el lehetne érni rögtön 2 dolgot: azt hogy a bírók ne fújkálhassanak össze-vissza - felelősség nélkül, illetve különböző felfogásban különböző meccseken ill. világeseményeken, és azt is hogy azokat a nézőket is meg lehessen nyerni nézőnek, szurkolónak, akik eddig esetleg azért nem jártak meccsekre mert nem értették mi történik a vízben/víz alatt. A kérdőívek kitöltetésével egyébként valószínűleg ez is volt a cél, hogy olyan embereket kérdezzenek meg, akik járnak vízilabda meccsekre, tehát valamilyen szinten vízilabda-rajongók. Akik még életükben nem jártak vízilabda meccsen, tőlük legfeljebb azt lehet megkérdezni hogy miért nem, illetve hogy mi lett volna az, ami miatt mégis elmennének egy (vagy több meccsre), de ezt a lehetőséget szerintem kizárják azok a felületek, ahol a kérdőív hozzáférhető volt (vlv, vodafone kupa stb.).
\"A kérdőív kitöltőinek többsége (85,7 százalék) elégedett a vízilabda-mérkőzések színvonalával.\" Ez csalóka lehet. Vagy azt jelenti, hogy vízilabdarajongókat kérdeztetek meg elsősorban, vagy az emberek a jelenlegi helyzethez képest elégedettek, hiszen nem tudhatják, hogy potenciálisan mi lehet a jobb... Mindenesetre grats, hogy ezt végigvittétek, fontos elkezdeni valahol!;)