Martin György szerint a magyar vízilabdasport legnagyobb problémája még ma is az uszodahelyzet. Az elnök olimpiai kvalifikációt, vagyis dobogós helyezést vár a férfiaktól a sanghaji vb-n.

- Kezdjük azzal, amit az MVLSZ közgyűlésen hallottunk: elnöki periódusod legeredménytelenebb éve volt ez a közgyűlési év. Ebbe bele kell nyugodni? Vagy lesz változás?

- Nem, semmikép nem kell belenyugodni. Remélem a következő évben visszaszerezzük a kajak-kenu szövetség után a második helyet a magyar sportok rangsorában. És ez a "leggyengébb év" kifejezés is kicsit más megvilágításba kerül, ha elmondom, hogy a magyar sportágak közül így is a harmadik helyen vagyunk az eredményességi rangsorban, a korábbiakhoz képest csak az úszók kerültek ebben az évben elénk.

- Mi várható a közeljövőben, lesz-e sikerélmény?

- Remélem, hogy a férfi válogatottunk már a sanghaji VB-n kiharcolja az olimpiai részvétel jogát, ami érmes helyezést jelent. Nagyon szeretném azt is, ha utánpótláscsapataink feledtetnék a tavalyi katasztrofális szereplést. Sajnos a felnőtt női válogatott kvalifikációs lehetősége igen szűk. Mivel kontinentális alapon vesznek részt az olimpián a nemzetek, Európa helyét elvitték a házigazda jogán szereplő angolok. A férfi mezőnnyel szemben a mostani sanghaji világbajnokság a nőknél nem is kvalifikál, az olimpiai részvétel jogát csak selejtezőtornán lehet kiharcolni.

- És erre látsz esélyt?

- Valószínűleg lesz esély, hiszen a kontinentális elv alapján a legerősebb nemzetek – Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok - nem vesznek rész a kvalifikációs versenyeken, mert a kontinens képviseletében kivívják az indulási jogot.

- Milyen konkrét eredménnyel lennél elégedett az utánpótlás területén a férfiakat illetően?

- Azt hiszem, hogy az idősebbik korosztály döntőt játszik az augusztusi vb-n, a fiatalabbaktól pedig négy közé jutást remélek.

- Mindig következtetni lehet a sportág általános helyzetére abból, hogy csökken vagy nő az újonnan jelentkező fiatalok száma. Hogy állunk ezen a téren?

- Az utánpótlásszinten megjelenő újoncok száma rohamosan nő. Ennek Budapesten határt szab, hogy nincs megfelelő vízfelület. Vidéken a helyzet jobb, ott a jelentkezőket el is tudják helyezni.

- Mit látsz a legnagyobb problémának ma a vízilabda terén Magyarországon?

- Az uszodahiány a legnagyobb probléma. Ha megnézzük a vidéki mérkőzések látogatottságát, akkor láthatjuk, hogy Egerben nem ritka a háromezres nézőszám és Debrecenben is kimegy ezer ember a csapat meccseire, amivel a hajdúság fővárosa nagyjából a második leglátogatottabb vízilabda-helyszín ma Magyarországon. Ez jórészt abból következik, hogy mind a két helyen olyan uszoda van, ahova érdemes elmenni, míg Budapesten ilyen uszoda nincs.

- Ez a grandiózusnak nevezhető terv, amit a közgyűlésen felvázoltatok, ezen változtathat. Mennyi esélyt látsz a megvalósítására? Mi az amitől függ?

- Ez voltaképpen egy magánbefektetés. Tehát, ha az unió elfogadja az adójogszabályok tervezett megváltoztatását, akkor a létesítmény létrejöhet.

- Mit jelenthet ez a létesítmény a sportág számára?

- Először is lenne egy olyan budapesti uszoda, ahol télen is komoly érdeklődésre számot tartó meccset lehetne rendezni.

- Milyen a magyar pozíció jelenleg a nemzetközi vízilabdaéletben?

- Ha a kérdés arra irányul, hogy a sportdiplomáciai helyzetünk milyen, akkor az a válaszom, hogy rögtön a két legeredményesebb nemzet, a görög és a török után következünk...

- A jövő heti Euroliga Final Four részletes programjában hiába kerestem magyar nevet a játékvezetők és a delegátusok között...

- Magyar delegátus nyilván nem lehet olyan meccseken, ahol több magyar is szerepel. De például Vogel játékvezetőnk szerepet kap a férfi Világliga firenzei szuperdöntőjében.

- Köszönöm a beszélgetést, sikeres nyarat kívánok!