Viharos gyorsasággal alakul át a gazdaság, válnak semmivé vagyonok, cserélődnek az intézmények vezetői, de nemcsak a politikai, gazdasági szereplők megítélése változik, hanem szinte minden közismert emberé. Kiben bízunk ilyen körülmények között? A Reader's Digest cikkét ismertetjük.

Úgy gondoltuk, ideje ismét felmérni, kik azok a közéleti személyiségek, akiket leginkább a bizalmukba fogadnak a magyarok. 2008-as felmérésünkben egy sportolóra, Erdei Zsolt bokszolóra voksoltak a legtöbben. Idei közvélemény-kutatásunkban is egy sportember kapta a legtöbb bizalompontot, és bár általában csökkent a bizalom, akadtak néhányan, akiknek javult a megítélésük egy év alatt.

Az előző felméréshez hasonlóan most is száz közéleti szereplő - tévészemélyiség, sportoló, művész, író, politikus - ismertségére és az irántuk érzett bizalom fokára kérdeztünk. A Reader’s Digest megbízásából a Marketing Centrum által végzett vizsgálatban 1010 véletlenszerűen kiválasztott, Magyarországon élő felnőtt válaszolt arra, mennyire bízik meg a listán található személyekben. Egyestől ötösig terjedő skálán pontozták őket, az egyes azt jelentette: egyáltalán nem bízik meg benne, az ötös pedig azt, hogy teljességgel megbízik benne. A bizalomindex a válaszok átlaga.

Az élboly

Érdekes, kik szerepelnek az élen: Kemény Dénest, a vízilabda-válogatott szövetségi kapitányát Papp Lajos szívsebész, Vitray Tamás tévészemélyiség, Bálint György kertész, Kozma Imre atya és Vágó István tévészemélyiség követi. Csupa középkorú és annál idősebb férfi került az élre. - Ez nem meglepő - magyarázza dr. Síklaki István szociálpszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese -, egyrészt azért, mert Magyarországon a férfiak az élet szinte minden területén könnyebben és többen érvényesülnek, mint a nők. Másrészt azért, mert a stabilitást, a biztonságot hagyományosan a középkorú "hím" képviseli a családban és a társadalomban, ő az, akire támaszkodni lehet.

- Ezt sugallják még a tévéreklámok is - teszi hozzá dr. Heller Mária, az ELTE Kommunikáció- és Médiaszociológiai Kutatóközpontjának vezetője. - Az ereje teljében lévő, idősödő férfi gyakran jelenik meg bennük pozitív szerepben: van élettapasztalata, ismeretségi köre, esetleg vagyona.

Mi kell a bizalomhoz?

Vajon miért bíznak Kemény Dénesben olyan sokan? Olyanok is, akik csak televízióból vagy újságokból ismerik, és nem tudnak sokkal többet róla, mint hogy a pólósok győzelme után ruhástul beugrik a medencébe.

- A sikeres sportolók szerintem alaposan megdolgoznak azért, amit elértek - állítja a kutatás egyik résztvevője, a bátaszéki Györe Pál. - Megtanulnak keményen küzdeni úgy, hogy közben nem taposnak el másokat.
Kemény Dénes megtisztelőnek érzi az eredményt, és úgy gondolja, ez nemcsak az ő érdeme, hanem a vízilabdacsapaté is, amellyel a fantasztikus sikereket elérte. - Nagyon fontosnak tartom, hogy a játékosok és az edzők bízzanak bennem, hiszen így sokkal nagyobb az esélyünk a győzelemre - mondja a szövetségi kapitány. - Rajtuk kívül elsősorban a családtagjaim azok, akik minden körülmények között számíthatnak rám.

- Nagydarab, joviális férfi, sikeres sportember, aki egy kemény, férfias sportágban bizonyít - vélekedik dr. Síklaki István. - Olyannak látjuk őt, amilyennek látni szeretnénk, rávetítjük mindazt, amit értékesnek találunk. A siker és a megbízhatóság kéz a kézben jár. Ahhoz, hogy bízhassunk benne, sikeresnek kell lennie, és mivel az, spontán példaképpé válik.

Elkophat az ismertség?

Egerszegi Krisztina keveset szerepel a médiában, 71 pontjával mégis ő lett a hetedik a hat középkorú férfi után.
- Sokat jelent számomra, hogy az emberek bíznak bennem és emlékeznek rám, holott tizenhárom éve abbahagytam az úszást - mondja Egerszegi Krisztina. - A bizalom valószínűleg a sikereim "utóélete". Most úgy élek, mint bárki más, aki neveli a gyerekeit, és akinek fontos a család.

- Az egész család szurkolt neki a képernyő előtt - mondja a sarkadi Kiss Imréné. - A tévén keresztül is érezhető a pozitív kisugárzása. Megbízhatónak, szeretetre méltónak látszik.

- Mostanában csak akkor látjuk, amikor esténként "beköszön a csokipudinggal" - állítja Schiwert-Takács László. - Kevés médiaszereplést vállal. Ha ez nem változik, hiába a korábbi jó teljesítménye, elfogy ismertsége.
Márpedig az ismertség alapvetően fontos a bizalomhoz. Ha a listát átrendezzük úgy, hogy a bizalomindexet az ismertség függvényében súlyozzuk, akkor például Erős Antónia az "eredeti" 19. helyéről feljön az előkelő 7. helyre, messze megelőzve a tévészemélyiségek többségét.

- Úgy vélem, a képernyős munka, különösen egy híradós esetében nagyrészt a bizalomról, megbízhatóságról szól - mondja Erős Antónia. - Az utóbbi időben számos más műsorban, illetve rendezvényeken, alapítványi munkákban, jótékonysági akciókban is találkozhatnak velem az emberek. Szerencsés vagyok, boldog házasságban élek, nincsenek botrányok körülöttem, ami erősítheti az irántam érzett bizalmat.

Fogyóban a bizalmunk

Ha kiszámoljuk a százas listán szereplők bizalomindexének átlagát, azt tapasztaljuk, hogy az egy év alatt jelentősen csökkent: a tavalyi 61 ponttal szemben idén már csak 56 pontot kaptak. Síklaki István úgy véli, ez tendenciát jelez. Az elmúlt hat-nyolc évben folyamatosan csökkent a politika, a társadalmi intézmények és az őket képviselő személyek iránt érzett bizalom. És ez a negatív trend valószínűleg folytatódik.

- Nehezíti a helyzetet a gazdasági válság - teszi hozzá Heller Mária. - Az emberek pesszimisták.

A salgótarjáni Stammer Anett úgy véli, a létbizonytalanság meghatározza a közhangulatot: - Máról holnapra élünk, senki nem tudja, meddig lesz munkája. Nem csoda, ha az emberek bizalmatlanul méregetik egymást.

Hankiss Elemér szociológus szerint úgy tűnik, mintha az ország kormányozhatatlanná vált volna. - Az élet minden pontján rosszul működnek a rendszerek. Ilyen helyzetben természetes a csökkenő bizalom. Pedig bizalom, biztonság nélkül úgy élnénk, mint a szerencsétlen állatok a dzsungelban.

A pillanat varázsa

A felmérés egyik legérdekesebb tanulsága Marián Béla, a Marketing Centrum kutatási igazgatója szerint az, hogy a magyar társadalomra jellemző általános bizalomvesztés immár nemcsak a politikusokat érinti, hanem a közismert emberek egyéb köreit is. Erdei Zsolt bizalomindexe is például több mint tíz ponttal visszaesett.

Vannak, akik még az átlagos bizalomcsökkenéshez képest is sokat veszítettek. A kétes értékű első helyezés Szávay Ágnesé (tavalyi helyezés: 4. - idei helyezés: 40.). Őt követi Bódi Sylvi (83. - 90.), Prokopp Dóra (58. - 79.), Polgár Judit (12. - 24.), Csányi Sándor színész (28. - 47.), Csányi Sándor üzletember (70. - 86.), Ákos (37. - 56.), Stahl Judit (23. - 33.), Béres Alexandra (62. - 76.) és Alföldi Róbert (36. - 50.)

- Amikor felívelt karrierje, sikereit magunkénak éreztük, megnőtt nemzeti büszkeségünk és saját önbecsülésünk általa - magyarázza a Szávay-jelenséget Síklaki István. - Majd a nagy várakozást kiábrándulás követte.
A bizalomesés Schiwert-Takács László szerint elsősorban a népesség depressziójával magyarázható, hiszen például Stahl Judit aligha főz rosszabbul, mint korábban. Nagyon fontos viszont az ismertség fenntartása. Aki kikopik a tévéből meg az újságokból, az elfeledésre számíthat. Különösen, ha korábban nem volt igazán figyelemre méltó a tevékenysége, csak éppen a "vízcsapból is ő folyt".

"Futottak még"

Talán nem meglepő, hogy a politikusok eddig sem túl magas bizalomindexe tovább csökkent. Orbán Viktoré 51-ről 47-re, Dávid Ibolyáé 50-ről 43-ra, Fodor Gáboré 47-ről 38-ra, Demszky Gáboré 41-ről 35-re, Gyurcsány Ferencé 34-ről 30-ra esett vissza. A szakemberek és az "utca embere" szerint nem véletlenül.

- A politikusoknak "köszönhetjük", hogy kettészakadt az ország - mondja a mezőcsáti Dajka József. - Virágzik a korrupció, mindenütt széthúzás van. Senkiben sem bízhatunk.

- Tizenöt éve nem volt ilyen mélyponton a közhangulat Magyarországon - mondja Szomszéd Orsolya politológus, a Vision Consulting elemzője. - Egyaránt csökkent a politika és a politikusok iránti bizalom. A bőrükön érzik az emberek a gazdasági válságot, és azt látják, hogy a politikai szereplőktől nem érkeznek újabb megoldások.
Heller Mária szerint az emberek azt látják, hogy a politikusok az ország ügyei helyett továbbra is sárdobálással foglalkoznak.

- Az általános bizalomvesztés része a politikusok lejjebb csúszása a listán - teszi hozzá Síklaki. - Ők kénytelenek reagálni az éles helyzetekben, és megszólalásaik gyakran nagyon is megosztják a közvéleményt. Ez igaz például Cser Ágnesre és Gaskó Istvánra, a két leghangosabb szakszervezeti vezetőre is. Cser Ágnes bizalomindexe felmérésünkben 44 pont, Gaskó Istváné 37 pont lett.

- A szakszervezeti funkcionáriusokkal szemben egyébként is tradicionális a bizalomhiány - folytatja Síklaki István. - A korábbi "állampártfa" egyik hajtásaként vesztették el a hitelüket. A Gaskó vezette MÁV-sztrájk idején pedig nem tetszett az embereknek, hogy bizonytalanságban tartják őket: helyreáll-e a közlekedés.

A dunaújvárosi Ditrich Attiláné viszont úgy gondolja, jogos volt a sztrájk. - Az embereknek ki kell állniuk az igazukért. Ha ők úgy gondolják, több pénz jár nekik, harcoljanak érte - mondja.

Újak a porondon

Seres Máriának, aki népszavazást kezdeményezett az országgyűlési képviselők költségtérítéséről, noha először szerepelt listánkon, mindjárt 63 lett a bizalomindexe. - Tevékenységét nem véletlenül helyeslik az emberek - mondja Hankiss Elemér. - Én is úgy vélem, fel kell emelni a szavunkat, ha igazságtalanságot, méltánytalanságot látunk. Jó lenne hinni, hogy a társadalom felnőtt emberek közössége, akik tudnak és akarnak gondolkodni.

- Seres Mária az a hétköznapi hős, aki szembeszáll a hatalommal, amikor társadalmi igazságtalanságot tapasztal. Emiatt bár politikai színtérre lépett, a politikát negatívan megítélő emberek számára szimpatikus, mivel éppen a politikusokkal harcoló civil szereplő maradt - teszi hozzá Szomszéd Orsolya.

Felvettünk a listára két olyan rendezőt is, akiknek vígjátékait milliók látták az elmúlt években. Ennek ellenére Goda Krisztináról és Herendi Gáborról csak a megkérdezettek 20 százaléka hallott. Goda bizalomindexe 50, Herendié 54. - A rendező kiléte csak egy szűk szakértői rétegnek fontos - vélekedik Síklaki István. - Csökkent a magyar film presztízse, a rendezők nimbusza, továbbá generációváltás történt. Az egykori nagyok, Jancsó Miklós és társai sokkal többet szerepeltek akkoriban a televízióban, a rádióban.

Több Goda és Herendi által készített film szereplője, Oroszlán Szonja is újonc a listán. Az ismertsége rendben is van, hiszen ötből négyen tudják, ki ő, de a bizalomindexe csak 55 pont. Márpedig szakemberek szerint az 59-41 pont közötti értékek azt jelzik, hogy az adott személyiség megosztja a közönséget, sokan bíznak benne, sokan nem. Az idei listán szereplő színészek között az utolsó helyen futott be. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ő a legfiatalabb közöttük?

Nem mindegy, kit kérdeznek

Érdekes eltérések mutatkoznak egyes közszereplők megítélésében a megkérdezettek neme, életkora és lakóhelye szerint. A férfiak és a nők például hét közszereplőt lényegesen másként ítélnek meg. A férfias sportokat űzők és Fábry Sándor a férfiak körében élveznek nagyobb bizalmat, Tamás Gáspár Miklós és Göncz Kinga a hölgyek között. Erdei Zsolté a férfiaknál: 74, a nőknél: 66, Talmácsi Gábor: 74-67, Besenyei Péter: 73-66, Gera Zoltán: 65-55, Fábry Sándor: 63-57, Tamás Gáspár Miklós: 47-56, Göncz Kinga: 44-51.

A megkérdezettek életkora szerint hat esetben találunk jelentős eltérést. A legidősebbek az átlagosnál több bizalmat szavaznak Gyurcsány Ferencnek, Szili Katalinnak és Dávid Ibolyának (itt fontos megemlíteni, hogy a felmérés februárban készült), illetve Bálint gazdának, Vitray Tamásnak és Kocsis Zoltánnak.
Településnagyság szerint nyolc közszereplőnél találunk jelentős eltérést: Bálint gazda, a meteorológusok és a legnépszerűbb tévés műsorvezetők bizalomindexe a kistelepüléseken a legmagasabb, Till Attila, Sólyom László és Győzike viszont a fővárosban népszerűbb az átlagosnál.

A szellem emberei

De akkor kikben bízunk jobban, mint egy évvel ezelőtt? Egyrészt a különböző tudományok képviselőiben. Csányi Vilmos, etológus 22, Vekerdy Tamás 17 hellyel lépett előre az összesített táblázaton. És Papp Lajos szívsebész második helyezése sem véletlen.

- Lényeges, hogy az, akitől az életünk függ, megbízható legyen. Egyes foglalkozások képviselőit, például az orvosokat vagy a tanárokat automatikusan annak tartjuk - vélekedik Hankiss Elemér, aki nem mellesleg 16 hellyel lépett előre tavaly óta.

Egyik válaszadónk, a rózsafai Kis Józsefné is elsősorban azokban a híres emberekben bízik, akik komoly, felelősségteljes munkát végeznek. Úgy gondolja, aki komolytalannak látszik, ne számítson mások bizalmára - Hogy hihetnék egy bohócnak? - mondja.

Rubik Ernő idén szerepelt először felmérésünkben, és rögtön a 15. helyre került. - A bizalom másokban alapvető és elengedhetetlen. Nélküle megáll az élet, nincs szerelem, nincs üzlet - vélekedik a Rubik-kocka feltalálója. - Befektetés, amit ki kell érdemelni, de jó esetben kamatostul megtérülő befektetés. Mégis úgy gondolom, vakon ne bízzunk.

Végső menedék

A magyarok nem osztogatják könnyen a bizalmukat, amit az is jelez, hogy nincs olyan közszereplő a listán, akiben teljesen megbízna a többség, hiszen ha a bizalmi indexet iskolai osztályzattá alakítjuk, még az első helyezett is csak négyes alát kapott.

Mégis van egy csoport, amelyik egyértelműen jól szerepelt: a százas listán az összes egyházi személy javított a korábbi bizalmi szintjén, közöttük is legtöbbet Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, akinek a bizalomindexe 61-ről 69-re emelkedett, és Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, aki 73 pontjával a tavalyi 18. helyről az ötödikre lépett elő.

Mi lehet ennek az oka? - Ők exponálták magukat legkevésbé a társadalmi problémák kapcsán - magyarázza Síklaki István. - Az egyházakról leginkább akkor hallunk, ha például segélyt osztanak. Ez a tevékenységük pedig az emberek többsége számára rokonszenves.

Kozma Imre atya szerint az emberek visszatérnek az örök érvényű keresztény értékekhez, amelyek kapaszkodót nyújthatnak nekik a mindennapokban megélt értékvesztésben és elbizonytalanodásban.

A miskolci Kocsis László úgy véli, hagyomány, hogy az emberek megbíznak az egyházi személyekben. És ahogy egyre több lesz a szegény ember, egyre nagyobb szükség lesz a karitatív munkára is.
A tudósok, illetve az egyházakhoz, segélyszervezetekhez kötődő személyek jó szereplése egyértelműen azt mutatja, hogy a nehéz időkben az emberek a valós értékekhez fordulnak, olyanokhoz, amelyek a tapasztalatok szerint súlyos válságok közepette is kiállják a próbát.

a_marketing_centrum_elemzese.pdf

Alberti Ágnes - Reader's Digest