Csak most döbbenünk rá, mit szabadítottunk szegény Hosnyánszky Norbira egyik legutóbbi, vele foglalkozó cikkünk szándékosan bulvárízűnek szánt címével. (Hosnyánszky Norbi imádja a firenzei éjszakát). A fűzfői edzés végén elég volt feltenni neki azt a kérdést, „Mit csinálsz szabadidődben?”, s a környéken öltözködő játékostársakból vulkánként tört ki a „reakció”. (Sose fogom megtudni, ki állt mögém, és súgta a videófelvétel közben halkan a fülembe: Kérdezd meg tőle, kivel járja az éjszakát!) A beszélgetés talán ezért olyan kurta-furcsa.

- Hogy érzed magad Firenzében?

- Köszönöm szépen, nagyon jól.

- Hogy megy a játék?

- Még nem tökéletesen, de alakul, alakulóban van. Többet kell mozognom mezőnyben.

- Kicsit csodálkoztam, hogy nyolcgólos létedre csak második vagy a házi góllövőlistán.

- Hála Istennek! Ennek örülök is, mert ez azt jelenti, hogy ha van olasz játékos, aki gólt lő, azzal a csapatot segíti.

- Hogy megy védekezés?

- A védekezés az jól, köszönöm szépen.

- Mit csinálsz szabadidődben?

- Szabadidőmben eljárok moziba, vacsorázni, szórakozni néha - ugyanazt, amit itthon csináltam.

- Hogyhogy elengedett a csapatod? Norbiékat nem engedte el, mert szerdán bajnoki forduló van...

- Muszáj volt elengedniük, mert én amikor megegyeztem velük, ez a feltételem volt, hogy a válogatottban, ha csak egynapos edzőtábor is van, nekem haza kell jönnöm, el kell, hogy engedjenek.

- Milyen a Firenze csapata a várakozásaidhoz képest?

- Olyan, amilyenre számítottam. Mondjuk, még nem játszhat az egyik külföldi játékosunk, Vasovic, aki jó játékos. Szombaton már játszhat. Szerintem a negyedik-ötödik-hatodik hely - reméljük negyedik - reális.

- Milyen volt itthon a régi társakkal a válogatottban?

- Mindig jó, mindig jó visszajönni.

- Köszönöm szépen.

A beszélgetés eredeti videófelvétele