Jó esély van arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség OLLÉ-programjának továbbfejlesztésével az ország vidéki iskolái ne csak műfüves focipályához, hanem kézilabdázásra, kosárlabdázásra is alkalmas területhez, továbbá tanuszodákhoz jussanak. Az érintett kormányzati szervek és sportági szövetségek képviselőinek kedden tartott egyeztetésen Kemény Dénes is részt vett.

Az MLSZ tavaly indította el az új műfüves-labdarúgópálya-létesítési programot. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkárságának szakmai segítségével, a magánszféra partnerségében megvalósuló program lényege, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken olyan új korszerű műfüves, villanyvilágítással ellátott labdarúgópályák épüljenek, amelyek biztosítják a korszerű utánpótlás-nevelés létesítményi hátterét, és ezáltal növelik az igazolt labdarúgók, illetve rendszeres testmozgást végző fiatalok számát. Másfelől a pályák kulturált lehetőségeket biztosítanak a tömeges szabadidősportra, valamint piaci hasznosításuk révén bevételekhez is juthatnak az önkormányzatok.

A pályaépítési célra rendelkezésre álló önkormányzati források szűkössége miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség a program megvalósítására egy önálló, közhasznú társasági formában működő programirodát hozott létre. Az OLLÉ Programiroda országos szinten felméri a pályaépítési igényeket. Ezután központosított kiválasztási folyamat segítségével időben és költségben felére csökkenti az önkormányzatoknál jelentkező közbeszerzési terheket, majd kidolgozott finanszírozási konstrukciót biztosít a programhoz csatlakozó önkormányzatoknak. A finanszírozás 15 éves futamidő alatt történik, az önkormányzatoknak ez idő alatt kell törleszteniük a hitelt, amelynek törlesztőrészlete előre jól kikalkulálható, és ezért beépíthető az önkormányzatok éves költségvetésébe.

A program most új lendületet kaphat azáltal, hogy az iskolafelújítási projektek keretében esetleg európai uniós pénzt is be lehet vonni a pályaépítés finanszírozásába. Emellett a szakemberek igyekeznek úgy előkészíteni a beruházásokat, hogy azok végeredményeként alternatívákat, sportági választási lehetőségeket kínálhassanak a gyerekeknek. (Háromcentis műfű esetén a talaj a foci mellett a kézilabda és a kosárlabda művelésére is alkalmas lenne, s a pálya két végén mobil kosárlabda-palánkot lehetne betolni a kapu helyére.)

A megbeszélésen Magyar Bálint, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára fontosnak nevezte, hogy a testnevelés ne riasztó, félelmetes tantárgy legyen, szeressék a gyerekek és ehhez az is hozzátartozik, hogy lehessen választani a mozgás formái között. A kötelező jellegű gimnasztika, kötélmászás helyett, ha egy adott osztály inkább focizna, vagy kosárlabdázna, ezt tehesse meg. Nyilvánvaló, hogy így a tehetségeket is sokkal jobban ki lehet választani.

Kemény Dénes hozzátette: ha a gyerek választhat, azt fogja csinálni, amit élvez, s ez sokkal hatékonyabb, mint a klasszikus tornaóra. (A szövetségi kapitánynak egyébként régóta meggyőződése, hogy Cseh László is körülbelül addig fog úszni, amíg egyszer be nem pattan a négyes pályára a labda, abban a pillanatban, ahogy választhat, mint szinte minden magyar fiatal, ő is a labdajáték mellett kötne ki…)

A megbeszélésen a szövetségi kapitány kérte, hogy a jelenleg már országszerte épülő 15-20 tanuszoda üzemeltetőinek érdekeit is vegyék figyelembe. Ezek az uszodák ugyanis a Nemzeti Sport Alap támogatásával, de magánpénzből létesülnek, (hiszen EU-forrás igénybe vételére még nem volt mód,) az állam csak a lízingdíj támogatásával enyhít a terheken, s méltánytalan lenne, ha hátrányosabb helyzetbe kerülnének, mint a most induló projektek gazdái.