Gergely István csapatvezető, kapusedző ugrásszerű fejlődést vár támadásban is a csapattól attól, hogy az újfajta védekezés mozdulatai beidegződnek, ösztönössé válnak. A szakember szerint a magunk javára fordíthatjuk azt a kényszerűséget, hogy még az olimpia előtt fontos meccseket kell játszanunk a trieszti selejtezőn. Napirenden volt a kapushelyzet is. Reggeli Start.

Nem csak az olimpiai kvalifikáció "elmaradása" miatt sajnálták a magyar csapat tagjai, hogy nem sikerült döntőbe jutni a belgrádi Európa-bajnokságon, hanem azért is, mert fantasztikus hangulatban, 16 ezer néző előtt játszhattuk volna a finálét. Gergely István egyenesen mérföldkőnek nevezte a belgrádi Eb-t a sportág történetében a torna hangulata, a sok néző, a kiváló szervezés miatt.

A szakember utólag kifejezetten örült annak, hogy az első csoportmeccsünk (a görögökkel) döntetlennel zárult, így ugyanis gyakorlatilag az egész tornát végighajtotta a csapat, nem voltak olyan, a gyenge ellenfelek miatti "kilengések", mint Kazanyban, a vb-n. Itt végig megmaradt a feszültség a játékosokban, egy pillanatra sem lehetett ellazulni.

A mostani helyzetben, tehát, hogy nincs még olimpiai kvalifikációnk, a csapat igyekszik a pozitívumokra koncentrálni, arra, hogy további fontos meccsek várnak ránk, amelyek erősíthetnek minket, javíthatják az összeszokottságot, a teljesítményt. A trieszti olimpiai kvalifikációs tornán sem lesznek könnyű meccsek, de remélhetőleg sikerül megszerezni a csoportelsőséget és akkor a másik ágról könnyebb ellenfelet kapunk majd. Gergely István személy szerint örül annak, hogy ilyen, tétre menő mérkőzéseket tudunk játszani az olimpia előtt.

Szakmai kérdésekbe is viszonylag részletesen belementek a beszélgetés során. Ebből kiderült, hogy Gergely Pista ugrásszerű fejlődést vár attól, ha csapatunk újfajta védekezése mindenkiben rutinszerűvé válik. Most ugyanis a játékosok más szisztémában védekeznek a klubjukban, mint a válogatottban (vannak olyanok, akik ráadásul még más poszton is játszanak), s emiatt a támadásokra talán ma még talán nem marad elegendő energia, koncentráció. Ha ez megváltozik, újra több gólt lőnek majd a játékosok, hiszen a támadásbeli tudás már ösztönszerűen a birtokukban van.

A játékvezetői felfogást firtató kérdésre válaszolva Gergely István azt nevezte a legnagyobb problémának, hogy nincs következetesség az irányt tekintve. Az is egy út, hogy nem a kosárlabdára jellemző, a személyes kontaktusokat büntető felfogás az uralkodó vagyis engedeik a durva játékot, a fejletépést, de jó lenne tudni, hogy mire készüljenek a csapatok, mi lesz a jellemző felfogás mondjuk például a riói olimpián.

A kapusokkal kapcsolatban Gerely István mindenekelőtt megköszönte a Szolnok kapusedzőjének, Kósz Zoltánnak és az OSC szakmai stábjának, hogy a válogatott két kapusa kiváló fizikai állapotban érkezett az Eb-re, ehhez az egész évben keményen kellett dolgozni, az ő válogatottnál végzett kapusedzői munkája nem lett volna elendő. Mint fogalmazott: most lényegesen felkészültebben jöttek a csapathoz, mint szoktak.

Nagy Viktoron pedig kifejezetten látszik, hogy ezt az évet nagyon komolyan veszi. Nehéz dolog minden esztendő  minden egyes meccsén ugyanolyan elánnal küzdeni, de nála egyértelműen látszik, hogy minden erejével a játékra koncentrál, nagyon fontos neki ez az esztendő. Nyilván minden játékosnak az, de az ő posztja különleges a kapuson mindig több múlik, mint bármelyik mezőnyjátékoson.

A teljes - egyébként részben a vlv belgrádi fotóival illusztrált - beszélgetés: