Mi van veled, Barceloneta? - beszélgetés Szirányi Balázzsal
Az év meglepetése volt tavaly, hogy a CNA Barceloneta mindent megnyert, ahol csak elindult. Most ugyanolyan váratlan a csapat mélyrepülése: a BL-ben csoportjuk utolsó helyén állnak, s botladoznak a hazai bajnokságban is. Szirányi Balázst, a csapat és a spanyol válogatott centerét kértük egy kis beszélgetésre.
SZIRÁNYI BALÁZS (CNA Barceloneta) a vlv-nek:
- Nem megy úgy, ahogy tudásunk szerint kellene. Az egyértelmű, hogy nem játszunk úgy, ahogy tavaly, de nem is feltétlenül ahhoz kell mérni az idei teljesítményünket. Tény, hogy idén összehoztunk egy-két rosszabb eredményt, ennek több oka is van. A szezon kezdete óta nem nagyon tudtunk együtt edzeni, elég sok sérültünk volt – még van is a mai napig. Korábban beszéltem arról, hogy nekünk nagyon fontosak az edzések, gyakorlások, amiket egymás között tudunk csinálni, és most nincs erre lehetőség. Egész egyszerűen sűrűbb a versenynaptár, a spanyol válogatott a Világligában szerepel, a sérültek hiányoznak a gyakorlásból, most a braziljaink sincsenek itt. Mindezek miatt ritkábban tudtunk együtt, hatékonyan készülni, de ettől függetlenül nyilván nem elfogadható az, amit a spanyol bajnokságban produkáltunk. Az, hogy szerdán a Pro Recco ellen itthon kikaptunk, önmagában szerintem senkinek nem nagy meglepetés, hiszen a Recco jóval erősebb, mint tavaly volt, de hogy ekkora különbséggel, az nyilván fájó, és sajnos kiderült, hogy tényleg nagyon mélyponton vagyunk. Szombaton egy olyan csapattal ikszeltünk, amelyet az első fordulóban – még kevesebb játékossal, mint most – 12 vagy 13 góllal vertünk meg.
- Ez melyik csapat volt?
- Ez a Poble Nou volt, döntetlent játszottunk, s ilyesmi még nem nagyon történt velünk a spanyol bajnokságban. Az sem elfogadható, hogy a Terrassától kikaptunk kétszer, váratlan volt mind a két vereség, a szombati döntetlen pedig hatalmas nagy negatív meglepetésnek számít. Azt tudom mondani, hogy ilyen-olyan körülmények miatt nem vagyunk azon a szinten, mint tavaly voltunk, és erre még jön az, hogy valami miatt most elkaptunk egy "mentális blokkot" – ami szerintem mindig benne van a pakliban –, és még mindehhez képest is aránytalanul rosszul játszottunk az utóbbi pár mérkőzésen. Idén talán egy meccset nyertünk csapatként, a Sabadell ellen. Kikaptunk a Terrassától, a Reccótól, a Kragujeváctól és ikszeltünk a Poble Nouval, ami különösen fájó pont.
Igazából nem vagyunk elkeseredve, nem konganak a vészharangok, viszonylag optimistán próbálunk előre haladni, és készülni a további feladatokra. Beszéltünk arról, hogy esetleg új elemeket építünk be a taktikai repertoárba, hogy kicsit felrázzuk ezt az állóvizet, hiszen jelenleg nem működik jól a dinamikánk. De azt tudom mondani, ahhoz képest, hogy milyen szinten muzsikálunk, és mennyire nehéz helyzetben van jelen pillanatban a csapat, viszonylag jó a hangulat, próbálunk kilábalni a gondokból.
- Milyen következményei vannak nálatok egy ilyen tartós mélyrepülésnek? Esetleg konkrét szankció, büntetés, vagy kifelé lóg az edző szekerének a rúdja...? Vagy mediterrán módon kezelik, hogy "majd visszajön a csapat"?
- Igazából egyik sem. Ami pozitívum az egészben, az az, hogy fontos címet idén még nem vesztettünk el, így az edzőnek nyilván nem lóg kifelé a szekere rúdja. Annyira sok meccset sem vesztettünk még el, a bajnokságot ugyanúgy megnyerhetjük, mint tavaly. Hál’istennek viszonylag nyugodtan lehet kezelni ezeket a BL vereségeket is, hiszen a Final Six-ben biztos részvevők vagyunk. Tehát relatíve nyugalommal és optimizmussal kezeljük a folyamatokat, konkrét következményekről nem is volt szó. Ha esetleg meghatározott címeket nem fogunk megnyerni, annak nyilván lesznek anyagi következményei, már csak azért is, mert több játékosnak olyan a szerződése, hogy címenként prémiumok vannak kilátásba helyezve. De arra nem hiszem, hogy sor kerülne, hogy a rendes fizetésből levonjanak.
Mondom, a vészharangok nem igazán szólnak, próbálunk megoldást találni. Nyilván nem ideális ez a helyzet, és nem érezzük jól magunkat így, de nem voltak konkrét "fenyegetőzések" eddig. Lehet, hogy ma este lemegyek, és valamit mondanak, de egyelőre nem tudok ilyesmiről. :-)
- Értem. És olyasmi nincs a csapatban, hogy a belső egység felbomlott volna, nincsenek veszekedések? Már mondtad, hogy jó a hangulat, akkor gondolom, nincs ilyen.
- Azt, hogy jó a hangulat, úgy értettem, hogy relatíve jó, nem ordibálunk egymással. Nyilván ezt a helyzetet azért nehéz kezelni, ezért valamennyivel több az "összemordulás", de nincsenek konkrét ellentétek.
- Hogy megy neked? Változott-e a formád, kihat-e s csapat teljesítménye a tiedre? Azt láttam, hogy szerdán gólt lőttél a Reccónak, gratulálok!
- Köszönöm! Nyilván nem tudom magamat kivonni az egész alól, én is érzem azt, hogy valami nem működik. Nem tudok magamra máshogy nézni, mint a csapatra, tehát én sem játszottam elég jól azokon a kritikus meccseken, amiken gyenge teljesítményt nyújtottuk. Nekem sem megy tökéletesen. De csapatként kell ebből kilábalni, nem is foglalkozom igazából azzal, hogy én menyire tudnám magamat kivonni a dinamika alól. Úgy tekintek magamra is, mint akinek most rosszul megy.
- Mostanában a spanyol válogatottnak sem ment valami jól. Nincs akár személyi, akár nem személyi összefüggés a kettő között?
- A spanyol válogatott egy kicsit más történet, ott inkább arról van szó, hogy generációváltás történik most, ezek alatt a meccsek alatt. Ha megnézed a csapat összeállítását, nem találsz két olyan meccset, ahol legalább három helyen ne változott volna az előző alkalomhoz képest. Így nagyon nehéz, mert ezek a "változók" általában fiatalok, akiknek nagyon kevés a tapasztalata. A válogatottban inkább erről van szó, de most mi, a barcelonetás gerinc sem nyújtjuk azt, amit tavaly tudtunk vagy amit optimális körülmények között tudnánk. Ezt a problémát csapatszinten próbáljuk kezelni, "Barcelonetaként" és az egyéni, nüansznyi dolgokkal mindenki maga foglalkozik. Én is agyalok egy-egy meccs után azon, hogy ez vagy az a döntés, amit meghoztam, jó volt-e, de inkább csapatként próbálunk a helyzeten javítani.
- Mit szólsz, hogy jöttök a Vodafone Kupára nyáron?
- Örülök neki! Nagyon szeretem a Margitszigetet, nagyon jó ott játszani!
- Köszönöm a beszélgetést!
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
Friss címlapfotó a Bareloneta uszodájáról: Pro Recco Waterpolo 1913