Az év végéig teljes tisztújítás lesz a magyar vízilabdasport irányításának minden szintjén. Az elnökség mandátuma lejár, miként a vezető tisztségviselőké, beleértve az elnökség időtartamára kinevezett kapitányokat is. Összegzésünkben beszámolunk a tisztújítás menetéről és arról, hogy eddig kik jelezték pályázási szándékukat a következő időszak valamely vezetői posztjának betöltésére.

"A szakszövetség legfőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyülés. A szakszövetség közgyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés időpontját a szakszövetség elnökségének legalább 14 nappal korábban a közgyűlés helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a szakszövetség tagjait írásban értesíteni kell." A szövetség tagjai a sportági versenyrendszerben részt vevő, az elnökség által tagnak felvett, tagsági díjat fizető sportszervezetek. Valamennyi tag rendelkezik szavazati joggal, de az alapszabály szerint az OB1-es férfi csapatok további három küldöttel vehetnek részt a közgyűlésen, a női klubok pedig annyi küldöttel, ahány csapatot az OB1-ben és az utánpótlás területén működtetnek. Plusz két küldött képviselheti azt a klubot, amelynek férfi vagy női csapata a közgyűlés éve és az azt megelőző négy naptári év valamelyikében BEK (EUROLIGA) vagy LEN Kupa első négy helyezettje közé került. A közgyűlés kizárólagos hatásköre a szakszövetség elnökének, társ- illetve alelnökeinek, elnökségi tagjainak a Sporttörvény 24. §.-a szerinti ellenőrző testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, a szavazás ezekben az ügyekben titkos (hacsak a közgyűlés előzetesen, szavazással másként nem dönt). A közgyűlés nyilvános, ezt - meghatározott nyomós indok esetén - kétharmados többségi határozattal lehet csak korlátozni vagy kizárni. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó tisztségviselőket a nyári olimpiai játékokhoz igazodva - legfeljebb négy évre választja a tagjai közül. A választást napirendre tűző közgyűlés megkezdését 15 nappal megelőzően a szakszövetség elnöksége legalább három tagú jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság köteles a szakszövetség tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a közgyűlést megelőzően valamely tisztségre a jelölő bizottságnál jelöltek, vagy a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű többségi szavazatával a jelölő listára felkerül, továbbá nyilatkozott a jelölés elfogadásáról. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak szavazatainak több mint felét megszerezte. Ha több jelölt esetén a közgyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelölt tekintendő megválasztottnak. Az elnökség kialakításakor a szavazás  során először az elnököt, a társ- és alelnököket, majd az elnökségi tagokat kell megválasztani. A legfeljebb 16 tagú elnökség összetétele: Elnök, társelnök, legfeljebb két alelnök (azzal, hogy az egyik megválasztott alelnök a Liga elnöke), a SEB (Sportági Egyeztető Bizottság) elnöke, valamint a Liga és a Szakmai Testület által jelölt 2-2 tag, ezen felül a Régiók Ligájának elnöke, az Utánpótlás Bizottság által kijelölt egy tag, további választott elnökségi tagok. Az elnökség szerepe nagyon fontos, mert a szakszövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban ez a testület irányítja. Feladata a főtitkár és a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők, valamint a szövetségi kapitányok kinevezése és felmentése is (a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja).

A tisztújítás menetrendjét a Magyar Vízilabda Szövetség alapszabálya (pdf) írja le. (Lásd keretes írásunkat.)

A tisztújító közgyűlés közvetlen előkészítését szolgáló procedúra tudomásunk szerint még nem indult el.

Ami az újonnan megválasztandó szövetségi elnök kilétét illeti, egyelőre csak egyetlen "hivatalos jelentkezőt" ismerhetünk. A kétszeres olimpiai bajnok Gergely István, a Honvéd még ma is aktív kapusa jelezte a Nemzeti Sportnak adott nyilatkozatában, hogy megpályázza az elnöki posztot. A sportággal kapcsolatos elméleti és gyakorlati tapasztalatai alapján racionálisnak és kivihetőnek tartja elképzelését. Mint mondta, a klubjában már elkezdte a sportvezetői munka elsajátítását Novák Ferenc szakosztályvezető mellett, s ugyanilyen mentorának tekintené a szövetség jelenlegi vezetőjét, Martin Györgyöt, akivel közösen is el tudná képzelni a szövetség irányítását. Elképzeléseiről bővebben is szólt a szövetség hivatalos honlapján megjelent interjúban, s a DigiSport Reggeli Start című műsorában (utóbbiban megjegyezte, hogy ha törekvését siker koronázza, mindenképpen szerepet szánna valamilyen poszton Kemény Dénesnek is, ha ő ezt vállalná).

A jelenlegi elnököt a Gergely-bejelentés kapcsán a Nemzeti Sport és az mvlsz.hu is megszólaltatta. Martin György "érdekesnek" és "figyelemre méltónak" nevezte az általa nagyon tehetségesnek tartott Gergely Pista gondolatát. Elmondta azt is, hogy még nem döntött, pályázik-e ismét, s csak akkor határoz erről, ha a számára összes szükséges feltétel adott lesz. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jelenlegi elnök továbbra is a vízilabda frontvonalában kíván maradni, hiszen sikerrel pályázott a LEN vízilabda-bizottsága alelnöki posztjára. Emellett egyik, fent már idézett nyilatkozatában megjegyezte: "Ha én választhatnék időpontot, akkor 2014 végéig csinálnám, ha adva vannak a körülmények".

És hát ott van Kemény Dénes, aki még mindig nem döntött további sorsáról. Különböző interjúkban elmondott szavai szerint, amennyiben szakít a vízilabdával, szóba kerülhet számára nagyvállalatok vezetői képzésében, tréningjeiben való részvétel, de az sem lehetetlen, hogy eredeti szakmájához, az állatorvosi területhez tér vissza.

Természetesen gondolhatják olvasóink, hogy a vlv-hez való kötődésére hivatkozva megpróbáltuk egy kicsit részletesebben kifaggatni a kapitányt a szándékairól, de meggyőzött minket, hogy valóban nem alakult még ki benne a döntés. Külföldi ajánlatai mellett benne van a pakliban az is, hogy a magyar vízilabda jövőjének alakításából veszi ki a részét, a szövetség elnökeként - ha a klubok döntő többsége erre felkéri.

Mivel tehát a leköszönő szövetségi kapitány nem nevezhető hivatalos elnökjelöltnek, így várható "fogadtatásáról" sincsenek releváns információk. Az mindenesetre nagyon érdekes, ahogy a Sport1 Televízió Heti helyzet című beszélgető műsorában az elnökségi tag Faragó Tamás, minden idők egyik legnagyobb játékosegyénisége állást foglalt erről az eshetőségről. Emlékeztetett, hogy Komjádi Béla bácsiról úgy beszélünk, mint a sportág magyarországi úttörőjéről. "Hát Dénes az ő eredményeit rég túlszárnyalta!" Faragó megítélése szerint csak Kemény Dénestől függ, hogy elnök lesz-e. Ha ő elnök szeretne lenni, akkor mindenkinek azt kell mondania: "Denikém, természetesen! Ez nem kérdés!".

Jelenleg valamennyi, a tisztújítás által érintett tisztség közül egyetlenegy esetében biztos, hogy személycsere lesz. Ez a tisztség a férfi kapitány posztja, hiszen Kemény Dénes bejelentette, hogy szerződésének december 31-i lejárta után nem folytatja szövetségi kapitányi munkáját.

Utódját a szabályzat értelmében az új elnökség választja meg. A kiválasztás procedúráját is e testület határozza majd meg, tehát dönthet pályázat kiírásáról is, de fel is kérhet a tisztségre bárkit.

A széles közvélemény eddig egyetlen jelölt pályázási szándékáról értesülhetett: Benedek Tibor jelentette be, hogy pályázik a felnőtt férfi szövetségi kapitányi posztra, mert alkalmasnak tartja magát és nagy ambíció fűti, hogy sikereket érjen el a magyar válogatott élén. Az aktív játéktól idén visszavonult háromszoros olimpiai bajnok játékos-csapatkapitányként tíz éven át töltötte be a vízilabdázók és a kapitány közötti "összekötő szerepet", s a nemzeti csapattól való (a pekingi győztes olimpiai döntő utáni) visszavonulása után Kemény Dénes másodedzőjeként tevékenykedett a válogatottnál. Kemény Dénes bejelentése után ideiglenesen mindenképpen ő viszi tovább a csapatot, szorosan együttműködve az év végén távozó kapitánnyal. Az idei év két Világliga-meccsén Benedek Tibor ül majd a magyar csapat kispadján.

Benedek Tibor elképzeléseiről több sajtóorgánumban beszélt, nyilatkozott a köztévében, majd interjút adott az [origo]-nak, s kifejtette elképzeléseit a DigiSport Reggeli Start című műsorában is.

Amikor az [origo] újságírója Kemény Dénes távozásának bejelentésekor a Kemény-legények néhány emblematikus tagját faggatta a közös emlékekről, s a párhuzamos interjú végén feltette a kérdést: "Utód?" - ezeket a válaszokat kapta: 

Kiss Gergely: Szinte lehetetlen megfelelő utódot találni, de talán Josep Guardiolát ajánlanám. Komolyra fordítva, sokat gondolkoztam már azon, hogy ki lenne alkalmas a posztra, külföldi kapitányt semmiképp nem szeretnék, mert hiába beszél sok pólós angolul, a kommunikáció nem lenne zökkenőmentes. Szerintem a Vincze Balázs-, Benedek Tibor-féle generációból kellene választani.

Kósz Zoltán: Közülünk kellene hogy kikerüljön, például Vincze Balázs vagy Benedek Tibor. Bár Tibinek nincs edzői végzettsége, de másodedzőként már dolgozott (Ez tévedés, Benedek Tibor magyar és olasz edzői végzettséggel is rendelkezik - a szerk.). De érdekes lenne, ha mondjuk Gerendás György vagy Kovács István gondolna egyet, és elvállalná. A szolnoki csapat horvát játékosával, Zivko Gociccsal pont arról beszélgettünk néhány napja, hogy náluk is kapitányváltás van, és ha két-három potenciális jelölt van egy országban a szövetségi kapitányi posztra, az már jónak számít. A magyar vízilabda erejét mutatja, hogy nálunk több megfelelő jelölt is van.

Biros Péter: Erre nem tudok válaszolni. Az biztos, hogy egy külföldi edző nem lenne jó ennek a válogatottnak. De szerintem ennek nincs is reális esélye.

Molnár Tamás: Tíz emberből nyolc biztosan azt mondja, hogy Benedek Tibor. Három dolog azonban biztos: egyrészt mindenképp olyan embert kell választani, aki széles körben elismert, másrészt hosszú távon kell bizalmat szavazni az új szövetségi kapitánynak, harmadrészt pedig nem szabad külföldi szakembert kinevezni, az a magyar vízilabda szégyene lenne.

Ha csak röviden is, de megszólalt az ügyben Szívós István, Gerendás György és Vad Lajos.

Gerendás György a Népszavának hosszabban is nyilatkozott, s valószínűleg minden idők legfrappánsabb hasonlatával fejezte ki, hogy miért nem érez már magában elsöprő akaratot a kapitányi poszttal kapcsolatban: "Nagyon más, ha harminc éves korában megkapsz egy nőt, mintha hosszas várakozás után hatvanévesen lesz a tiéd."

Figyelemre méltó volt, amit Faragó Tamás, mondott a kapitányi tisztújításról a már idézett tévéműsorban.

"Tonó" jónak tartja, hogy Benedek nyíltan közölte ambícióját, de mint mondta, kicsit félti a háromszoros olimpiai bajnokot, más lesz ugyanis a helyzete, mint játékosként. Eddig, ha megtette a magáét, az eredménytől függetlenül mindig pozitív érzésekkel jöhetett ki meccs végén a vízből, most azonban csak akkor lesz jó edző, ha nyer a csapat. Attól a pillanattól kezdve, hogy leül a kispadra, már senkit nem érdekel, hogy milyen játékos volt és ezt Faragó veszélyesnek tartja, mert egy fiatal embert 40 éves korban érhet olyan "bukta", ami után felteheti a kérdést, hogy jó ez nekem? Tibor szerencséjének nevezte ugyanakkor, hogy megítélése szerint az uszoda közvéleménye mellette áll.

Az ominózus beszélgetésrész a Sport Televízió Heti helyzet című műsorában: