Az én történetem: Steinmetz Ádám
Kétrészes portréinterjút sugárzott a napokban az Újbuda TV Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóról. Megmutatjuk.
Steinmetz Ádi születése óta XI. kerületi lakos, ez indokolta az interjút, amelyből sok érdekes részletet megtudhatunk a sportolóról. Például eredetileg más sportág is szóba jött mind nála, mind öt évvel idősebb testvérénél, de aztán a testalkat miatt a választék a kosárlabdára és a vízilabdára szűkült. Ez talán nem véletlen, hiszen édesanyjuk válogatott kosaras, édesapjuk válogatott vízilabdakapus volt...
Sok szép sikert értek el közösen és külön is, de természetesen a legnagyobb élmény az volt, amikor 2004-ben, Athénban együtt állhattak fel az olimpiai dobogó legmagasabb fokára. (Ezt követően Barnára már nem számított Kemény Dénes kapitány, ami Ádám bevallása szerint az ő dolgát is sokkal nehezebbé tette.)
Ádi elárulta, hogy amikor egymással szembekerülnek a vízben (márpedig testvére, Barnabás védő, ő pedig center, tehát ez "életszerű" feltételezés), nem vetik be "teljes fegyvertárukat" a küzdelem során, de legszívesebben elkerülik, hogy ilyen helyzet alakuljon ki.
Emlékezetes, hogy Steinmetz Ádám sportolói pályafutása néhány éve egy nyaki porckorongsérv miatt veszélybe került. Akkor legfeljebb egyéves játéklehetőséget jósoltak neki, ám a (magyar orvosoknak most külön is megköszönt) műtét olyannyira jól sikerül, hogy immár az ötödik "ajándék-szezont" kezdi, s hogy milyen magas szinten játszik még mindig, arra bizonyíték, hogy helyet követelt magának a londoni olimpiai csapatban. Elárulja: maga sem gondolta volna, hogy ez sikerül és nagyon büszke, hogy részt vehetett ismét az olimpián. Az ötödik hely természetesen számára is csalódás, de felhívja a figyelmet arra, hogy rettentően sok munka volt ebben az ötödik helyben is.
Ádi tehát nem csak 32 éves kora, hanem egészségi állapota miatt is csak rövid időre tervez a sportban. De ez már évek óta így van, minden év végén csak egy esztendőre köt szerződést, három diplomája van, egy ideje részfoglalkozású munkaviszonyban jogászként dolgozik, s a Vasasban is fontos szerepet vállalt a klub működtetését segítő Támogatói Klub vezetőjeként. És mindezek ellenére nagyon jó erőben érzi magát, az ország egyik legjobb klubjában játszik, ezért nem búcsúzik a nemzeti csapattól sem, ha az új kapitány igényt tart rá, szívesen folytatja tovább a magyar válogatottban is.
I. rész:
II. rész:
1 régi hozzászólás
Ádám és Barna példaképe lehet a mai vizilabda utánpótlásnak, hogyan lehet magas szinten űzni mindkét hivatást: tanulás (egyetem! nem érettségi) és válogatottság. Emellett a személyiségük is megnyerő, nem az a \"feltűröm a pólógallért és lemegyek a buliba, hogy vizilabdás vagyok\".