Kemény Dénes pénteki bejelentése természetesen nagy visszhangot váltott ki. Az [origo] négy olimpiai bajnokjátékosnak tette fel ugyanazokat a kérdéseket, s a válaszokból mindenki képet kaphat Kemény Dénes elmúlt másfél évtizedének kulisszatitkairól. Kakas Péter írása:

Kiss Gergely: Először még 1994-ben, Triesztben találkoztam vele egy juniorversenyen. Ő kint élt Olaszországban, Comóban, és kijött megnézni minket az uszodába. Az első közös élmény pedig az 1997-es sevillai Európa-bajnoksághoz köthető, amikor az első meccs után lehívott bennünket a szálloda kertjébe, lefektetett a nyugágyra, kiosztott mindenkinek egy korsó sört, és elmondta, hogy ez a sportolókra egy-egy edzés vagy meccs után milyen jó élettani hatással van. 20-21 évesek voltunk, mindenre számítottunk, csak arra nem, hogy a kertben sörözve fogjuk megbeszélni a meccsen történteket.

Kósz Zoltán: Az első jelentősebb közös élményem nekem is az volt, amikor Sevillában leültetett minket sörözni, és úgy tartotta a taktikai megbeszélést. Minden meccset így elemeztünk ki akkor, és be is jött, mert megnyertük az Eb-t.

Biros Péter: Az első dolog, ami eszembe jut róla, hogy csodálkoztam, amikor behívott a válogatottba 1997-ben. A másik, hogy Dénes születésnapján egyszer pont Spanyolországban voltunk a válogatottal, és megleptük egy bulival. Na, akkor jót ünnepeltünk együtt.

Molnár Tamás: Nem közös sztori, de hozzá kapcsolódik, hogy pont a feleségemnél voltam, amikor a hírekben hallottam, hogy őt nevezték ki szövetségi kapitánynak. Egyből mondtam is, hogy ez nagyon jó dolog lesz. A közös élmények már a kinevezésekor elkezdődtek, majd belekezdett egy fiatalításba, a világ- és Európa-bajnok juniorválogatottból felhozott hat-hét játékost, és egyből meg is nyertük az Eb-t.


A legjobb tulajdonsága?

Kiss Gergely: Az intelligenciája. Az, hogy az első évétől kezdve érezte, hogy kihez hogyan kell hozzászólni, kivel hogyan kell viselkedni. Pillanatok alatt elnyerte a bizalmunkat, onnantól kezdve pedig mentünk utána, bármit is kért.

Kósz Zoltán: Bármilyen kérdéssel lehetett hozzá fordulni, legyen az szakmai vagy magánéleti, mindig kézzelfogható tanácsot kaptam tőle. És ő sem félt tanácsot kérni, a pályája elején többször is megkérdezte az idősebb játékosokat egy-egy szituációról, tőlem is kért egyszer szakmai tanácsot, meg is fogadta, be is jött.

Biros Péter: Amellett, hogy felkészült edző, hihetetlenül jól bánik az emberekkel. Szerintem nem volt olyan játékos, akiből nem tudta kihozni a maximumot.

Molnár Tamás: Nem kollektív, hanem személy szerinti motiválás és fegyelmezés volt nála. Mindenkihez máshogy fordult, nálam is tudta azt, hogy azzal nem ér el semmit, ha babusgat vagy dicsérget, hanem keményen kell fogni, rövid pórázon kell tartani. A meccseken is személyekre bontva mindenkit máshogy motivált.


A legrosszabb tulajdonsága?

Kiss Gergely: Nárcisztikus. Főleg, ha nehéz időszakon ment keresztül a válogatott. Éveken keresztül folyamatosan annyi impulzus érte, hogy sokszor ingadozó volt a hangulata.

Kósz Zoltán: Nem nagyon tudok róla rosszat mondani, nekem ő a nagybetűs edzőt személyesítette meg. De ha mindenképpen kell valami negatívumot említeni, akkor az a legrosszabb benne, hogy Londonban nem nyert aranyérmet a válogatottal.

Biros Péter: A telefonja. Állandóan csörög.

Molnár Tamás: A maximalizmusa, ami nyilván a magyar vízilabda hagyományaiból és eredményeiből is ered. Néha túl sok volt az, hogy minden egyes meccsen a legjobbunkat kellett nyújtani, és a gyengébb ellenfeleket is a lehető legnagyobb különbséggel kellett legyőznünk. Néha fárasztó volt megfelelni az igényeinek.

Utód?

Kiss Gergely: Szinte lehetetlen megfelelő utódot találni, de talán Josep Guardiolát ajánlanám. Komolyra fordítva, sokat gondolkoztam már azon, hogy ki lenne alkalmas a posztra, külföldi kapitányt semmiképp nem szeretnék, mert hiába beszél sok pólós angolul, a kommunikáció nem lenne zökkenőmentes. Szerintem a Vincze Balázs-, Benedek Tibor-féle generációból kellene választani.

Kósz Zoltán: Közülünk kellene hogy kikerüljön, például Vincze Balázs vagy Benedek Tibor. Bár Tibinek nincs edzői végzettsége, de másodedzőként már dolgozott. De érdekes lenne, ha mondjuk Gerendás György vagy Kovács István gondolna egyet, és elvállalná. A szolnoki csapat horvát játékosával, Zivko Gociccsal pont arról beszélgettünk néhány napja, hogy náluk is kapitányváltás van, és ha két-három potenciális jelölt van egy országban a szövetségi kapitányi posztra, az már jónak számít. A magyar vízilabda erejét mutatja, hogy nálunk több megfelelő jelölt is van.

Biros Péter: Erre nem tudok válaszolni. Az biztos, hogy egy külföldi edző nem lenne jó ennek a válogatottnak. De szerintem ennek nincs is reális esélye.

Molnár Tamás: Tíz emberből nyolc biztosan azt mondja, hogy Benedek Tibor. Három dolog azonban biztos: egyrészt mindenképp olyan embert kell választani, aki széles körben elismert, másrészt hosszú távon kell bizalmat szavazni az új szövetségi kapitánynak, harmadrészt pedig nem szabad külföldi szakembert kinevezni, az a magyar vízilabda szégyene lenne.

Kakas Péter - [origo] (fotók: vlv)