Csaknem egyórás beszélgetésre volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége Kemény Dénes, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. A péntek este sugárzott műsorban - Farkas Dávid kérdéseire válaszolva - a kapitány az eddigi legnagyobb részletességgel beszélt az elmúlt négy évről, a londoni ötödök helyről. Összefoglaló és a teljes beszélgetés videófelvétele:

Kemény Dénes várhatóan szeptember közepére-végére dönti el, hogy miként folytatja pályafutását.

A londoni mérkőzéseket még nem nézte vissza, szeretne legalább egy hétig kiszakadni a vízilabda világából, eltávolodni magától a londoni fejleményektől is. Ezt azért nem tudta megtenni eddig, mert a média természetesen folyamatosan érdeklődik, másrészt barátai, ismerősei is rendre "előhozzák a témát".

A riporter óvatos puhatolózására számos részletet már most megosztott a hallgatókkal, annak ellenére, hogy a történtek higgadt elemzése még hátravan.

Megtudtuk például, hogy értékelése szerint a fizikai felkészüléssel nem lehetett gond, amit sok más mellett az is mutat, hogy az olimpiai tornán a lövőszázalékot tekintve a szerb és a magyar válogatott végzett a legjobban. A kudarcnak számító ötödik hely okát másutt kell keresni.

A kapitány elismerte: utólag nézve talán vitatható, hogy ilyen sok mérkőzés szerepelt a felkészülési programban, s önkritikusan elismerte azt is, hogy a csapathoz alig több mint fél éve visszetért Kásás Tamás jó teljesítménye mellett másoké visszaesett, így a világklasszis "visszaillesztése" nem hozta a kívánatos pluszt. Amikor ennek okát firtatta a riporter, akkor a kapitány példaként a "túlzott tisztelet" olyan eseteit említette, amikor egy adott szituációban egy játékos fejében átfuthatott a gondolat: ezt most neki kell vajon elvállalnia, vagy Tamásnak.

Szélesebb távlatból nézve Kemény Dénes úgy ítélte meg, hogy a Peking utáni helyzetben irreális volt az újabb aranyérem iránti igény, azonban mire Londonba indult a csapat, már lehetett aranyesélyről beszélni, mert a mieink a győzelemre joggal pályázó válogatottak között voltak.

A londoni meccsek rövid értékelése során, az olaszok elleni negyeddöntőhöz érve a kapitány most is úgy fogalmazott, hogy apróságok döntöttek és lényegében "mi hoztuk fel" az olaszokat olyan pozícióba, amelyben aztán ők rendkívül jó játékkal megvertek minket.

Az ötödik hely megszerzésének kérdése ezután becsületbeli ügy volt, amit nagyon nehezen sikerült teljesítenie a csalódott játékosokból álló csapatnak.

A vízilabdázók egyéni értékelésébe nem ment bele a kapitány, de azt megjegyezte, hogy a teljesítmények hullámzóak voltak, egy-két ember szinte végig jó teljesítményt nyújtott, hozta a tőle elvárható formát, s voltak olyanok, akiknek játékát egy-egy jó szakasz mellett a közepes, vagy az alatti forma jellemezte.

Sok szó esett a beszélgetésben arról, hogy miért kellett ismét az "öregeknek" a vállukon vinni a csapatot, miért nem kerültek be kulcspozícióba fiatalok. Kemény Dénes elmondta, hogy a korábbi olimpiák előtt bátran "cserélt", olyanok helyett is hozott be új embert, akik bizonyítottak, s akiknek ő emberileg is sokat köszönhetett. Most azonban nem látott nagyobb esélyt a győzelemre cserékkel. Nem ment bele annak fejtegetésébe, hogy mai ismeretei szerint most máshogy válogatna-e, de szavaiból érződött, hogy valószínűleg nem.

Kifejtette, hogy az eddigi sikerek furcsa következményeként - és ezt maga sem gondolta volna - az uszodába lejáró gyerekek számának megnégyszereződése a tehetséggondozás, a minőségi játékosokkal való kiemelt foglalkozás rovására ment. A nevelőegyesületek edzőinek ugyanis mindenkivel törődniük kell kell, hiszen munkájukat a szülők tagdíjából végzik, így sem idő, sem vízfelület nincs a kiemelkedő tehetségűekkel való egyéni foglalkozásra.

A sportág általános helyzetével, a sokszor hangoztatott reformokkal kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy elsősorban a játékvezetés szubjektív jellegét kellene kiküszöbölni, hogy az uszodába betévedő nézőnek ne menjen el a kedve az érthetetlen és következetlen ítéletek miatt a vízilabdameccsektől. Ami pedig a sokféle szabálymódosítási ötletet illeti, Kemény Dénes szerint eddig mindenki csak beszélt erről. Előrelépést az jelentene, ha a nagy pólós nemzetek képviselői összefognának és az egységesen kidolhgozott szabályrendszerre "rááldoznának" egy több hónapos tornát, például a nemzeti kupa küzdelemsorozatát. Utána lehetne elemezni a tapasztalatokat, s közös javaslattal odaállni a sportág nemzetközi vezetése elé.

Az InfoRádió a teljes beszélgetést videóra is felvette, s két részben hozzáférhetővé tette.

Aréna Kemény Dénessel 1.



Aréna Kemény Dénessel 2.