Gyorsan kiderült, hogy nem pusztán a fővárosi sportfinanszírozásról van szó, hanem a létéért küzdő vízilabdasport jövőjéről is. Markovits Lászlóval készített interjúnkra négy egymást követő napon négy olimpiai bajnokunk reagál. Gergely Istvánnal kezdünk, majd Steinmetz Ádám, Varga I. Zsolt és végül Benedek Tibor következik.

A Vasas ügyvezető elnöke (az itt olvasható interjúban) - leegyszerűsítve - azt vetette fel, hogy a főváros klubjai osszák meg egymás között a legnépszerűbb sportágakat, mert a támogatás így koncentrálódhatna, s nagyobb esély lenne nemzetközi sikerekre. Vízilabdában egyfajta fizetési sapka bevezetését is pedzegette, mert szerinte egy-egy budapesti pólócsapat reklámértéke nem haladja meg a 100 millió forintot, szerinte tehát ennyiből kellene kigazdálkodni a működés (elsősorban személyi) költségeit.

Az elmondottakkal kapcsolatban négy olyan, még ma is aktív olimpiai bajnok vízilabdázó véleményét kérdeztük, akik személyükben érintettek, hiszen hárman közülük jelenleg is budapesti nagy klubban pólóznak, negyedikük pedig nem más, mint Benedek Tibor. Ő az UTE felélesztési kísérletének kudarca miatt "illetékes", s véleménye azért is fontos, mert jelenleg is a világ leggazdagabb klubjának csapatkapitánya.

GERGELY ISTVÁN a vlv-nek:

- Mindenképpen jó kezdeményezésnek tartom, hogy egyáltalán elkezdünk erről beszélgetni. Én a magam számára úgy fordítottam le a cikk lényegét, hogy helyezzük végre üzleti alapra az egész sportot és ezen belül a vízilabdát! Azt gondolom, hogy ennek van értelme, hiszen minden ebbe az irányba mutat, akár Európát nézzük, akár Amerikát, akár a labdarúgást, akár a vízilabdát. Ha nem tudjuk ezt megoldani, akkor marad minden amatőr szinten.

Természetesen tudom, hogy nálunk egész más a struktúra, mint a Major League-ben, Amerikában. És ez sok mindent behatárol. Alkalmazhatunk itt fizetési sapkákat - ez sem lenne rossz ötlet egyébként -, de ilyen módszert általában ott szoktak alkalmazni, ahol túl sok pénz áramlik a klubokba. Itt meg, úgy érzem, nem ez történik, így ebben a módszerben nem látok megoldást.

Viszont azt hiszem, ne ártana egy sporttérképet készíteni Magyarországról. Felmérni és rögzíteni azt, hogy melyik városnak melyik a tradicionális sportága. Milyen a látogatottság, a hazai és a nemzetközi eredményesség. Ennek segítségével lehetne átfogó képet kapni, s egyáltalán elkezdeni azon gondolkodni, hogy miként lehetne a leghatékonyabban felhasználni bármiféle (központi) támogatást. Ezáltal meg lehetne szüntetni nagyon sok akadályt is. Hogy a saját sportágamnál maradjak, ki lehetne küszöbölni, hogy a vízilabda más sportágakkal kényszerüljön versenyezni.

Készítettem egy összesített versenynaptárt és ez megdöbbentő eredményt hozott. Az derült ki, hogy az öt kiemelt sportágnak versenynaptára egyértelműen és szinte teljesen pontosan fedi egymást! Különösen a kézilabdáé, a kosárlabdáé és a vízilabdáé! Ezeknél szinte pontosan ugyanabban az időintervallumban rendezik meg a bajnokság alapszakaszát és a rájátszást. Tehát a három sportág élklubjai a 2010-11-es bajnoki szezonban azonos időben játszották a mérkőzéseket a bajnokság végén, a legizgalmasabb szakaszban. Ez szerintem elég nagy csacsiság - finoman szólva. Tehát el kellene kezdeni először is figyelembe venni egymás programját a versenyprogram kialakításánál. A vízilabda simán ki tudna lépni ebből a rendszerből, nyári sportággá válhatna. És nem csak azért, mert alapvetően nyári sportágról van szó, hanem azért is, mert akkor van piaci rés. Ezt kellene, hogy felismerjük. Kifejezetten nagy mázli szerintem, hogy nekünk a nyár lenne egyébként is ideális és éppen akkor holtszezon van a sportéletben. Csak azzal, hogyha mi kilépnénk a jelenlegi körből és nem fednénk az időpontjainkkal a többi sportág jelentős eseményeit, már előrelépnénk és növelnénk a magunk (sőt: a rivális sportok) reklámértékét!

Hogy ezt hogy tudnánk megvalósítani?

Sajnos, nem nagyon vannak illúzióim, végtelenül elszomorít, hogy a hatalmas munkával elkészített felmérésünk összegző dokumentumát mind a mai napig senki, de senki nem kérte el, se klub, se televízió, se marketinges szakember. Pedig minden változtatás első lépése a helyzet felmérése kell, hogy legyen…

(Lejegyezte: Romanek Brigitta)

(Csütörtökön Steinmetz Ádám reagálását közöljük.)