A Margitszigeten kedden megkezdte felkészülését a magyar férfi vízilabda-válogatott a júliusi sanghaji világbajnokságra, s egyben a jövő évi londoni olimpiára. Edzésriportunk.

"Felkészülés a felkészülésre" (copyright by Kiss Gergő) - ami azt jelenti, hogy ez most még csak rávezető edzés volt, szoktató foglalkozás a jövő heti megpróbáltatások előtt.

Tizenöten "pancsikoltak" a medencében (na jó, azért ez túlzás...), hiszen a 19-es keretből hiányzott a római Final Fourra készülő két reccós, s a már hazaért, de a horvát bajnoki döntő fáradalmait pihenő két Varga-testvér.

Öröm volt nézni Steinmetz Ádámot a vízben - mozgásán nem tudtunk felfedezni semmilyen jelet, ami a makacs idegsérülésre utalt volna. Kettős ünnep volt a nap Varga II. Zsolt számára, aki születésnapját és egyben a válogatottba való visszatérését is ünnepelhette. Eszterházy tortát hozott, s kicsit elszámolta magát, ugyanis a játékoskeret és a stáb létszámát kettővel szorozta be, aminek köszönhetően még szerdán is bőven sütizik majd a csapat.

Szimbolikus jelentőségű volt ez a foglalkozás, hiszen a nagy menetelés kezdődik el ezzel. A közvetlen cél a sanghaji jó szereplés (dobogós helyezéssel a londoni kvalifikáció kiharcolása), de egyben már a jövő évi olimpiára készülő ellenfeleket is szeretnénk riogatni. Ennek megfelelően nagyon rég nem látott tömegben képviselték magukat a televíziók, szerkesztőségek.

"Fontosság-szag" van a levegőben, amikor egy-egy redakcióból nem csak a vízilabdával munkakörszerűen foglalkozó újságíró van jelen, hanem közvetlen főnöke is, aki a sportág minden rezdülésénél nincs ott, csak a kiemelkedő eseményeknél. Ezúttal több szerkesztőségtől is kijött "a főnök", lehet tehát valami ebben a "fontosságszagban"...

CSURKA GERGELY BLOGBEJEGYZÉSE AZ ÚJ KERETRŐL

FOTÓK:


vlv-képek


Kovács Anikó-képek

VIDEÓK:


Megkezdődött a vb-felkészülés - M1 Telesport

Megkezdődött a vb-felkészülés - Duna TV

VLV-VIDEÓK:

Kemény Dénes nyilatkozata

- Dénes, anélkül, hogy patetikus akarnék lenni: a dolog most kezdődik. Mennyire érzed késznek magad a harcra, mennyire vagy felvértezve, hol állsz ahhoz képest, ahogy ilyenkor szoktál állni?

- Hát egyfelől azért nagyon sokat számít, hogy januártól tudtunk dolgozni. Köszönöm a kluboknak ezt a segítséget, mondom, előrébb vagyunk, mint eddig, és benne is vagyunk a munkában. Most az, hogy messze nem annyit voltak velem a játékosok, mint a klubedzőkkel, ez bizonyos értelemben segítség is, mert az ingerek ugye frissek, valamint tudtam valamennyit pihenni is. Mostantól kezdve nem lesz pihenésre idő, de nem baj, hozzá vagyok szokva, ez a 15. szezon, megtanultam. Igen, ennek a négy évnek a két legfontosabb éve a mai nappal kezdődik.

- Nem most ismerted meg a játékosok tudását ezen az edzésen, mégis azt kérdezem, milyen ez a csapat, mi hozható ki belőle? Látsz-e bennük fejlődést, összecsiszolódási lehetőséget?

- Azt hiszem, áprilisban volt az utolsó edzés, azóta nagy változást nem látok. Érdekes volt néhány játékos formájának hullámzása a bajnokság közben, de én nem elsősorban a forma alapján válogatom össze a keretet, hanem a tudás alapján. Ha valakinek ősszel jól ment és tavasszal nem, attól még ugyanúgy itt lehet. Most már az én dolgom lesz, hogy formába hozzam őket. Azt kértem tőlük a tornateremben, hogy legyen nehéz a döntésem, amikor a 13-at kijelölöm, és azért legyen nehéz, mert mind a 19 önmagához képest nagyon jót nyújt. Sokkal jobb, hogy ha jó játékosok hoznak engem nehéz döntési helyzetbe, nem pedig a közepes vagy gyenge formában levők.

- Ezen a héten és a jövő héten mi vár a fiúkra?

- Sok edzés...

(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)


A születésnapos Varga II. Zsolt

- Isten éltessen Zsolt, a születésnapodon!

- Köszönöm!

- Azt hiszem, hogy ennél szebb születésnapi ajándék nem kell. Hogy fogadtad a hírt?

- Igen, én is így gondolom, hogy ez volt a legjobb ajándék a mai napra, hogy itt lehetek a válogatottban. Nagyon örültem neki, mikor olvastam, pontosabban hallottam, mert előtte szóltak, hogy benne vagyok a csapatban. Mindent meg fogok tenni azért, hogy sikerüljön bekerülni a VB-keretbe, ez igazából csak rajtam múlik.

- Gondolom, hogy olvastad, amit Dénes mondott, különösen a te helyzetedről, a te általad megkapott lehetőségről, arrról, hogy több poszton vagy használható. Mit szólsz ehhez? Mit szeretnél legszívesebben játszani?

- Hát ez úgysem attól függ, hogy én mit szeretnék legszívesebben játszani. Ugye ez köztudott az élpólóban, meg az Egerben, hogy én minden poszton játszom. Rosszkéz szélén is szoktam játszani, meg hát ugye Dénes elmondta, bekkelni, centerezni kellett itt most a végén, úgyhogy amit a csapat kíván, igazából azt játszottam. Ez érdekessé is teszi számomra a dolgot, változatos és minden poszton meg tud újulni az ember egy kicsit.

- Mennyire vagy "felpezsdülve", mennyire vagy harcos ettől a dologtól, és hát nyilván pozitívak a várakozásaid, hogy látod az esélyeket?

- Felpezsdülve fel vagyok, de a fáradtság még azért bennünk van. Azért elég húzós volt a rájátszásnak ez a végső része, és ez alatt az egy hét alatt az ember ugye elintézte a dolgait, amit nem tudott a rájátszás végénél, úgyhogy ez a hét szerintem ez egy jó ráhangolás lesz a válogatottságra. Várom nagyon már az edzéseket és a meccseket.

- Esély?

- A 13-ba kerülésre?

- Igen.

- Van esély szerintem mindenféleképpen. Azért is hívott be Dénes szerintem, mert ő is úgy látja, hogy van esélyem bekerülni a 13-ba, csak ehhez megfelelő teljesítményt kell nyújtani.

- Milyen tortát hoztál?

- Eszterházy-t, az a kedvencem.

- Mennyi idő alatt fogyott el?

- Kicsikét elszámoltam magam, mert 18 plusz a stáb-szor kettőt vásároltam, de nem fogyott annyi, szerintem a fele megmaradt. Holnap délelőtt is süteményezni fogunk.

- Köszönöm szépen!

(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)


Steinmetz Ádám nyilatkozata

- Szervusz Ádám, hogy ízlett a mozgás itt a Margitszigeten?

- Szervusz Géza, örömmel köszöntelek, meg akik nézik is ezt a kis videófelvételt. Nagyon jól esett a mozgás, a többiek kicsit irigykedtek is egy kis iróniával, hogy persze te fél év után úszol megint… itt dobálod a labdákat, de tényleg, a viccet félretéve, azért vártam már, hogy újra visszazökkenjek egy komoly célokért küzdő csapatba, immáron félig-meddig egészségesen.

- Kicsit térjünk vissza Montenegróra, bronzérmesek lettetek és az utolsó meccsen két góllal búcsúztál a közönségtől. Egy mondatot arról a meccsről mondj légy szíves, milyen volt?

- Hát az volt a tervem… igen, hogy a műtét után, ha valamikor, akkor az utolsó bajnoki mérkőzésen már játszom. Úgy is készültem, bár kint csak napi egyet edzettünk. Eléggé szétesett a társaság, öt játékosunk el sem utazott, de végül is azzal a feltett szándékkal mentünk, hogy megnyerjük azt a mérkőzést, ami majdnem sikerült. A döntetlennel sem vagyunk elégedetlenek, igaz, hogy így a Budva lett a bajnok. Elég sokan idegesek is voltak ránk, azok közül sokan személyesen rám is, mert hát nem voltam olyan rossz azon a mérkőzésen, két akciógóllal és öt kiállítással segítettem pontszerzéshez a csapatot. Sajnos nekünk már előtte matematikailag elszállt az esélyünk a bajnokság megnyerésére, de így is volt tartása a csapatnak és azt mondom, hogy nekem különösen fontos volt, hogy tényleg az utolsó mérkőzésem...ugye már előtte már lehetett tudni, hogy elbúcsúzom a Primorectól, ahol három évet töltöttem. Fontos volt, hogy játsszak és külön öröm, hogy szakmailag is elégedettek voltak velem.

- Milyen erőben érzed magad, körülbelül mikorra tudod visszaszerezni a régi formád?

- Hát ezt nem tudom, ez egy jó kérdés, ez az, amit a hozzáértők, az ideggyógyászok, idegsebészek sem tudnak megmondani. Ma megyek kontrollvizsgálatra. Azt érzem, hogy a nyakam rendben van, fájdalmaim nincsenek, egyre erősödik a kezem, de nagyon lassú ez a folyamat. Kérdés, hogy elég lesz-e ez a másfél hónap a világbajnoki csapat kijelöléséig, hogy ez alatt visszaszedem-e az erőmet, s milyen mértékben. Nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetek és a válogatottal készülhetek, megpróbálok mind magamért, mind a válogatottért mindent megtenni, és aztán majd Kemény Dénes eldönti, hogy az a forma, amit mutatok, elegendő lesz-e a csapatba kerüléshez.

- Köszönöm szépen Ádám és jó munkát kívánok!

- Köszönöm én is!

(Lejegyezte: feva)

Kiss Gergely nyilatkozata

- Gergő, rutinos kollégáid azt mondják, ilyenkor azt kell kérdezni, milyen volt az első nap. Mesélj valamit!

- Igen… Az első hétről mesélek inkább, arról, hogy ez várhatóan, és kimondva is gyakorlatilag rávezető hét lesz, tehát a felkészülésre való felkészülés. Nem lesz százszázalékos izomtépő és idegtépő, kőkemény, gyilkos munka, hanem inkább  ráhangolódás, fontos, hogy a sérüléseket elkerüljük, illetve olyanfajta alapot szerezzünk ezekkel a 3,5-4 kilométeres úszásokkal, másfél óra konditermekkel, medicinlabdás gyakorlatokkal, hogy a következő héttől kezdve már tényleg kemény munkát tudjunk csinálni. Úgyhogy mondom, ez előszoba a VB-felkészüléshez.

- Nagyon sok szezonkezdeted volt már pályafutásod során. Érzel-e most valami különlegest? Olyan, mint szokott lenni? Kicsit más?

- Ennek a résznek most örülök, figyelembe véve, hogy nagyon sok mérkőzést kell játszani a mai sportban. Minden sportágban egyre több verseny van. Nálunk is így van ez, emiatt a sérülések egyre gyakoribbak. Ezt láthatjuk akár a centereinknél is. Nekem is volt tavaly két kisebb műtétem, hogy rendben legyek a pályafutásom hátralévő éveire. Úgyhogy ezek a rávezetések szerintem nem csak fontosak, hanem talán szükségesek is az egészségünk érdekében is, hogy ne legyenek a továbbiakban sérülések.

- Mit szólsz a montenegrói fejleményekhez?

- Hát, melyikre gondolunk, a válogatottra vagy a klubra?

- Elsősorban a  Primoracra gondoltam.

- Nagy baj van most Montenegróban, amilyen nagyon jó helyzet volt ott náluk évekig, négy csapat is - a Cattaro, a Primoraci, a Budva és a Herceg Novi - a világ élcsapatai közé tartoztak. Most egyfajta hanyatlás van. A klubokban anyagi problémákkal küszködnek, ez a Kotorra is igaz. Ha jól látom, a Kotor egy kis középcsapat lesz a közeljövőben. Hacsak az elnök nem tér vissza, és nem kezd bele újra egy sikeres sztoriba, akkor fiatalokkal teletűzdelt, lelkes középcsapat lesz a Kotor. Sajnálom. Ahogy hallom, nem tesz jót a montenegrói válogatottnak sem, hogy a kluboknál problémák vannak, mert nincs az a hatalmas nagy egység. De ez legyen az ő dolguk. Úgyhogy mondom, a Kotort sajnálom, mert nagyon lelkes az egész város és nagyon szeretik az emberek a vízilabdát, a játékosok is nagyon szimpatikusak, és hajtósak voltak.

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)