Szécsi Zoltán „telhetetlen”, a negyedik aranyról álmodik
A 32. évében járó Szécsi Zoltán térdszalagjait egyelőre nem kell megműteni, így ezt az évet nem hagyta ki. Döntésénél azt is figyelembe vette, hogy a VB éve talán fontosabb, mint a következő esztendő, ezt igazolja számára az is, hogy Biros Péter és Kiss Gergely sem választotta a pihenést erre az időszakra. Szecska pontosan érti Kemény Dénes bírálatát az elmúlt szezon kapusteljesítményeiről, magánélete rendeződött, egri szerződését pedig a közelmúltban két évvel meghosszabbította.
- Vágjunk a közepébe, nem arról volt szó Peking után, hogy mész tovább Londonig, de szükséged van egy év pihenőre azért, hogy megműttesd a térdedet és fizikailag regenerálódj?
- Igen-igen, ez így nézett ki. De most az a helyzet, hogy egyelőre műtét nélkül is elég sokat javult a térdem. Úgy tűnik, érdemes egy évet mindenképpen várni, már csak azért is, mert „rövidebb” ez az esztendő, viszont világbajnokság van, tehát nem kicsi a tét, ha sikerül jó eredményt elérni, akkor az eléggé meghatározhatja a későbbieket is.
- Idézzük fel, tulajdonképpen mi baja a térdednek?
- Alapvetően laza és gyenge volt a keresztszalagom, ami annyira nem vészes, de az már igen, hogy kaptam egy belső-oldalszalag-gyulladást, egy nem kigyógyult mandulagyulladásból. Azt injekciózgatták, de a gyenge keresztszalaggal együtt ez már sok volt, hiszen a hegesedésekkel kicsit laza maradt az oldalszalagom is. Így most már a háromból, két szalag volt laza.
Azért még fájdogál az a térd - ez a felvétel a múl heti Vodafone-fotózáson készült
Ez a bal lábad?
- Igen.
- Ha jól emlékszem, volt egy időszak, amikor maga a taposás is problémát okozott a kapuban. Az egy ilyen gyulladásos periódus volt?
- A taposással nem volt problémám. Az okozott gondot, hogy a nagyon hirtelen mozdulatoknál megsérülhetett az oldalszalag, és akkor az, sokáig fájt.
- Akkor ez elő is fordult. Ezért lehetett látni a lábadon szalagokat?
- Azért tape-eztem (és ezt még most is kell), mert ezzel megtámogatom a keresztszalagot, leveszem a terhelést az oldalszalagról bizonyos helyzetekben.
- Ezen egy műtét elvileg mit tud segíteni? Kicserélik a keresztszalagot?- Ez az egyik verzió. A másik az oldalszalag „feljebb varrása”: marad a meglévő szalag, csak feljebb kerül az eredése.
- És ez milyen javulást eredményezhet?
- A műtéttől függ. Azt mondják a szakemberek, hogy a csak kicsit degeneratív térdhez nem érdemes hozzányúlni, mert a műtéttől csak rosszabb lesz, de azért megfelelő, jó orvosok, akik eddig is kezeltek, valószínűleg tudnak „húzni” mind a két szalagon, kérdés, hogy érdemes-e ezért a kis javulásért megműttetni.
- Akkor most összefoglalva, az bizonyosodott be, hogy nem olyan nagy a baj?
- Jelen pillanatban, nincs olyan nagy baj, így van. Gyakorlatilag megmaradt a lazasága, viszont az elmúlt félévben nem fájt, nincsenek tünetek. Képzelj el mondjuk egy deréktáji porckorongsérvet, ami azért elég rossz, de gyógytornával gyakorlatilag tünetmentessé lehet tenni.
- Mit gondoltál az olimpia után a pályafutásodról, ha a térdproblémádtól eltekintünk volt-e más ok, ami arra ösztönzött volna, hogy hagyjál ki egy kicsit?
- Mindenképpen a London a cél, még most is az, és ahhoz nyilván minél jobb állapotú térdre van szükségem. Azt hiszem viszonylag hamar beszéltünk az olimpia után, és abban a VLV-interjúban már, mondtam, hogy London a cél.
- Akkor - gondolom, - magadban felépítettél egy ütemtervet, és akkor még úgy volt, hogy az első év kimarad.
- Igen, akkor úgy tűnt, hogy e nélkül nem lehet megoldani. Most kiderült, hogy ez nem így van.
- És nem veszélyes az, hogy esetleg közben, a terhelés hatására kényszerülsz változtatásra derül ki, és borul az átalakított ütemterv?
- Ez nagyon sokáig foglalkoztatott, nem is tudtam határozott döntést hozni, aztán valahogy a Belgrád elleni első meccs volt az, ahol megérlelődött bennem: igenis tudok jól védeni ezzel a térddel, ami egyben azt is jelenti, hogy nem hátráltat a jövőt illetően.
Amikor Pekingből visszajöttem, volt még körülbelül egy hónap, amíg viszonylag jól ment a védés, aztán jött egy nagy hullámvölgy, addigra „ért utól” a terhelés, a nagy munka. Volt is egy olyan időszak, amikor a Gyuritól kellett háromnapos pihenőt kellett kérnem, mert egyszerűen teljesen ki voltam fáradva. És onnantól kezdve fokozatosan egyre jobban védtem. Nem azt mondom, hogy minden meccs tökéletes volt, de ahhoz képest, ahonnan elindultam… Nem tudok mást mondani, szépen lassacskán építettem/építem föl magam újra.
- Lehetséges az, hogy téged ez a sérülés pszichésen zavart és ezen tetted túl magad azzal a bizonyos Belgrád-meccsel?
- Pszichésen biztos, hogy zavart és ezen a Belgrád-meccsen tettem túl magam, igen. Azt, hogy csak pszichésen zavart-e, nem tudom. De valószínű, hogy nem, mert azért nem jó, ha egy konstans fájdalom van az ember egyik leginkább igénybe vett testrészében.
- Összességében hogy értékeled a saját teljesítményedet az elmúlt szezonban?
- Az előbb elmondottakhoz annyit fűznék hozzá: bizony, volt, amikor rosszabbnak nézett ki. Valahogy az egész csapat is ilyen volt, megyegettünk, de azért annyira nem, aztán volt egy hullámvölgy, ami lehet, nem is volt akkora hullámvölgy, de mi annak éltük meg. És aztán végül sikerült úgy talpra állni a csapatnak, hogy a döntőben jóval több esélyünk volt, mint tavaly. Az más kérdés, hogy nem sikerült vele élni, de ez is egy olyan dolog, amit tanulni kell, és mindig egy kicsit előrébb lépni. Mindenképpen előrébb zártunk, mint egy évvel korábban.
- Kemény Dénes a kerethirdetés kapcsán itt a VLV-n beszélt arról, hogy aggódik a kapusteljesítmények miatt, mert nem volt olyan kapus, aki ne kapott volna védhető gólokat.
- Ezzel teljes mértékben egyetértek. Mondjuk, én úgy gondolom, hogy nincsen védhetetlen gól, de ez esetben a meccsek gyakran végződhetnének 0:0-ra. Inkább azt mondom, hogy mindannyian kaptunk olyan gólokat, amely helyzetekben egyébként védeni szoktunk, így azt hiszem, még világosabb az, amit a Dénes mondott, és ebben, teljes mértékben igaza van. Nehéz, hosszú év volt. Nem akarok senkit se felmenteni, se magamat, se másokat, de azt gondolom, hogy az átlag azért nem volt rossz. Nyilvánvalóan érteni kell, amit a Dénes mondott, értjük is, igyekszünk ezen javítani, gondolom mindannyian. Összességében, azt kell, hogy mondjam, ha nem is vagyok maradéktalanul elégedett, de azért olyan nagyon rossz szájízem azért nincs a saját teljesítményemet illetően, bár tény, volt kifejezetten rossz meccsem is.
- A magánéleted hogyan rendeződött?
- Haladunk az adminisztráció útján, a bírósági folyamat útján. Zajlik a válás.
- Boldog vagy?
- Igen, boldog vagyok. Az, amit nyilatkoztam akkor, amikor megszületett a döntés, - bár voltak közben megingások – beigazolódott, örülök neki, hogy erre indultunk el, mert jó az irány. A szép álmokat az ember nem kergetheti egy életen át.
- Ahogy melletted egyre másra „jönnek fel” a fiatalok, érzed-e, hogy öregszel?
- Igen, elsősorban ezen érzem. Jönnek a fiatalok, akiktől elájul az ember, hogy mennyire jók, és amikor megnézi a születési dátumukat, akkor jön rá, hogy ő maga mennyire öreg... Ez nem csak egy érzés, hiszen az ember valóban tudja, létezik ez a korkülönbség, bár azért hála Istennek ez még nem olyan nagy, azt nem mondhatom még el, hogy valaki a fiam lehetne a válogatottból.
- A következő időszakot hogy képzeled a klubszezonokban? Hol fogsz játszani?
- A közelmúltban két évre kezet ráztunk az Egerrel, így a soron következő két bajnokságban is itt játszom.
- A válogatottal kapcsolatos elképzeléseid?
- Mivel Peti és Gergő is pihenni akart, de a Dénes megfűzte őket, hogy ezt a nyarat csináljuk meg rendesen, így számomra is világos volt, hogy ez a nyár fontos, és ha kell esetleg pihennünk, akkor inkább a következő esztendőben legyen. Logikusabb is egyébként, mert ha most pihen az ember, akkor utána három év egyben nagyon hosszú. Így, ha tényleg kell pihenni, akkor azt célszerű valahol középen megtenni.
Bízom egyébként abban, hogy végig tudom csinálni „teliben”, de azért van még rá egy olyan 20 százalék esély, hogy meg kell műteni a térdemet. Ha ez biztossá válik, akkor jövőre lenne a műtét, de egyébként szeretném végig csinálni a Londonig tartó időszakot.
- Háromszoros olimpiai bajnokként álmodsz-e, ábrándozol-e a dobogó legfelső fokáról, a londoni aranyéremről?
- Igen, az álmom a negyedik arany. Lehet, hogy telhetetlen vagyok, de ha az ember nem ezt tűzi ki célnak, akkor ki se menjen. Ez a válogatott pedig képes arra, hogy 2012-ben az esélyesek egyikeként utazzon ki az olimpiára.
- Köszönöm a beszélgetést!
6 régi hozzászólás
Hajrá Szecska!!!! Ha valakinek hát Neked sikerülhet a negyedik arany is!!!!
:-DDD
Gondolom, mivel már nem ők a főszponzorok.
Idén hogy hogy nincs ING Kupa?
Sok sikert a válogatottban és Egerben is. Örölük, hogy továbbra is a Bitskeyben bolondítod az ellenfél csatárait.
Hajrá Szecska!!!!! Védd ki az ellenfél szemét, hergeld fel a csapatot!!!!!!!! Ezt olyan jó nézni!! Ezekben Te nagy vagy! Sok sikert kívánok (beleértve a római VB-t és a 4. olimpiai aranyat) és még azt, hogy a térded teljesen rendbe jöjjön!