ENGLISH VERSION // Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya elfogadta a szövetség felkérését és kész aláírni 2012 végéig tartó új szerződését. Eszerint a következő, londoni olimpiára ő készíti fel a magyar válogatottat, megcélozva a sporttörténeti bravúrt, a zsinórban negyedik olimpiai bajnoki cím megszerzését. A kapitány úgy gondolja, hogy a jelenlegi csapatnak csaknem a felére nem számíthat, így elképzelhető, hogy az új csapatnak az első években az éremért is meg kell harcolnia. Interjú Kemény Dénessel:

Kemény Dénes kedden reggel közölte elhatározását a vlv-vel.

-Mi a döntés? – kérdeztük a kapitányt telefonon.

- Folytatom.

- Milyen megfontolások alapján? Mi billentette a mérleg nyelvét erre az oldalra?

- Sok bizonytalanság volt bennem, ezért is nem döntöttem hamarabb. Az elmúlt egy hétben-tíz napban sok jelet érzékeltem a játékosok, az egyesületek és a szövetségi vezetők irányából, s ezekből arra következtettem: mindenki bízik abban, hogy a következő időszakot elvállalom. Ez lényeges momentum volt. A másik: nagyon nehéz időszak jön, mert gyakorlatilag a csapatnak szinte a felére nem nagyon lehet majd számítani, egy darabig semmiképpen nem. A beépítendő játékosok között jó néhányan lesznek, akik alig-alig voltak eddig kerettagok. És az, hogy most ez a helyzet, az ennek a 12 évnek az eredménye. Csodálatos 12 év volt, sok nagyszerű játékos jó sokáig nem szorult a csapatból, de most egy kicsit ennek is köszönhetők a várható időszak gondjai. Mivel pedig ennek a 12 évnek én is lényeges tényezője vagyok vagyok, úgy gondolom, hogy bizonyos értelemben kötelességem is vállalni a folytatást. Rögtön hozzáteszem: az első év kifejezetten nehéz lesz, mert a csapat jó része nulláról fog indulni, és rögtön világbajnokság van.

- Döntésed meghozatala során mi okozta a legnagyobb problémát?

A legfőbb problémám az volt, hogy ez lényegesen nehezebb feladat, mint az előző négy év volt. Akkor adott volt egy olyan csapat, amely a játékosok átlagéletkoránál fogva némi frissítéssel jó darabig egyértelműen döntős volt a világversenyeken, sőt, aranyérem-esélyes is. Most viszont sok távozó játékos űrt hagy maga után, amiben én is részes vagyok, mert az eredmények érdekében esetleg némi frissítés elmaradt, ami a folytonosság miatt talán szükséges lett volna. De hát az eredmény a leglényegesebb, s a meghozott döntéseket ez a sporttörténelmi eredmény végül is indokolta, igaz, most viszont nagyon nehéz a helyzet. Igazából azt nem éreztem, és azért vártam saját magammal szemben, hogy akarom-e ezt a nagyon nehéz munkát a gyönyörű 12 év után csinálni. Azt a munkát, ami ráadásul nem kecsegtet okvetlenül azokkal az élményekkel, amikhez hozzászoktattuk a szurkolóinkat és saját magunkat. Előfordulhat, hogy a magyar csapat döntős de azért most nagy valószínűséggel nem ez lesz a papírforma. Lehet, hogy meg is nyerjük a döntőt, de az is előfordulhat, hogy érem nélkül maradunk. Egy ötven százalékban új csapatnál ez így van. Kell-e ez nekeme? Mert azért én szoktam a sebekben vájkáló kérdéseket megválaszolni hétszer-nyolcszor egymás után, az összes jelenlévő médiumnak, amikor nincs meg az arany... Most az is előfordulhat, hogy az újjáalakuló csapatnak éremért kell küzdenie, hiszen az ellenfeleknél egy-két differenciával a pekingi csapat fog játszani.

- Lehet tudni konkrétan, kik azok a játékosok, akik nem folytatják?

- Véglegesen eddig két játékos jelentette be, de a zuhanyhíradó nem kecsegtet sok jóval. Úgyhogy ez majd ki fog derülni, amikor meghívókra esetleg nem jönnek el játékosok.

- Tudom, hogy beszéltél sok játékossal, ahogy egyébként szoktál is komoly döntések előtt. Ezeknek a beszélgetéseknek mi volt a rezüméje, mi maradt meg benned?

- Akikkel beszéltem, azok bárkinél biztos válogatottak, tehát nem gondolom, hogy úgymond szembedicsérésről lett volna szó, de azt érzékeltem, hogy ők szeretnék, ha velem dolgoznának a jövőben. Volt, aki ki is mondta, volt, aki csak érzékeltette. Nézd, közös aranyérem után, legyen az egyszeres, kétszeres, háromszoros, bárkivel beszélsz, nyilván nem is indokolt, hogy úgy beszéljen, mint aki azt sugallja, hogy hagyjam már abba. Ezt érzékeltem az „uszoda”, az egyesületek irányából is, a szövetség irányából is, hogy mindenki kicsit csalódott lenne, ha nem folytatnám.

- Technikailag hogy zajlik a dolog? Martin György megkeresett téged, tárgyaltatok. Közölted már vele a döntést?

- Tegnap találkoztunk a csapat vacsoráján, de az a rendezvény nem volt alkalmas ilyen megbeszélésre. Ma állapodtam meg vele a szerződés nagy vonalairól, ami el fog készülni januárban, és ha minden rendben lesz, alá is írom. Ma megbeszéltük a szerződés lényeges részeit – azért is ma jelentem be.

- 2012 végéig szól?

- Igen, négy évről beszéltünk

- Mikor hirdeted ki a bővebb keretedet?

- Január elején, de még nem a keretet, hanem először megpróbálok néhány edzést tartani január közepéig, egyet vagy kettőt, hogyha sikerül. Ezekre fogok meghívni játékosokat, akikből aztán kijelölök 13-14-15-öt, amennyit lehet, amennyit a németek fogadnak. Ugyanis lesz a németekkel január 25-től 28-ig egy közös felkészülési programunk Berlinben vagy Magdeburgban, még nem tudom. Természetesen nem a reptéren akarok először találkozni a játékosokkal, jó lenne előtte már egy-két edzésnapon túl lenni..

- Az itthoni edzésekre meghívottak listáját mikor jelented be?

- Január első napjaiban kiküldök meghívókat, aztán mindenki megtudja.

- Kedves Dénes! A szokásos „egyszerű” karácsonyi és újévi jókívánság helyett most szép éveket kívánunk, mindannyiunk örömére!

- Én pedig nagyon szépen köszönöm azt az óriási szeretetet, amit évek óta a szurkolóktól kapunk, ez nagy erőt ad a nehéz pillanatokra. Arról biztosíthatok mindenkit, hogy a jövőben is mindent el fogunk követni, hogy minél több örömöt okozzunk, mint ahogy az elmúlt időszakban is történt. Boldog karácsonyt és sikeres új évet kívánok minden vlv olvasónak, nézőnek, hallgatónak!

Kemény Dénes ünnepi jókívánságai a vlv-olvasóknak (mp3)

Videó:

Kemény Dénes folytatja (Telesport, 2008.12.23.)



A sikerkovács, avagy: "Folytassa, kapitány!" (a Napló portréja Kemény Dénesről, TV2, 2008.12.21.) (9:10 másodperc, 74,6 MB)