Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentették be kedden, hogy a magyar sport  - különböző idei tartalékalapokból - 2,1 milliárdos plusztámogatáshoz jut. Martin Györgytől, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökétől megkérdeztük, hogy a bejelentés a vízilabdasport szempontjából mit jelent, változtat-e a napokban nyivánosság elé tárt, drámainak nevezhető helyzeten.

Gyenesei István - a sportért is felelős - önkormányzati miniszter a keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar sport idei teljes támogatása 13 milliárd 777 millió forint volt. A jövő évi költségvetés első tervezete 13 milliárd 779 millió forinttal számolt, ezt azonban a válság hatására lefaragott büdzsében csökkentették 12 milliárd 676 millió forintra.

A sportért felelős vezetés a költségvetési vitában kilobbizott 1 milliárd forintnyi plusz keretet (ez az összeg a diáksportra, az önkormányzati sportlétesítmények fejlesztésére és a jégkorongutánpótlás-nevelésre fordítható), s a 2008-as forrásokból is sikerült 2,1 milliárdot felszabadítani. Ez utóbbi összegből még az idén átutalnak 95 milliót az olimpián sikeresen szerepelt egyesületeknek, valamint 50 milliót a Magyar Olimpiai Bizottságnak.

Létesítmény-fejlesztésre (Komjádi Uszoda, Maty-ér, Gyakorló Jégcsarnok, szolnoki tanuszoda) 1,395 milliárd, az utánpótlás-nevelés fejlesztésére (gyermeklabdarúgás, Patrónus-program) 219, a jégkorongsport fejlesztésére (Megyeri úti jégcsarnok, sátorral fedett mobiljégpálya, szövetségi felkészülési támogatás) 230, a sportszövetségek többlettámogatására pedig 114 millió jut.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint különböző jogcímeken (többek között olimpiai felkészülés, kiemelt hazai rendezésű viadalok támogatása, működés) a szövetségekhez közvetlenül 2,12 milliárd forint kerül majd, ennek elosztására a MOB tesz javaslatot - meghallgatva a Nemzeti Sporttanács véleményét -, s végül az Önkormányzati Minisztérium dönt.


A vlv kedden este telefonon érdeklődött Martin Györgytől arról, hogy a bejelentett változások miként érintik az MVLSZ jövő évi költségvetését.

A szövetségi elnök tőlünk értesült az új számokról, de rögtön hozzátette: a nyilvánosságra hozott adatokból nem derül ki, hogy a változások miként érintik az élsport támogatását, ezen belül a vízilabdasport költségvetési helyzetét.

- A hozzánk érkezett utolsó, félhivatalosnak tekinthető információ az, hogy a Magyar Vízilabda Szövetség a 2008-as állami támogatás 40 százalékára számíthat 2009-ben. Ez körülbelül 64-65 millió forint, míg az idén pontosan 160 millió forint állami támogatást kaptunk - mondta az elnök.

Eredeti költségvetésünket "megvágtuk", töröltük többek között a háromszoros olimpiai bajnok férfi vízilabda-csapat Világliga-szereplését, egyes utánpótlás-eseményeket, a hiányunk ezzel együtt a mai helyzetben hozzávetőlegesen 98 millió forint.

Nagyon örülök annak, hogy a sportra több pénz jut, de ezekből a számokból nem derül ki számomra, hogy mennyivel több pénzt kap a Magyar Vízilabda Szövetség. Ha a támogatási szint nem éri el a korábbit, akkor feltehetőleg nem tudjuk megvalósítani tervezett programjainkat.

Azt is hallottam - szintén félhivatalosan -, hogy jövőre milliárdos nagyságrendű összeget fordítana az állam az utánpótlás teljesítményének javítására. Ez a mi esetünkben elég sajátos, hiszen a férfiaknál a junior válogatottunk világbajnok, az ificsapatunk Európa-bajnok, a nők mindkét esetben ezüstérmesek. Nem igazán látom annak lehetőségét, hogy a többlettámogatások nálunk bármilyen többleteredményt hozzanak. Ugyanakkor a magyar vízilabdasport legjelentősebb területét, a felnőtt válogatottak működési költségeit erőteljesen le kell faragni. Ez szerintem ebben a sportágban, visszatekintve mondjuk az elmúlt 12 évre, rendkívül logikátlan. 

- Félhivatalos információkról beszéltél. Mi a hivatalos útja annak, hogy a szövetség tájékoztatást kapjon? Mikor és hogyan kell nektek megtudni, hogy mennyi lesz a jövő évi támogatás? Nincs már késő egy kicsit?

- Eleve az egész rendszer rossz, hiszen az év első 2-3 hónapjában semmilyen forráshoz nem jutnak a szövetségek. Ezt mi eddig megoldottuk azzal, hogy korábbi fő támogatónk decemberben és januárban a támogatásból 40-50 millió forintot a rendelkezésünkre bocsátott. Új fő támogatónk ezt nem tudja megtenni, mert másként alakul a pénzügyi éve, ami az első három hónapban eleve új problémák megoldására kényszerít majd minket.

Ami a konkrét kérdést illeti: amikor kiderül, hogy mennyi az élsport támogatása, akkor fogjuk tudni nagyjából a paramétereinket. A dolog úgy áll ugyanis, hogy ezt a keretet kétfajta módon osztják el. A pénz 60 százalékát teljesen objektív módon, egy pontérték-táblázat szerint, vagyis a korábbi versenyeken elért eredmények alapján. Ez általában úgy néz ki, hogy mi másodikak vagyunk a kajak-kenu mögött, előfordul, hogy harmadik helyre szorulunk, hogyha esetleg a vívás vagy az úszás jól szerepel, de ennél lejjebb sosem kerülünk. A probléma az, hogy a teljes támogatás 40 százaléka nem objektív alapon kerül elosztásra, ezt általában a Magyar Olimpiai Bizottság vagy a Nemzeti Sport Tanács javaslata alapján osztják szét, nem teljesen követhető módon.

- Ennek van hivatalos ütemezése? 

- Ez nem ismert és a probléma az, hogy háttérbeszélgetések, háttéralkuk folynak a különböző köztestületek közötti pénzelosztásról. Túl sok a köztestület, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a paralimpiai bizottság, a fogyatékosok szövetsége, a sportegyesületek szövetsége, lehet, hogy ki is hagytam. Tehát ezek között a köztestületek között valamilyen arányban szét kell osztani a rendelkezésre álló pénzt, ami hát…, nem túl sok. 

A költségvetésben nyilván benne vannak a sarokszámok, de a felosztásuk már nincs, s van olyan sportág, amelyik többlettámogatást kap anélkül, hogy kiderült volna, a pontérték-táblázat szerint hol végzett. 

- Akkor egyelőre még nem tudjuk, hogy mekkora lesz a hiány, de egy ilyen sikeres év után, amikor megvan a harmadik olimpiai bajnoki arany, mindenki úgy gondolja, hogy a szponzorok özönlenek. Miért nem lehet pótolni az ő segítségükkel a hiányt? A válság az oka vagy talán véges a szóba jöhető vízilabda-támogatói kör? 

- A szponzori bevételünk 15-20 millióval növekszik, ezzel nincs is baj, az állami hozzájárulással van gond. A mi esetünkben évek óta az az arány, hogy egy egységnyi állami támogatásra mi szerzünk minimum három egységnyi szponzori bevételt. Itt az a probléma, hogy az egy egységnyi összeg visszaesik a felére vagy a negyedére. A szponzori bevételt nem tudjuk növelni a csillagos égig. Az ilyen jellegű bevételünk megközelíti azt az összeget, amit a MOB elér, s ez szerintem önmagában nagy bravúr, hiszen ők az összes sportágat "el tudják adni".

- Végeztek-e ebben a helyzetben valamilyen lobbitevékenységet?

- Azt gondolom, önmagában az is ilyen tevékenység, hogyha elmondjuk: a legsikeresebb magyar csapatsportág válságba kerül. A háromszoros olimpiai bajnok nem indulhat el a Világligán, amivel kockáztatjuk azt, hogy az eddig jól működő nemzetközi diplomáciai tevékenységünk nem lesz annyira hatékony, hiszen nyilván nem nézik jó szemmel a visszalépésünket.

- Azért december 21-én mégiscsak lesz egy tisztújítás. Megkérdezem: lamentálsz még, vagy eldöntötted, indulsz ismét az elnöki posztért? 

- Nem tudom, mert ha anyagi okok miatt nem lesz mód a következő év feladatait teljesíteni, akkor nincs értelme vállalni egy olyan bukást, ami az előző 12 év eredményeit is befeketítené.

---

A Nap-kelte szerda reggeli adásában Sárközy Tamás professzor, a Nemzeti Sporttanács elnöke elismerte, hogy az állami támogatás súlypontja áttolódik az élsport segítéséről az utánpótlásnevelés feltételeinek javítására, amivel ő - mint mondta - egyetért. A minőségi sport csúcsán lévő sportolókat, csapatokat szerinte nem az államnak, hanem az üzleti világnak kellene támogatnia. Megjegyezte, hogy a professzionális élsport állami támogatása az Európai Unió szabályaival is ellentétes.

A Gyárfás Tamással folytatott beszélgetés során példaként elsősorban a kajak-kenut, és a vívást említette, de a vízilabdázás is szóba került. Mint mondta, nem véletlen, hogy a magyar válogatott több játékosa olasz és más külföldi profi klubban játszik.

Ugyanakkor visszautasította az élsportellenesség vádját, elismerve, hogy ha vízilabda-meccsre megy, akkor nem utánpótlás-találkozót néz meg, hanem a magyar válogatott mérkőzését. Szavaiból az derült ki, hogy a finanszírozás koncepcióváltását a jövőbe való befektetésnek tekinti, mert határozott meggyőződése, hogy az utánpótlásnevelés feltételeinek javítása nélkül tíz év múlva a minőségi sport is összeomlik.

Sárközy Tamás tagadta, hogy egykori jégkorongszövetségi elnöki pozíciója miatt kap külön címzett támogatást jövőre a magyar jégkorongsport. Mint mondta, jó tíz éve volt elnöke a szövetségnek, a sportág népszerű, a válogatott kivívta a világbajnokság A csoportjába kerülés jogát.

A beszélgetés e pontján az élsport kontra utánpótlásnevelés ellentétpár mellett egy másik konfliktusforrás is felsejlett: Sárközy Tamás elárulta, hogy sokan csak Magyar Nyári Olimpiai Bizottságnak nevezik azt a testületet, amelynek Gyárfás Tamás az alelnöke. Ezzel arra utalt, hogy a téli sportágak Magyarországon háttérbe szorulnak, pedig sok ember szeret síelni és korcsolyázni. Gyárfás Tamás ekkor a téli olimpiákon elért magyar pontok száma iránt tudakozódott, amire Sárközy professzor ismét a tömegsport jelentőségét emelte ki. A beszélgetés nagyjából ezen a ponton ért véget.