Villamoson, munkahelyen, kávézóban, buszmegállóban, sorban állás közben, a munkahelyi menzán - MINDENÜTT a férfi vízilabda-válogatott olimpiai győzelméről beszéltek az emberek hétfőn reggel, délelőtt Magyarországon. A magyar csapat fantasztikus játéka a pekingi olimpia záróakkordja volt, s ha nem is feledtette az elmúlt két hét csalódásait, mégis alkalmat adott arra, hogy magunkat kihúzva, derűsen, egyfajta nagyvonalúsággal kezeljük a Pekingben történt magyar vonatkozású eseményeket. Hiszen ilyen győzelem után azt is megengedhetjük magunknak, hogy legyintsünk egyet a balsikerekre.

Ahogy a cikkeink alatt megjelent olvasói hozzászólások is mutatják: az emberek hihetetlenül hálásak a csapatnak azért, hogy ekkora örömöt élhettek át az olimpia utolsó napján. A kapitányt, egy-egy játékost korábban több-kevesebb kíméletességgel, vagy inkább kíméletlenséggel bírálók tisztességesen bocsánatot kértek - ennél többet nem lehet elvárni sportrajongótól.

Vannak családok, ahol a gyerek eddig művelt sportját most vízilabdázásra akarja cserélni, s hallani sem akar arról, hogy szándékáról lebeszéljék. Felvetődött szoborállítás ötlete, egyesek utcát, teret neveznének el Kemény Dénesről, sőt, van, aki a csapat összes tagjáról (hogy be lehessen fordulni a Benedek útról balra, a Kásás útra, onnan átvágni a Kis Gábor közön keresztül a Szécsi Zoltán sétányra).

A legérdekesebb javaslat talán az, hogy legyen Kemény Dénesről elnevezett uszoda a Hősök terén...

Mindezeket honlapunk hozzászólásaiből mazsoláztuk. De aki ma reggel a városban járt, maga is hallhatta, láthatta, mekkora hatást gyakorolt az emberekre a pólósok aranyérme, s főleg az a magabiztosság, ahogyan a mieink megnyerték a döntőt.

Fotósunk XI. kerületi törzshelyén, egy kis étteremben ebédelt. Meglepve tapasztalta, hogy a megszokott helyett új étlap tartalmazza a választékot. Minden menü vízilabdázóról lett elnevezve! Emberünk a Kemény Dénesről elnevezett ajánlatot választotta (húsgombócleves és rántott tonhalfilé majonézes salátával) és saját bevallása szerint nem járt rosszul. Amikor a kihelyezett étlapot fényképezni kezdte, megkérdezték, ugyan miért teszi ezt. Kiderülvén, hogy a vlv-nek, a válogatott hivatalos honlapjának készíti a képeket, még néhány gratulációt is bezsebelt a szemérmetlenje...

Biztatjuk olvasóinkat, e cikk alatt írják meg nekünk, hogy milyen jelét tapasztalták személyesen a magyar pólósarany "társadalmi fogadtatásának"! (Fotó és videó is jöhet, ez esetben a szerk(kukac)vlv.hu emailcímre.)

Egy olvasónk küldeménye: hétfőn reggel új háttérképet kapott a munkahelyi számítógép monitorja...



A pilisvörösvári Rotburger söröző büszke magyarjai az eredményhirdetés pillanataiban:

A magyar siker természetesen nem csak a hétköznapi emberek között, hanem "magasabb körökben" is beszédtéma. A vlv eddig szándékosan nem foglalkozott azzal, hogy mekkora összegű jutalom jár a pólós sikerek kivívóinak. Most is csak azért hozzuk szóba ezt a témát, mert Gyenesei István sportért is felelős önkormányzati miniszter a Klubrádió hétfő reggeli műsorában elmondta: elképzelhető, hogy különjutalmat kapnak a harmadik olimpiai aranyérmüket megnyerő magyar vízilabdázók. Ez a téma úgy került előtérbe, hogy vasárnap kiderült, vannak olyan, nem éremszerző helyen végzett sportolók, akik az előzetesen elfogadott állami premizálási rendszer szerint magasabb összegű jutalmat vehetnek majd át, mint a harmadik olimpiai aranyat besöprő férfi vízilabda csapat tagjai...

Az alábbiakban hazai lapszemlét közlünk az aranyos pólósikerről és olvashatók az első szerbiai sajtóvisszhangok is.

"(...) véget ért az olimpia, és a Cseh Lászlóval, valamint a férfi pólócsapattal megerősített kajak-kenu válogatott az éremtáblázaton a 21. helyen zárt., (...)"
(Népszabadság, Jakab József, publicisztika)

"(...) a magyar lelkek nagyon rendben voltak ezen a délutánon a medencében és a nézőtéren is. Az ezerötszáz drukker jóvoltából hazai "pályán" régen látott fényeket lehetett fölfedezni Kemény Dénes játékosainak szemében már az első labdára úszás előtt, az utolsó dudaszó felhangzását követően meg pláne..."
(Népszabadság, Bruckner Gábor, tudósítás)

"Tizenhat napon át éheztünk a sikerre, és most minden morzsáját szerettük volna alaposan kiélvezni.
Mert ha minden nem is volt jó, a vége azért jó volt nagyon.
Mint a mesében."
(Magyar Nemzet, tudósítás)

"Most kellene segítségül hívnom József Attilát, Petőfit, Vörösmartyt. Ódát kellene írni ezekről a fiúkról, akik harmadszor is megnyerték az olimpiai bajnoki címet, akik újra tudatosították a nagyvilággal, hogy amióta kettessel kezdjük az évszámot írni, nincs náluk jobb vízilabdacsapat a földkerekségen. Kit érdekel már, hogy Athén óta hatból hat döntőt elveszítettek, hogy nagy tornán, amióta Athénban megnyerték a másodikat, nem került újabb arany a nyakukba. Mert most ott függ. S nehéz eldönteni, hogy az arcuk ragyog-e jobban, vagy a medália, amit férfiúi szemérmességgel időnként meg-megsimogatnak a nyakukban. Megcselekedték, amit megkövetelt a haza – mert hát valljuk be, már a Pekingbe utazás előtt is ezek a fiúk nyerték volna meg a hazai népszerűségi versenyt, de mostanra, az olimpia végére még fontosabbá vált, hogy nyerjenek."
(Magyar Hírlap, Kiss László, tudósítás) 

"Kemény Dénes megcsinálta! Harmadszor is megcsinálta! S harmadszor is megcsinálta Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és Szécsi Zoltán. Mindannyian részesei voltak már a sydneyi sikernek meg a négy évvel ezelőttinek. A sportág legnagyobbjai közé emelkedtek, Gyarmati Dezső és Kárpáti György társaságába, eleddig csak ők ketten mondhatták el magukról: triplázók!
(Népszava, tudósítás)

"Nem csoda hát, hogy napról napra egyre többet és többet gondoltunk a "holtbiztosnak" mondott aranyszállítóinkra, a kajakosokra, a kenusokra és a férfi vízilabdázókra.
Az utolsó három pekingi nap nagyon jót tett meggyötört lelkünknek. Könnybe lábad szemmel ünnepeltük a kenus fenomén, az első magyar pekingi aranyérmes Vajda Attila, a csodálatos kajak páros, Kovács Katalin és Janics Natasa, illetve a zseniális vízilabda-vélogatott felejthetetlen győzelmét..
Most néhány napig nem akarunk s nem is szabad másra, csakis az ő boldogságot, felszabadult örömöt, megkönnyebbülést hozó sikerükre gondolni.
Örülni jó.
A baj pedig független pillanatnyi érzéseinktől."
(Nemzeti Sport, Buzgó József, publicisztika)

"Játszott a csapat.
Vízilabdázott - a szó klaszikus értelmében.
Nem nyerhette meg más a pekingi tornát."
(Nemzeti Sport, összefoglaló)

"Végig úgy érezte az ember: ezt nem lehet elveszíteni. Úgy érezte, mert a magyar válogatott játékát látva végig úgy érezhette! Amikor a támadásban szenzációsan teljesítő csapat hátul is összekapta magát, egy csapásra megváltozott a meccs. Győzött a jobb, a sokkal jobb. A legjobb."
(Nemzeti Sport - NS-értékelés)

,,Úgy zúg a "Szép volt fiúk!", hogy ezt a rigmust már a szerbek és az amerikaiak is bemagolhatták, majd megint csendbe borul a lelátó: "Isten áldd meg a magyart..."
Jut eszünkbe, megáldotta: adott tizenhárom csodálatos pólóst ennek az országnak!"
(Nemzeti Sport, tudósítás)

"Ők tizenhárman és a mester. Felértek az Olümposz csúcsára. Ki először (Hosnyánszky Norbert, Kis Gábor, Varga Dániel, Varga Dénes), ki másodszor (Gergely István, Madaras Norbert, Varga Tamás), ki harmadszor (Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán - akik ezzel beérték Gyarmati Dezsőt és Kárpáti Györgyöt). Ott lesz a nevük a Hajós Alfréd uszoda falán.
Milyen mennyei lehet...
Kéz a kézben haladtak előre. Kéz a kézben álltak fel a dobogóra. Oda, ahova állniuk kellett. Valóban győzelemre születtek.
Véshetik a márványtáblát!"
(Nemzeti Sport, értékelés)

"Kemény Dénes csapata a szoros első félidő után leiskolázta az Egyesült Államok legjobbjait."
(FigyelőNet, tudósítás) 

"A lelátó elnémul, másfél ezer magyar lesi, amint tizenhárom egybegyűlik, összekapaszkodik, és azt üvölti világgá, hogy "Hajrá magyarok!" Aki itt van, sosem feledi ezt a pillanatot, aki nem, az négy év múlva Londonban átélheti..."
(Nemzeti Sport, tudósítás)

---

Médiapartnerünk, az Inforádió a magyar sajtóban elsőként közölt szerbiai visszhangot a magyar győzelemről.

Az újvidéki Nagy Nándor tudósítása beszámol arról, hogy a szerbiai sajtó szerint a magyar vízilabda emelt fővel és meggyőzően került vissza az őt megillető helyre.

A szerbiai sportsajtó és a közvélemény is magyar-szerb döntőt várt a pekingi olimpiai vízilabda-tornán, ám most a bronzzal is elégedettek.

A magyar aranyérmet senki sem vonta kétségbe, ahogy egy belgrádi lap fogalmazott: a pekingi arany a magyar vízilabda hosszú távú célkitűzése volt, és ez megérdemelten valóra is vált.

"A magyar válogatott a lehető legszebb módon szerezte vissza az őt megillető trónt" - fogalmaznak a szerbiai lapok. A magyar csapat ugyanis az athéni olimpia óta nem nyert semmit, hat döntőben maradtak alul, és tűrték a vereségeket a szerbektől, horvátoktól, montenegróiaktól.

"Az igazi visszatérés emelt fővel és egy magabiztos aranyéremmel történt. A magyar pólósok győzelmét akkor is érezni lehetett, amikor még fej-fej mellett a két csapat a fináléban" - teszik hozzá a lapok.

A sajtó dicséri az amerikaiakat, megjegyezve hogy az élvonalhoz tartoznak, amelynek élén a magyarok állnak.

"Nehéz időszak következik a szerb vízilabda számára, ugyanis ez a nemzedék nem sok meccset játszik már együtt, és a helyzetet bonyolítja a csapat két emblematikus figurájának szombati összeverekedése is" - aggódnak a szerb újságírók.