"Jó lenne, ha sikerülne megőrizni az Athénban elért 13. helyünket az éremtáblázaton, úgy hogy minél több sportág szállítsa az érmeket" - mondta az MTI-nek Gyenesei István, aki augusztus 6-tól 11-ig, majd 18-tól 24-ig tartózkodik Pekingben. "Annak nem örülnék, ha egy sportág nyerne például 12 aranyat, a többi semmit. Ugyanakkor egy tizedik hely is lehet értékes, egyes sportágakban, vívásban vagy öttusában, annyira kiegyenlített a mezőny. Összességében mindegyik éremből hetet várok, a hét egy misztikus szám, a 21 pedig szintén."

A miniszter szerint a vendéglátók várható kiugró teljesítménye a magyar eredményeket is befolyásolhatja.

"Nem tudjuk, Kína mivel rukkol elő, a magyar sportágakban vesz-e el helyezéseket, pontokat tőlünk, vagy olyan számokban, ahol nem vagyunk érdekeltek, ennek függvényében előrébb vagy hátrébb juthatunk a nemzetek versenyében. Nem lepődnék meg, ha csak 3 aranyat nyernénk, de akkor sem, ha 13-at, mindkét teljesítmény benne van a csapatban."

A doppingmentes felkészülésről Gyenesei úgy vélekedett, hogy az állam és a Magyar Olimpiai Bizottság is különös elővigyázatossággal járt el.

"Az ördög persze nem alszik, de igyekeztünk minden lehetségest megtenni, a vizsgálatok száma, a sportolók felkészítése, az ellenőrzés szigorúsága és korrektsége nagyságrendekkel más volt, mint négy évvel ezelőtt. Hosszútávon azonban nem lehet csak úgymond rendőri módszerekkel kordában tartani a doppingot, meg kell adni a sportolóknak azt a sporttudományos, egészségügyi hátteret, amellyel sikerrel vehetik fel a versenyt riválisaikkal."

A Peking utáni időszakra tekintve is ezt tartja az egyik legfontosabb kérdésnek Gyenesei István, aki szeretné, ha az idén a sportra fordított 14,3 milliárd forint jövőre nem csökkenne. 

"Elvileg ez az összeg az olimpiai felkészülésre fordított 3 milliárddal kevesebb lehet, de ha ugyanennyi marad, el tudunk különíteni például az edzők jutalmazására, jelenleg az ő megbecsülésük alatta marad a vártnak. Számítások szerint 100-140 milliárd folyik be a sportba, a ráfordított pénz így ennek tizede. Pedig nélkülük a versenyzők tehetsége kevés lenne. Változtatni kell a sport hátterén, mivel ma az önkormányzatok jelentik a mecenatúra döntő hányadát, a világon inkább a gazdaság működteti a sportot. És persze javítani kell a létesítményhelyzeten."

A magyar sportban még nem volt példa arra, hogy a regnáló elsőszámú állami sportvezető gyermeke olimpikon legyen - Gyenesei István kinevezése viszont egybeesett azzal, hogy a téli játékokon sífutásban indult lánya öttusában világbajnoki hatodik helyének köszönhetően részvételi jogot szerzett.

"Az olimpiai szereplés nem várt, komoly fegyvertény. Tisztes eredménynek számítana, ha Leila a 36-os mezőny első felében végezne, s madarat lehetne fogatni velem, amennyiben az első tíz közé kerülne."

(MTI)