Fontos információk hangoztak el a szövetség nemrégiben megrendezett szakmai konferenciáján, amelyet az új FINA-szabályok tapasztalatainak értékelésére hívtak össze. Részletek:

Az augusztus 7-i fórumon a klubokat két-két ember képviselhette és a meghívóban az szerepelt, hogy a konferencia teljes videóanyaga elérhető lesz a szövetség hivatalos honlapján. Cikkünk írásakor ez még nincs így, így saját hangfelvételünk alapján számolunk be az elhangzottakról.

Vári Attila, az MVLSZ elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar vízilabdasport most is nagyon eredményes, a világ élvonalába tartozik, s nagyon fontos, hogy gyorsan tudjunk reagálni a változásokra, amelyek a játékunkat befolyásolják.

Az új szabályok tapasztalatainak összegzésére a magyar vízilabdasport jelenlegi két nemzetközi sportdiplomatája, Kemény Dénes (a FINA edzőbizottságának alelnöke) és Molnár Tamás (a FINA TWPC tagja) készült. A FINA által rendelkezésükre bocsájtott 18 videóillusztráció alapján elemezték azokat a változásokat, amelyek leginkább kihatnak a játékra. 

Molnár Tamás azzal a megállapítással kezdte, hogy a tavaly decemberi szabálymódosító kongresszus óta kicsit más lett a vízilabda, s mi magyarok, bizonyos szempontból már korábban a nemzetközi vízilabda előtt jártunk. 

Megítélése szerint a változtatások összességében beváltak. A FINA statisztikai adatai alapján egyértelmű, hogy az új szabályok a vízipóló minden elemére pozitív hatással vannak: a játék felgyorsult, nőtt a támadások száma, a lőtt gólok száma, a menet közbeni csere is segítette a pörgősebb, látványosabb játék kialakulását. Magyar értékelés szerint az új ötméteresszabályt leszámítva, ami nagyon sok vitára ad majd okot, a vízilabda érdekeit szolgálják ezek az új szabályok. Pörgősebb a játék, ami "szép feladat elé állítja" az edzőket, a játékosokat. Az alkalmazdkodás mind a női, mind a férfi mezőnyt illetően gyorsan megtörtént és biztosra vehető, hogy a magyarokat jellemző játék számára kedvezőek a változások.

Molnár Tamás hangsúlyozta azt is, hogy a világbajnokságon tapasztaltakból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A játékvezetőknek tartott technikai értekezleten nagyon sok kérdés vetődött fel, elsősorban az ötméteresek megítélésével kapcsolatban. További neuralgikus pont a labda nélküli kiállítások gyakorlata. E két területen biztos, hogy jelentős viták lesznek a jövőben, ezért célszerű, hogy a magyar bajnokságban egyértelmű - és persze a nemzetközi trendhez igazodó - legyen a szabályok értelmezése.

Példák sorát hozta fel, hogy egy-egy konkrét ítélet (vagy ítélet elmaradása) milyen vitát váltott ki a szakemberek között is.

ÖTMÉTERES

Általában véve is elmondható (amiben egyébként semmi újdonság nincs), hogy a bíróknak tizedmásodpercek alatt kell dönteniük, s ez persze mindig magában hordozza a hiba lehetőségét. Az ötméteresek kapcsán jelenleg is éles vita van a szakemberek között, ezek ügyében valószínűleg a következő szezon tapasztalatai segíthetnek.

Az új szabályok szerint a büntetőterület elvileg nagyobb lett, a kaputól számított eddigi öt méter helyett hat méterig terjed ki, de valójában "körülbelül" a két kapufától jobbra és balra egy-egy méterre terjed az a sáv amelytől számítva hat méterig büntetőt kell ítélni meghatározott feltételek esetén. Ilyen meghatározó feltétel, hogy a csatár és a kapus között ne legyen védő, a szerelés hátulról történjen és fizikai kontaktussal járjon. (Tehát, ha valaki hátulról előre nyúlva, tisztán el tudja ütni a labdát, az nem büntető.). Ha hat méteren belül, de a jelzett, kapu előtti sávon kívül (a bal szélen vagy a jobb szélen) történik ilyen szabálytalanság, akkor azért nem ötméteres, hanem csak kiállítás jár. Természetesen lesznek "határesetek", ilyenkor a játékvezető megítélésére van bízva, hogy milyen döntést hoz.

Kiemelte Molnár Tamás, hogy a bírók következetesen alkalmazzák mostantól azt a nálunk már korábban érvényben volt szabályt, hogy ha egy bekk-center-küzdelemben eltelik három-négy másodperc úgy, hogy a bekknek nem látszik a keze, akkor kiállítást kell ítélni. A védőnek ugyanis időről időre jelét kell adnia annak, hogy ő nem bántja az ellenfelét, csak testtel, lábbal védekezik. A bírónak vélelmeznie kell, hogy ha nincs kint a kéz 6-7 másodpercig, akkor a játékos azzal is dolgozik, ami egyértelműen kiállítást kell, hogy eredményezzen. Ez az alap-szabály annyiban kiegészül, hogy hiába rakja ki mind a két kezét a védő, ha közben száz kilójával ránehezedik a csatár hátára. Ilyenkor a testével faultol, ezért ötméteres jár. A kitett kéz csak függőleges testhelyzetben jelent "alibit".

A kvangdzsui vb félidejében volt egy értekezletük a bíróknak, amelyen rögzítették, hogy az új szabályok szerinti ötméteresnél sem elegendő az, hogy a center megkapja a labdát, befordul és várja az ítéletet. Gólra kell törnie, akcióznia kell a büntetőhöz. Előnyszabályt végül nem írtak be ilyen eseteknél a szabálykönyvbe, de az törekvés, hogy ha látják ilyen esetben a potenciált a centerben, azt, hogy ő az akciót be tudja fejezni, illetve egyértelműen ez a szándéka, azt engedni kell. Ehhez nagyon jó játékvezetőnek kell lenni - tette hozzá Papesz -, ugyanis a döntés komoly felelősséget ró a játékvezetőre, mert ha a center kihagyja a helyzetet, utólag már nem kaphat ötméterest...

LABDA NÉLKÜLI KIÁLLÍTÁS

A tapasztalat az volt, hogy  a vb-n a labda nélküli kiállítást az első perctől az utolsóig következetesen befújták.

Történt viszot egy kedvezőtlen fordulat, ami a mi pozíciónkat kicsit elbizonytalanítja. A vita három éve kezdődött: a center labda nélküli kiállítást kap, elindul a védője kifelé, ő üresen marad, azonnal jön a labda, s máris ziccerbe kerül.

Molnár Tamás szavai szerint sokan úgy gondolták, hogy ez a játékvezető kezében egy lehetőség, hogy befolyásolja a mérkőzés alakulását, "sajnos láttunk is erre példát elég fontos mérkőzéseken" egy ilyennel gyakorlatilag a torna sorsát döntötték el. Ezért később változott a szabály alkalmazása: labda nélküli kiállítás esetén meg kellett állítani ajátékot, mutatni a kiállítást, majd engedélyt adni a labda játékba hozatalára. Ez ment két évig. Tavaly annyi változás történt, hogy ez az "eljárás" csak a statikus pozícióban lévő centerre vonatkozott. "Amikor a center még beúszófázisban van vagy második center betörése zajlik, öt méteren belül, labda nélküli kiállítás esetén nem kell megállítani a játékot, azonnal meg lehet játszani a szabaddá váló játékost, aki ebből a pozícióból labdát szerezhet."

Most, a világbajnokságon nagyon sok olyan eset történt, ami szerint a kezdetek kezdetére ugrunk vissza: labda nélküli kiállítás, rögtön odaadták, belőtték és meg is adták a gólt.

Molnár Tamást idézzük: 

"Többen megkérdezték Mark Koganovot, hogy ebben az esetben meg kell-e állítani a játékot. Az volt a válasz, hogy nem, hanem gyorsan mutatni kell a számot és ha odaadták, és belőtték, akkor a gólt meg kell adni. Valaki feltette a kérdést, hogy akkor nem is kell jelet adni, hogy újra játékba lehet hozni a labdát? Erre az volt a válasz: De! hogyha megállítottad a játékot!"

Tehát jelen pillanatban ez a kérdéskör - különösen a FINA és a LEN viszonya miatt - tisztázásra szorul, ami a következő két-három hétben mindenféleképpen meg fog történni. Elképzelhető, hogy már túl is vagyunk ezen, ugyanis Gianni Lonzi és Mark Koganov is ott volt a tbiliszi U17-es Európa-bajnokságon. Mindenesetre fontos kérdésről van szó, amiben egyértelműsíteni kell a szabályozást.

​

KONTRA

Ezzel kapcsolatban az instrukció a játékvezetők felé az volt, hogy kizárólag azokban az esetekben fújjanak kontrát, amikor az érintett fél érdemi előnybe került, konkrét góllövési lehetőséghez jutott. Ha nem így történik, a játék a néző számára érthetetlen és feleslegesen töredezett lesz a kontra miatt.

Feltűnő volt, hogy vannak meccsek, amikor nagyon sok kontrát fújnak, máskor jelentősen kevesebbet. Mint most kiderült, a vb-n minden meccs után kritikát kapnak a játékvezetők amiatt, hogy 4-5 indokolatlan kontrafaultot fújtak be. A törekvés tehát az, hogy a kontrák száma csökkenjen, illetőleg ezt a szankciót csak valóban jogosan alkalmazzák.

SZABADDOBÁS

Mint ismeretes, a szabálymódosítások egyik legfontosabb eleme, hogy öt méter helyett hat méteren túlról lehet csak gólt elérni szabaddobásból. Ugyanakkor a játékos a labdát annak játékba hozatala után magánál tarthatja, lóbálhat és gólt érhet el anélkül, hogy passzolna a lövés előtt.

Itt nagyon fontos változás, hogy a játékvezetők felemelt kézzel jelzik, ha gól érhető el az adott helyzetből szabaddobás rálövésével. Természetesen csak akkor, ha a pozíció nem egyértelmű, 7-8 méteres távolságnál erre nincs szükség. (Később a teremben jelenlévő edzők azt kérték a magyar bírói kar jelenlévő képviselőitől, hogy a hazai meccsekben mindkét játékvezető jelezze kézfelemeléssel az imént vázolt szituációt, hogy a játékosok biztosan értesüljenek a bírói megítélésről.)

Nyomatékkal hívták fel a bírók figyelmét Kvangdzsuban arra, hogy egy fault után azonnal és egyértelműen játékba kell hozni a labdát. Erre több mód van. Rá lehet lőni (ha hat méteren kívül vagyunk), játékostársnak passzolni, vagy láthatóan feldobni és vízre ejteni. Amennyiben ez nem történik meg, támadó szabálytalanságot kell fújni. 

KÉT MÉTER

Furcsa, de a meccseket lebonyolító "szakszemélyzet" olykor még ma is vitás kérdésnek tekinti, hogy mikor kell befújni a két métert, ha a játékos a passz pillanatában is a vonalon belül volt vagy akkor is, ha "kívülről érkezik", de a labdát két méteren belül veszi birtokba.

Molnár Tamás - és később Kemény Dénes is - jelentős újításként számolt be arról, hogy a vb-meccseit követően a két játékvezető és a két delegátus (ellenőr) szinte azonnal leült együtt és videóvágások alapján elemezte a meccset, az elkövetett hibákat. (Kemény Dénes azt szorgalmazza, hogy az így kiderült hibákat ismerhesse meg szélesebb szakmai közvélemény is, mert ez segítené az edzők, játékosok gondolkodását, alkalmazkodását az uralkodó szabályértelmezési "áramlatokhoz".) Többek véleménye szerint a bírálatokat sem nélkülöző azonnali elemzés jótékony hatással volt a játékvezetők tevékenységére...

Márpedig, mint már utaltunk rá, a bírók szerepe továbbra is nagyon jelentős marad ebben a sportágban. Molnár Tamás ezzel kapcsolatban érzékletes példát hozott: mint mondta, egy center-bekk küzdelemben "benne van" tíz kiállítás és tíz kontra egyazon támadáson belül. A játékvezetőnek azt pillanatot kell jól eltalálnia, amikor be kell avatkozni, esetleg azért, mert a helyzet elfajulhat, a normális keménység határain túlmegy a harc, durvaságba, esetleg brutalitásba fordulhat a játék.



A következő előadó Kemény Dénes volt, akinek a nemzetközi vízilabdaélet irányításával kapcsolatos mondandóját korábbi cikkünkben szöveghűen közreadtuk.

Az MVLSZ volt elnöke - miután korábban már jórészt mindenről tájékoztatta a széles közvéleményt, - a szakma képviselőinek is beszámolt több olyan kezdeményezésről, amit az edzőbizottság indított el.

- A Világkupa és a Világliga szuperdöntő programjának átalakítását indítványozzák. Jelenleg három csoportmeccset követően pihenőnap nélkül, rögtön negyeddöntő következik és gyakorlatilag ott kezdődik a torna, mert az első három meccs szinte teljesen felesleges. Az ötödik-hatodik meccsre (elődöntők, döntők) a játékosok túl fáradtak ahhoz, hogy magas színvonalú mérkőzést tudjanak játszani. 

Ezért az a javaslata az edzőbizottságnak - amit egyébként a TWPC csak részben támogat -, hogy a három csoportmérkőzést követően legyen egy pihenőnap és utána már csak két meccs legyen. Így a csoportkörnek sokkal nagyobb lenne a súlya, mert a csoportok első két helyezettje közvetlenül az elődöntőbe kerülne, eltűnne az úgymond felesleges negyeddöntős nap. 

- A 2021-es fukuokai vb-t követően megnövelnék a férfi mezőny létszámát 20-asra.  Ez további két mérkőzésnapot jelentene egy-egy világbajnokságon és így, mint az utánpótlásnál, ötös csoportokból indulna a küzdelem. Az ok: miközben földrajzi elhelyezkedés alapján voltak gyengébb csapatok a 16-os férfi mezőnyben, nagyon sok viszonylag erős és fontos csapat nem volt ott a világbajnokságon, s ez nem tesz jót a sportág fejlődésének, főleg az érintett országokban. Kvangdzsuban nem volt ott például Hollandia, Oroszország, Románia és Kanada.

- Szigorítanák a honosított játékosok szerepeltetési lehetőségét. Sportállampolgárságot a jövőben életében csak egyszer változtathatna vízilabdázó. (A változtatást elsősorban Perrone és Echenique "összevissza-átváltozása" indokolja.)

- A Világliga-tornák és a Világkupák pénzdíja jelenleg nem egységes, a bizottság azt javasolja, hogy a díjak legyenek azonosak a női és a férfi szakágban.

Kemény Dénes elmondta, hogy a vb alatt kérdőíves felmérést készítettek (a jelenlévő 25 nemzet közül 13 képviselőivel sikerült kitöltetni). A részvevők igényeit igyekeztek felmérni. Megkérdezték például, hogy a vb-k alatt legyen-e ingyen sör(!) a küldöttségek számára, szeretnének-e nyújtásra és masszázsra helyet adó, légkondicionált helyiséget a versenyuszoda közvetlen környezetében, esetleg jégfürdőt az öltözőbe.



Belgrádban, a Világliga-szuperdöntőn kísérletképen, s aztán a világbajnokságon is végig működött egy elektronikus kitöltéssel készülő, sok szempontot figyelembe vevő játékvezetői értékelése a FINA TWPC-nek. Minden játékvezetőt minden mérkőzés után értékeltek ebben a rendszerben. Ez egy-két év elteltével, amikor mindenkinek 10-20 mérkőzés lesz a "dossziéjában", automatikusan kialakíthat egy játékvezetői világranglistát.

Kemény Dénes egyébként azt szeretné, ha az összességében kedvezően debütált VAR-rendszer, tehát a kétes ítéletek azonnali visszanézése a videófelvételen, mindenki számára nyilvános lenne. Ne csak a bíró lássa, hogy mi történt, hanem vetítsék ki a felvétel perdöntő részét az uszoda közönsége számára is.

Brutalitás miatt nem volt utólagos eltiltás a versenyeken, a játékosok láthatóan megfékezték magukat pusztán annak hatására, hogy tudták: nem elég a bíró azonnali "kicselezése", videófelvétel alapján később is megkaphatják a büntetést. (Érdekes felvetés a tévéközvetítésben is olykor látható víz alatti felvételek esetleges "beszámítása" a brutalitások értékelésénél, ehhez azonban az egész medence "alsó részét" be kellene kamerázni...)

Megfontolandó az edzők szerint, hogy világversenyen esetleg lehessen játékost cserélni a versenysorozat bizonyos pontjain. Nemcsak Varga Dénes sérülése mutatja ennek létjogosultságát, az egyik német játékos is korán megsérült, csapata attól kezdve ugyanúgy "hiányos volt", mint a miénk.

Széles egyetértés mutatkozik az edzők körében az úgynevezett challenge bevezetésének ügyében. Nyilván többféle elképzelés lehetséges, Kemény Dénes szerint elfogadható kellene, hogy legyen, hogy az utolsó három percben egy edző kérhesse egy szituációnak a videón való visszanézését, és ennek aztán, mint a teniszben, lehetne olyan következménye, hogy ha kiderül, hogy a játékvezető jó döntést hozott és feleslegesen állt a játék a helyzet visszanézésével, akkor az edző elveszítene egy időkérési lehetőséget vagy más szankciót kapna.

Végezetül Kemény Dénes megemlített egy nagyon lényeges kezdeményezést. Mint mondta, rendszeresen előfordul, hogy egy világverseny helyszínén, a technikai értekezleten tájékoztatják a részvevőket arról, hogy milyen szabályértelmezések lesznek az adott tornán.

A javaslat szerint évente egyszer egy összejövetelen kellene tájékoztatni mindenkit az aktuális értelmezésekről és az ott elhangzottakhoz egy esztendőn át mindenkinek tartania kellene magát. Így a nemzeti bajnokságok is az elhangzottak szellemében zajlanának, ami megkönnyítené a játékosok, az edzők és a bírók életét is. 

A konferencián elmondta tapasztalatait a két szakág szövetségi kapitánya is.

Bíró Attila női szövetségi kapitány egyúttal ismertette annak a komoly, statisztikai adatokon alapuló elemzésnek az adatait, amelynek során a tavalyi barcelonai Európa-bajnokság és az idei kvangdzsui vb sok adatát hasonlították össze, felmérve, hogy a szabályok módosítása milyen következményekkel járt a számok tanúsága szerint a legfontosabb játékelemek tekintetében.

Ismertetéséből kiderült, hogy a női mezőnyben meccsenként átlagosan néggyel több gól esett a vb-n, ez 23 százalékos növekedés. A férfi szakágban még látványosabb volt a változás, mérkőzésenként 5,5-del esett több gól, átlagosan.

Természetesen a lövések száma is több volt, a nőknél meccsenként átlagosan öttel, a férfiaknál tízzel.



Csökkent a fórból elért találatok száma, mindkét szakágban nagyjából hasonló mértékben, 17 százalékkal. Ez egyértelműen arra a szabályváltoztatásra vezethető vissza, hogy kiállítás után csak 20 másodperce van az új támadásra az érintett csapatnak.

A büntetők száma átlagosan eggyel nőtt, meccsenként egy-másfél ötméteressel ítéltek többet a játékvezetők, mint a tavalyi Eb-n.

A szabaddobásgólok azzal, hogy öt méterről hat méterre vitték ki a határt, a nőknél gyakorlatilag megszűntek. A szabályt Bíró Attila jónak értékelte, de mint mondta, megfontolandó lenne a nőknél visszallítani a határt 5 méterre. A  férfiaknál is csökkent, meccsenként átlagosan 45-50 százalékkal a szabaddobásgólok száma. Ennek ellenére a 6 méteres távolság a fiúknál még mindig komoly lehetőséget jelent, a lányoknál nem. 

Lefordulásból az új szabályok alkalmazása óta 60 százalékkal több gól született a női mezőnyben, a fiúknál még látványosabb, 150 százalékos a növekedés, meccsenként 1,8 gól esett így. Ez nyilván kedvezően hat játék nézhetőségére, szórakoztatóbbak a meccsek. 

A kiállítások száma a magyar válogatott esetében nem lett kisebb, de egyébként a FINA adatai szerint 20 százalékkal lett kevesebb, meccsenként átlagosan 3,2-del csökkent a nőknél és 4-gyel a férfiaknál. Az adatokon belül azonban nagyon jelentős volt a hullámzás, például a magyar válogatott negyedöntőjében összesen 15 kiállítása volt a két csapatnak, az elődöntőnkben pedig 36. Nehéz felkészülni erre és ekkora különbségnek az oka is rejtély. 

Az új szabályok bevezetésének célja volt az is, hogy ritkábban szólaljon meg a síp, kevesebb is lett a fault - a nőknél és a fiúknál is 30 százalékkal mérséklődött a számuk. 

Bíró Attila tájékoztatásából derült ki, hogy Kvangdzsuban tartottak egy meetinget a csapatkapitányok részvételével. Ezen szintén is értékelték a szabálymódostásokat és indítványok is születtek. Például - az olimpiai csapatétszám 11 főre csökkentése miatt - a játékosok azt javasolják, hogy a hibapontok számát a jelenlegi háromról emeljék fel négyre, így kevésbé "fogynának el" a csapatok. Itt is szóba került a challenge kikérésének lehetősége, amivel kapcsolatban Bíró Attila keserűen jegyezte meg: minket az ausztrálok elleni kisdöntőben egy nyilvánvaló ötméteres nem megadása fosztott meg a vb-bronzéremtől.

A külföldön tartózkodó Märcz Tamás férfi szövetségi kapitány videón lejátszott előadásban mondta el tapasztalatait.

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy igazándiból nincs óriási változás.

Mint mondta, pörgős, gyors, szórakoztató játékot tapasztal az, aki hosszabb idő után  most jut el egy vízilabdameccsre.

A játék gyorsulásának okait ezekben látja:

- 20 másodperc csak a támadóidő, ha új támadás indul,

- a repülőcsere is gyorsít, ez egyelőre csak a FINA-szabályok szerint létezik majd, a LEN-nél és nálunk nem,

- bárhonnan elvégezhető a szabaddobás, viszont nagyon kell figyelni arra, hogy a kapu közvetlen közeléből ki kell vinni a labdát a kétméteresvonalra,

- csökkent az időkérések száma, csapatonként 2-2-vel, ez meccsenként négyet jelent, emiatt nagyon gazdaságosan bántak ezzel a lehetőséggel az edzők, a meccs első szakaszában csak különösen fontosnak ítélt szituációkban éltek vele. Összességében e változás miatt is kevesebbet állt a játék.



Märcz Tamás kitért arra, hogy a játék gyorsulásának kihatásai vannak, az edzőknek és a játékosoknak sokkal jobban kell figyelniük, a bíróknak éberebben kell követniük a fejleményeket, hiszen több a támadás, több az akcióhelyzet. Nagyon kell figyelni a repülőcsere pontos elvégzésére is, mert a hiba szankciókkal jár. Mindez természetesen nagyobb terhelést jelent a játékosoknak, sokkal nagyobb koncentrációra van szükség, több az úszás, gyorsabban alakulnak ki helyzetek, több a kiállítás.

A több gól is célja volt a szabálymódosításnak, ezt sikerült is elérni.

A kapus mezőnyjátékosként is részt vehet a játékban, mi is előszeretettel alkalmaztuk ezt a módszert, leginkább a felkészülési meccseken és a Világliga szuperdöntőjében. Természetesen ez rejt magában veszélyt, hiszen a kapu hosszú ideig üresen marad, ha feljön a kapus, ezért mi is - ahogy mások - elsősorban akkor éltünk ezzel a lehetőséggel, amikor már nem volt tétje, illetve a negyedek végén, amikor a mi kezünkben volt a döntés, hogy csak az utolsó másodpercekben lőjük el a labdát. Vagy mínusz 1-nél az utolsó támadás során, amikor már nem volt veszíteni való, csak a góllövés menthette meg a csapatot a vereségtől.

7:6-os felállásnál többféle módszert is alkalmaztak a csapatok. Volt, hogy a kapus lőtt, vagy őt küldték be a kapufához és egy jobb lövő maradt külső körön.

A legnagyobb vitát a szövetségi kapitány szerint az új ötméteres-értelmezés váltotta ki. Sok konfliktus volt, előfordult, hogy az új szabály szerint egyértelmű ötméterest nem ítéltek meg, illetve olyan is, hogy a védő kísérte, de nem bántotta a támadót és mégis büntetőt fújtak. Ezeket a helyzeteket érdemes elemezni és megadni az irányvonalat - javasolta Märcz Tamás, aki fontosnak nevezte, hogy az új szabályok szerinti ötméterest bátran ítéljék meg a játékvezetők, de azt is, hogy ha egy védő a labdára irányuló mozdulattal, testi kontaktus nélkül tud szerelni, akkor őt ne büntessék.

Láthatóan nagyon odafigyeltek a bírók arra is, hogy látványos előremozdulással nem lehet elvégezni a szabaddobást.

Pici ellentmondásként értékelte Märcz Tamás a "bárhonnan elvégezhető a szabaddobás"-módosítással kialakult helyzetet. A labda nélküli kiállításnál egy kis késleltetést kért mindenki, nálunk is így volt, a magyar bajnokságban, az Európa Kupán is, de a Világligán minden tájékoztatás nélkül változtattak, azonnal oda lehetett adni a labdát a kapu előterében lévő játékosnak, annak, akiről kiállítottak. Ez azt eredményezte, hogy az ötméteresnél jobb helyzetbe került a támadó csapat. Ez ment a vb-n is.

Ehhez a helyzethez a szövetségi kapitány szerint lehet alkalmazkodni, bizonyos védekezési módszerekkel, a kapu előtti tömörüléssel. Az "első sokk" után a csapatok nagy részénél valaki oda tudott érni a kiállított helyére, mert már eleve közelebb helyezkedett. Nem szerencsés, ha ilyen esetben a magyar bajnokságban teljesen lelassítjuk a játékot, mint az előző évben, hanem segíteni kell az alkalmazkodást, legfeljebb minimálisan lassítsák a játékot a bírók - javasolta Märcz Tamás.

Előadásában elmondta, hogy láthatóan kirajzolódik néhány irányvonal a módosítok kapcsán. Például észrevehető a szándék, hogy minél kevesebbszer legyen látványos durvaság, verekedéses szituáció a vízben. Ezt a fizikai kontaktusok számának csökkentésével próbálják megoldani. A bírók minél előbb beavatkoznak a meccsbe, igyekeznek elérni, hogy el se jusson egy játékhelyzet addig, amikor már a fizikai erőszak jelenik meg.

Vannak további következmények, tapasztalatok. Néha túl gyorsan, kicsit korán érkeznek meg a kiállítások, nem is biztos, hogy mindig indokoltnak tűnnek, emiatt egyre kevesebb a játékos, elfogynak a kispadon ülők. A "könnyen kapott ítéletek" előhívják a színészi képességeket egyes játékosokból, vannak csapatok, leginkább a görög és az olasz, amelyek tagjai gyakran éltek ezzel a módszerrel. Nem lehetett találkozni a legutóbbi tornákon olyan, korábban olykor meghozott bírói ítélettel, hogy az egyértelmű színészkedést szankcionálták volna. 



Előadásában a szövetségi kapitány néhány javaslatot is tett a közelgő bajnoki évadra vonatkozóan.

"Támogassuk azt a játékost, azt a csapatot, amely mozgásból igyekszik játszani, legyen kiállítás, ha ezt akadályozzák. Igyekezzünk rábírni a játékosokat, hogy legyenek robbanékonyak, fineszesek, találják meg a lehetőséget a beindulásokra. Viszont ne díjazzuk, ha áthúzás, átrántás árán akcióznak, ez legyen kontra. A bebújást, a kiállítás kiprovokálását is büntessük, viszont ne legyen automatikus a védő kiállítása, tényleg csak akkor érje őt szankció, ha szabálytalan. Vannak speciális védekezési formák, vannak csapatok, játékosok, akik, amelyek igyekeznek úgy játszani, hogy elkerüljék a kiállítást, őket honorálni kellene."

Märcz Tamás azt is elmondta, hogy néhány kérdés a nyári tornák után "a levegőben maradt", ezekre egyelőre nincs válasz.

Hogyan kommunikáljon az illetékesekkel a főedző vagy a másodedző, ha technikai hibát észlel. "Volt például olyan, nem 30, hanem 20 másodpercről indult a támadásunk. Ez lehetett emberi vagy technikai hiba, mindenesetre észrevettük, közöltük is a mellettünk álló bíróval, mégsem lett reakció. Annak ellenére, hogy a bemikrofonozás lehetővé tette volna az azonnali kommunikációt a zsűrivel." 

A konferencia következő szakaszában - Fekete Balázs JB-elnök bvezetője után - a FINA által készített videóklipek alapján ment végig a szabálymódosítások egyes pontjain Marjay Zsolt, a játékvezetői bizottság tagja, értékelve a változások eddigi tapasztalatai. Prezentációjából az derült ki, hogy a leginkább kritikus pontok ügyében (ötmétereshelyzet, labda nélküli kiállítás) egyelőre nagyon nagy a bizonytalanság, a játékvezetők is tanulják az új helyzetet, s bizonyos konkrét szituációk megítélésében még nincs egységes álláspont.

Marjay tesztkérdéseket is kivetített, próbára téve a hallgatóság képzettségét, tájékozottságát az új szabályokról.



A tanácskozás utolsó szakaszában Ugrin Tamás, a Versenyfelügyeleti Bizottság elnöke ismertette a versenyszabályzat módosításával kapcsolatos tudnivalókat.

Elmondta, hogy idén januárban és májusban módosították ezt a fontos dokumentumot, amely megtalálható a szövetség hivatalos honlapján. Ez a hatályos versenyszabályzat, a hamarosan kezdődő bajnokságok versenykiírásai már ennek megfelelően íródtak. Az új bajnokság kezdetétől az új szabályok a hatályosak, azokat kell alkalmazni.

Megtudtuk, hogy a versenyszabályzat 650 paragrafusból áll és sok törekvés volt arra, hogy valamiképpen egyszerűsítsék ezt a dokumentumot vagy alkossanak újat. Az lett a döntés - és ezzel mindenki foglalkozott, a Ligától kezdve a régiókon keresztül a női csapatok képviseletét ellátó NŐVÉR-ig -, hogy hagyják meg az eddigi versenyszabályzatot, viszont nyúljanak bele, azokat a szabályokat módosítsák, vegyék ki, amelyek nem oda valóak vagy amely szabályok sokakat zavarnak.

Mintegy 150 paragrafust módosítottak, Ugrin Tamás azt ígérte, hogy nyilvánosságra hozzák azt a "sorvezetőt", amelyet az elnökség elé terjesztettek, amely megindokolja, hogy melyik régi paragrafust miért kellett megváltoztatni. (Ezt a dokumentumot egyelőre nem találjuk a szövetség honlapján - a szerk.)

A legfontosabb szervezeti változások:

- a versenyfelügyeleti bizottságot megfosztották úgymond teljhatalmától és minden egyes bizottságra rábízták a saját hatáskörébe tartozó feladatot. Így például a játékvezetői és közreműködési küldéseket mostantól már nem a versenyfelügyeleti bizottság intézi, hanem a játékvezetői bizottság illetőleg az ellenőri bizottság. Az ellenőrökét az ellenőri bizottság, az összes többi közreműködő küldését a játékvezetői bizottság.

- A VB fegyelmi jogköre is megszűnt, Ugrin Tamás szerint ez is egy anomália volt a korábbi szabályozásban, a fegyelmi jogkört most már egyértelműen és kizárólagosan a fegyelmi bizottság gyakorolja, a versenyfelügyeleti bizottságnak a versenyszabályok megsértésével kapcsolatos szankcionálási joga maradt meg.

A napi működést érintő néhány változás:

- korábban sok problémát okozott, hogy rengeteg mérkőzés időpontját megváltoztatták, ráadásul olyan időpontok módosultak, amelyek egész hétvégi programokra kihatással voltak, így számos mérkőzésnek felborult a közreműködői küldése. Mostantól sokkal szigorúbban szankcionálják azt, hogyha a mérkőzések időpontja előtt megpróbál valaki indokok nélkül időpontot módosítani. Csak akkor tud a kérdéssel érdemben foglalkozni a versenyfelügyeleti bizottság, illetőleg a Versenyiroda, hogyha a módosítási kérelemmel egyidejűleg befizeti a csapat az előírt díjat. Ez az OB1-ben értelemszerűen magasabb, a többi bajnokságban kisebb összegű.

A vb az elmúlt időszakban megpróbált a korábbinál kicsit kevésbé szigorúan bánni a mulasztó csapatokkal, ennek viszont az lett a következménye, hogy "sokan visszaéltek a bizalommal". Például a pályaalkalmassági feladatok elvégzése terén (a kötélzet helyes kiosztása, az órák működőképességének biztosítása, stb). Az új szezonban mindenképpen szankcionálni fogják a mulasztásokat.

Az új versenyszabályzatban a brutalitás büntetését megpróbálták több esetre vonatkozóan is kiterjeszteni.

Új szabály, hogy ha valamelyik játékost vagy csapatvezetőt több esetben piros lappal szankcionálnak, a büntetések egyre súlyosabbak lesznek és meghatározott számú szankció esetén az egyesületnek is szembe kell néznie szankcióval, általában pénzbüntetéssel.