FACEBOOK

"Lex vlv?" - Szerkesztőségünk tiltakozása

hozzászólás, 2017.11.13.

A Magyar Vízilabda Szövetség számára továbbra is kiemelt fontosságú a sportágunkkal foglalkozó média kiszolgálása. Mostantól új szabály érvényes: csak az MVLSZ "alkalmazottjai" vehetnek részt, tudósíthatnak a magyar válogatott edzéseiről, a vlv és más szerkesztőségek nem. Tiltakozunk a döntés ellen!

A jelenlegi válogatott keret névsorának ismertetésekor egyeztettük Märcz Tamás szövetségi kapitánnyal részvételünket a válogatott ma kezdődő újabb összetartásán, a két hétfői és egy keddi edzésen. Amikor pénteken felhívtuk a kapitányt, hogy megkérdezzük, van-e változás a keretben, elmondta, hogy a szövetség kérésére a az edzések nem sajtónyilvánosak, azokon csak a szövetség honlapjának képviselői lehetnek jelen.

Még aznap (pénteken) érkezett az alábbi emailüzenet, amelyet betűhíven közlünk:


Kedves kollégák!


A Magyar Vízilabda Szövetség számára továbbra is kiemelt fontosságú a sportágunkkal foglalkozó média kiszolgálása, így a jövőben is rendszeresen szervezünk számotokra úgynevezett sajtónyilvános edzéseket. Ezen alkalmakkor lehetőség van kötetlen beszélgetésekre, illetve interjúk, riportok készítésére. 

A következő ilyen alkalom november 17-én pénteken lesz, amikor is a hollandok elleni Világliga mérkőzésre készülő női válogatottunk tart edzést a Hajós Alfréd Sportuszodában. A tréning utolsó 30 perce nyilvános (11.30-tól 12-00-ig), majd azt követően 12.30-ig állnak rendelkezésetekre a csapat játékosai és vezetői.
Kérjük, hogy részvételi szándékotokat előre jelezzétek a (emailcím) címen.

Válogatottjaink egyéb programjai - mint például a néhány napos összetartások - viszont nem sajtónyilvános események, de a szövetség hivatalos fórumain, vagyis a waterpolo.pont.hu-n, illetve az MVLSZ-Facebook oldalán ezekről is minden fontos információt megosztunk veletek és a nyilvánossággal. 

Előre is köszönöm az együttműködéseteket,

Ágai Kis András
sajtófőnök
MVLSZ

A változtatás ellen szerkesztőségünk a sajtófőnökhöz eljuttatott üzenetben tiltakozott. Megkérdeztük, mi indokolta a döntést és azt ki hozta meg.

Felhívtuk a figyelmet arra, hogy mivel a férfi válogatott edzéseiről eddig kizárólag a vlv tudósított minden lehetséges alkalommal, egyértelmű, hogy a döntés a mi munkánk korlátozására irányul, de legalábbis azt eredményezi. 

Jeleztük a szövetségnek, hogy a vízilabda-kedvelők jelentős része a sportág történéseiről a vlv-n keresztül tájékozódik, így ez a döntés nyilvánvalóan sérti a magyar vízilabdasport érdekeit, nyomatékosan kértük azonnali megváltoztatását.


A választ már hétfőn délelőtt megkaptuk. Íme:

Kedves Sándor!


A Magyar Vízilabda Szövetség számára semmi sem fontosabb, mint hogy szem előtt tartsa a sportág érdekeit. Senki sem szeretné korlátozni a médiumok, újságírók munkáját, sőt, éppen ellenkezőleg: az a cél, hogy a vízilabda minél nagyobb nyilvánsoságot kapjon a sajtóban.

A mindenkori válogatottak  - beleértve a korosztályos válaogatottakat - összetartásai viszont a világon szinte mindenhol és minden sprtágban "zárt" események, és nem hiszem, hogy ennek a miértje külön magyarázatra szorul. A waterpolo_pont_hu nem hírportál, hanem az MVLSZ hivatalos internetes fóruma, az ott dolgozó kollégák nem újságíróként vannak jelen az eseményeken, hanem a szövetség alkalmazottjainként.

Sajtónyilvános eseméyneinken, rendezvényeinken, mérkőzéseinken természetesen a későbbiekben is szeretettel várjuk a vlv-t, és reméljük, hogy az általad szerkesztett oldal továbbra is nagy szerepet vállal a magyar vízilabda sport népszerűsítésében.

üdvözlettel,

Ágai Kis András

T I L T A K O Z Á S

A vlv szerkesztősége tiltakozik a szövetség döntése ellen, azt a sajtófőnök levelében foglaltak ellenére korlátozó lépésnek tekinti.

Mivel hosszú évekre visszamenőleg mi vagyunk az egyetlenek, akik ott vannak az edzéseken - amikor ez csak lehetséges -, nyilvánvaló, hogy a meghozott döntés elsősorban ellenünk irányul, a munkánk korlátozását szolgálja. 

Az a tény, hogy a "szövetség akalmazottai" - bár nem újságíróként - továbbra is ott lehetnek az edzéseken (sőt: minden fontos információt megosztanak majd a sajtó képviselőivel és a nyilvánossággal) egy, a pártállami időkre emlékeztető információmonopólium kialakításának szándékát jelzi. (Megjegyezzük: laptársunk képviselői, mint "szövetségi alkalmazottak" egy évtizeden át nem nagyon tették tiszteletüket a válogatott sima, "mezei" foglalkozásain, nyilván egy idő után kezdett kínossá válni, hogy a vlv-n rendszeresen helyszíni riportok jelennek meg az edzésekről, náluk pedig nem.)

Büszkék is lehetnénk, hogy ilyen magasra jutottunk, külön szabályozást vezet be miattunk az MVLSZ vezetése, de persze nem vagyunk azok. Méltatlannak tartjuk az intézkedést, noha az jelzi, a döntéshozó túlságosan jónak, túlzottan tartalmasnak és látogatottnak tartja a vlv-t.

Ami cáfolhatatlan tény: nekünk is van vízilabdaszerető közönségünk, ők is szeretnének tájékozódni, nem feltétlenül mindig ugyanabból (az egyetlen) forrásból. De hát ez nyilván nem szempont.


Meggyőződésünk, hogy a szövetség munkatársainak a tenyerükön kellene hordozniuk mindazon média-munkatársakat, akik még kimennek egy-egy vízilabda-eseményre. Ezzel szemben a sajtó képviselőinek folyamatos (leírt szabályok nélküli) vegzálása, ráncigálása folyik a bajnokikon, és most már, ugye, a válogatott felkészülésének nyomon követését is ellehetetlenítik. Pedig soha nem volt nagyobb szükség a média jóindulatú figyelmére, mint napjainkban. Új csapat épül, új sztárok kellene, hogy szülessenek - ez a média nélkül nem megy. Ám a valós helyzet az, hogy "magától" amúgy sem menne ki már senki a válogatott "sima" edzésére, csak a külön szervezéssel létrehozott "sajtónyilvános" foglalkozásokra, amelyek egy részét - egyébként érthető módon - szponzori pr-re használják fel.

Valamiért - MVLSZ-sajtómunkatárs hiányában - ilyenkor évek óta a vlv munkatársához fordulnak a kollégák, tőlünk kérdezik meg, hogy ez vagy az a játékos ki is a vízben (nagy szerkesztőségekben dolgozó úgynevezett szakújságírók is). Ez a  helyzet most. (A csapat hétköznapjai iránti mérsékelt érdeklődés gyökerei egyébként mélyre, még Kemény Dénes szövetségi kapitányságának idejére nyúlnak vissza.)


Tágabb összefüggésbe helyezve: egy folyamat részeként, annak újabb állomásaként kell értékelnünk az elsősorban minket sújtó adminisztratív korlátozást. A több mint tíz éve - éppen Kemény Dénes kezdeményezésére - létrehozott oldalunkkal kapcsolatos cél egyértelmű: ellehetetleníteni a magyar vízilabda világával foglalkozó egyetlen független hírforrást.

Csaknem fél évtizede folyamatosan szenvedjük el a nyílt módon és sunyi, aljas eszközökkel történő korlátozásokat (ráadásul a döntéshozó személye legtöbbször, mint most is: "ködbe vész"...). Csak ebben az esztendőben a következők történtek velünk (a folyamatosan dokumentált lista ennél sokkal bővebb, itt most csak a súlyosabb eseteket idézzük fel):

1. Július 7. BENU Kupa első nap

Hiába egyeztettük le előre a szövetségi kapitánnyal, hogy megkapjuk a stáb felvételét a Kanada elleni nyitó mérkőzésünkről, Märcz Tamás feje felett átnyúlva - főtitkári utasításra - megtiltották számunkra a felvétel felhasználását. Ez a lefújás után derült ki, amikor a válogatott stábba helyezett MVLSZ-munkatárstól - vele is előre egyeztetett módon - kértük a felvételt. Nem kaptuk meg. Az indok az volt, hogy a tévéközvetítési jogok miatt csak két percnyi anyag lenne felhasználható. Amikor "visszaüzentünk" a főtitkárnak, hogy így is kérjük, akkor majd összesen két percnyi anyagot használunk fel, a válasz az volt, hogy akkor sem kaphatjuk meg.

2. Július 17. - július 29., budapesti világbajnokság

Sorozatban ötödik alkalommal tudósítottuk a helyszínről a magyar férfi válogatott vb-szereplését. Először fordult elő, (éppen Budapesten...) hogy - minden törekvésünk ellenére - a torna időtartama alatt a csapat egyetlen edzésén sem lehettünk ott, hogy tudósítsuk olvasóinkat.

3. az MVLSZ elnökségi ülései

A vlv munkatársa több mint két éve eredménytelenül próbálja elérni, hogy tudósítási céllal részt vehessen a magyar vízilabdasport életét irányító elnökség ülésén. Pedig az MVLSZ alapszabálya szerint az elnökség ülései nyilvánosak, azokon csak indokolt esetben (különösen személyiségi jogvédelem, üzleti titok esetén) lehet - erről napirendi pontonként történő külön szavazást követően - zárt tárgyalást tartani. Nos, ahányszor csak megpróbált élni a vlv a szabályok betűje és szellemisége adta lehetőséggel, minden alkalommal elutasították a bejelentkezését. Ez természetesen nem kizárólag szerkesztőségünket sújtó korlátozás, a valóságban mégis az, mert csak mi érdeklődünk behatóan a sportág irányításának mechanizmusa iránt.

4. Október 2., az MVLSZ szakmai tanácsadó testületének ülése

Felsőbb utasításra megtiltották, hogy a vlv munkatársa személyes részvétel alapján tudósítson a testület nyilvános üléséről, noha a korábbi években általános megelégedésre szolgáltak a fórum szakmai vitáiról készült tudósításaink. Cikkünket - amely így is nagy vihart kavart - végül a szövetség honlapján megjelentetett jegyzőkönyvből készítettük el.

5. Október 9.

A vlv nem kapott meghívást a nyári magyar vízilabda-sikerek ünneplésére hivatott rendezvényre, amelyen a szponzorok segítségét is megköszönték. Ilyen is első alkalommal történt. A "régi időkben" (Martin György elnökségének időszakában) nemcsak hogy meghívták a vlv-t, de a szponzorok sorában kiemelten köszöntötték a honlap szerkesztőjét, aláírt csapatkép átadásával megköszönve a vlv-nek a vízilabda népszerűsítése érdekében végzett munkáját. (Pedig akkor még működésünk csaknem teljes költségét, beleértve a világversenyre való utazást is, az MVLSZ állta, most minden a vlv szerkesztőjének zsebére megy...)

6. November 10.

A szövetség új rendszert vezet be a válogatott keretedzésekről való tájékoztatásra. Csak a "szövetség alkalmazottai" lehetnek jelen a "nem sajtónyilvános" edzéseken, hogy a médiát és a közvéleményt a jövőben kizárólag ők tájékoztassák. Az intézkedés fő kárvallottja a vlv.

Felvetődik a kérdés: miért történik mindez? Milyen érdekek mozgatják a szövetség vezetését? Miért fontos, hogy az MVLSZ tevékenységéről és most már a válogatott csapat hétköznapi munkájáról is csak "szigorúan ellenőrzött" információk kerüljenek a közvélemény elé? Miért érdemes felvállalni a saját szabályok megsértését is csak azért, hogy az irányítás folyamata láthatatlan maradjon? Miért korlátozzák a sportág érdeit szolgáló, s erről gyakorlatilag naponta tanúságot tevő szerkesztőség, a vlv munkalehetőségeit?

A sajtófőnök úr megnyugtatására (is) közöjük: a vlv független vízilabda-hírportálként az eddigi lelkesedéssel és elszántsággal folytatja tevékenységét. Igyekszünk, hogy a munkánkat korlátozó intézkedések hatását minél kevésbé érezzék olvasóink. Ha ez nem sikerül, azért mi kérünk elnézést. Szégyellni valónk viszont nincs - nekünk nincs.