Első teljes szezonját kezdi meg a BVSC élén Szűcs Levente vezetőedző. Csapata sok szempontból különleges - ezt igyekeztünk vele körüljárni szezonindító interjúsorozatunk következő darabjában.

SZŰCS LEVENTE vezetőedző a vlv-nek:

- Talán érdemes azzal kezdeni - mert van érdemi jelentősége -, hogy évről évre nálatok a legegyszerűbb számot adni a szezon indulásakor az új keretről, mert szinte alig van változás...

- Ezt jól látod. Most sincs sok. Sugár Pétert, aki a sportág nagy tehetsége, sikerült szerződtetnünk hosszabb távra. Ugyanígy Ágh Györgyöt aki most töltötte be a 18. életévét és nagyon tehetséges center, már tavaly bemutatkozhatott az OB1-ben, a most kezdődő szezonban szeretnék neki még több lehetőséget adni.

Mivel nem távozott tőlünk senki, a tavalyi 15-ös keretünk két játékossal bővült. A koncepciónk nem változott, továbbra is megpróbálunk a saját uránpótlásbázisunkból építkezni, ennek látványos eredménye ez a két szerződés is.

- Sugár Péter milyen poszton fog játszani?

- Na látod, ez jó kérdés... Elég univerzális játékos, tud bekkelni, játszathatom rossz kéz oldalon, de kapás oldalon is, valószínűleg mindenhol meg is fordul majd.

- Továbbra is elvi megfontolásból álltok azon az alapon, hogy nem foglalkoztattok idegenlégióst, vagy ennek inkább gyakorlati okai vannak, konkrétan az anyagiak?

- Pénzünk volna, megtehetnénk, hogy mi is veszünk külföldit, abszolút elvi kérdésről van szó. De egyébként az valóban igaz, hogy ahhoz, hogy ilyen eszköz igénybe vételével beleszóljunk az első négy csapat küzdelmébe, nagyon komoly "beruházásra" volna szükség, erős külföldieket kellene szerződtetni. Jó középcsapatot magyar játékosokból is lehet működtetni, mi pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elég erős az utánpótlásunk ahhoz, hogy ezt saját erőből megtegyük.

- Ez tényleg egészen különleges helyzet. Érdekel, hogy amikor egy szezon a vége felé közeledik és hatalmas forgalom keletkezik a hírbörzén, játékosok csapatot keresnek, klubok játékosokra vadásznak, nálatok síri csend van? Vagy azért puhatolóznak néhányan, hogy esetleg szívesen vennének tőletek ajánlatot...?

- Igen, ez így működik. Voltak játékosok, akik bejelentkeztek, szívesen jöttek volna, illetve voltak olyanok, akik a mi csapatunkban játszanak és vitték volna őket. Én magam nem igazán szerettem volna az eddigi  szerkezeten változtatni, s azokkal, akik máshonnan kaptak ajánlatot, szinte egyik napról a másikra sikerült megegyezni.



- Van-e már másodedződ? Emlékszem, amikor év közben átvetted a csapatot, egyedül vitted tovább.

- Igen, akkor az egy átmeneti állapot volt.  Megoldottuk az ificsapatot Derekas Szilárddal, én pedig egyedül csináltam a felnőtteket, de már akkor feladatul kaptam, hogy gondoljam át, ki vihetné tovább az én addigi munkámat. Kemény Kristóffal régre visszanyúló, szakmai kapcsolatból létrejött barátságunk alakult ki, úgyhogy felhívtam még akkor őt és megkértem, hogy csatlakozzon hozzánk. Rögtön másnap igent is mondott. A Vasas csapatától érkezett hozzánk, ő lett az ifjúsági csapat, az OB1B-s csapat edzője és az én másodedzőm.

- Ez lesz a első teljes éved, hiszen szezon közben vetted át a csapatot Märcz Tamástól. Talán jogos a kérdés, hogy van-e olyan, amit most, immár a startvonalról indulva meg szeretnél alkotni a saját elképzeléseid szerint? Tehát ez most már minden kétséget kizáróan a te csapatod lesz.

- Ezt a kérdést kettébontanám. Egyrészt szeretném, ha lenne egy általános képe a teljes BVSC-nek, ez tavalyhoz képest nem változik: agresszív, gyors csapatként kellemetlenek leszünk minden ellenfél számára. Ne szeressenek, sőt, egyenesen utáljanak a BVSC-uszodába jönni, itt meccset játszani a csapatok. A másik: úgy vettem észre, hogy amit tavaly elkezdtünk a felnőtt csapattal, abban nemcsak én hiszek, hanem a játékosok is. Megterhelőek az edzések, lehet úgy fogalmazni, hogy ez a munka komoly befektetés is az ő részükről, számomra pedig talán az lesz a legnehezebb feladat, hogy folyamatosan tartani tudjam a tüzet a játékosokban, természetesen mindig fókuszálva azokra a meccsekre, amelyek nekünk nagyon fontosak.



- Mi a hivatalos cél?

- Szeretnénk mindenképpen a felsőházba jutni. Ott pedig  - ezt már láttuk - apró dolgok döntenek, ha sikerül feljutni, akkor lehet majd további célokat megfogalmazni.

- Jól érzékelem, hogy az alapszakasz sorsolásánál a nehezebb csoportba kerültetek? Ezt hogy értékeled?

- Ez nagyon érdekes dolog, mert amikor először olvastam a listát, az első gondolatom pont a fordítottja volt, tehát az, hogy lehet, most a mi csoportunk a kevésbé erős. Aztán az ember megnézte, figyelte, hogy hol milyen igazolások vannak és napról napra változott a véleménye... Nagyon nehéz... Erős bajnokság lesz, ezt már mindenki elmondta. Lesznek olyan ki-ki meccseink, elsősorban a Debrecenre gondolok, a Kaposvárra meg a Vasasra, amelyeken, ha a csapat tudja tartani a jó teljesítményt és behúzza a pontokat, akkor szinte besétál a nyolcba, ha viszont elbukja ezeket a mérkőzéseket, akkor a sorsa már a többi meccs eredményétől függ és ezt azért szeretném elkerülni.

- Tele van minden azzal, hogy nagyon erős a bajnokság, főleg az első négy, de a középmezőny is folyamatosan erősödik. Úgy tűnik viszont, hogy a szétszakadás megmarad, sőt, lehet, még erősödik is. Ezt hogy látod?

- A mi csoportunkban a Fradi és a Szolnok szerepel, róluk azt lehet mondani, hogy "más dimenzió", a másik csoportban az Eger és az OSC tölti be ezt a szerepet. Erre is csak azt tudom mondani, hogy ha az ember bejut a legjobb nyolcba és ott szembekerül a másik csoportból érkező "erősekkel", akkor aztán ott kard ki kard, nem lesz veszíteni való, meg lehet próbálni meglepetést okozni. Hátha sikerül, tavaly is láttunk már csodát. Reálisan nézve azonban valóban nagy a szakadék az első négy és a második négy-hat között. Nem is az most a legfőbb gondolatunk, hogy a nagy csapatokkal harcba szállunk, a saját dolgunkat csináljuk, aztán, ha oda kerülünk, hogy esetleg sorsdöntő mérkőzést vívhatunk egy nagy csapattal, akkor ott meg majd megpróbálunk mindent.

- Igen, így gondoltam én is és hát ebben azért benne van, hogy ha van játékosotok, aki nincs teljesen jól, vagy sérüléssel küszködik, akkor őt nem a Fradi-meccs előtt fogjátok beinjekciózással időlegesen játékképessé tenni, hanem a Kaposvár ellen...

- Így van. Van ennek jó oldala is: próbálgathatom majd a sajt fiataljainkat, játszhatnak világsztárok ellen.

- A bajnokságot megbeszéltük, mi van a Magyar Kupával?

- A selejtezőben OSC, Debrecen, Honvéd - nem könnyű csoport. Ráadásul kicsit nehéz helyzetben vagyunk, mert Kovács Péter lesérült az Universiadén, most kint voltunk Sibenikben edzőtáborozni, kijött, de nem tudott velünk edzeni, nem nagyon javult az ujja, úgyhogy szerintem a hétvégi Magyar Kupa-selejtezőre még nem is lesz egészséges. Ő meghatározó játékosunk, nagyon nehéz lesz pótolni. Ezért is, most inkább erőfelmérőnek gondolom ezt a tornát. Aztán persze sok minden történhet, lehet az embernek szerencséje, továbbjutás esetén játszhat egy ki-ki meccset a négy közé jutásért, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt kell mondjam: nekünk eddig sose volt szerencsénk...

- Mindenesetre most nem fogtok annyi meccset játszani, hiszen nincs Eurokupa-szereplés. Ez segíthet?

- Nehéz erre válaszolni. Korábban, amikor még nem volt ennyire nehéz a mezőny és más volt a lebonyolítás, ha az ember az alapszakaszban hozta azokat a meccseket, amikre szüksége volt, besétálhatott a rájátszásba úgy, hogy azért a helyezésért játszott, amiért szeretett volna. Most meg úgy néz ki a bajnokság, hogy topon kell lenni az alapszakaszban, hogy bekerülhess a nyolcba, aztán topon kell lenni a középszakaszban, hogy jó pozícióból kezdhesd majd a rájátszást, tehát tulajdonképpen háromszor kell topon lenni. Ez lesz a legnehezebb feladat, úgy összerázni a csapatot, hogy ezt sikerüljön teljesíteni.

- A 17 játékos ehhez elegendő?

- Elég, mert ha véletlenül betegséghullám vagy sérüléshullám sújtana minket, akkor bátran hozzányúlok a fiatalokhoz. Egyébként is szeretném, ha továbbra is "játékosnevelde" lenne a BVSC, nagyon fontos az eredmény, de szinte még jobban örülök annak, ha azt mondhatom, hogy kineveltünk válogatott szintű játékosokat. Ezt pedig csak az utánpótlásból lehet.

- A minap a jelenlegi egyetlen válogatott játékosotok, Török Béla nagyon szépen beszélt a klubotokról a Reggeli Startban. Azt mondta, hogy van egy speciális érzés, BVSC-snek lenni nem olyan, mint bármely más klubban játszani...

- Igen, sejtem, mire gondolt és ezt különösen jó érzés Béla szájából hallani, hiszen ő azért több klubban megfordult már. Igen. Még Gerendás György idejében kezdődött el egy olyan "éra", amely nagyon erős identitást adott az itt vízilabdázóknak. Én a pályafutásom 99 százalékát itt töltöttem, emlékszem, kijártunk a nagyok meccseire, szurkoltunk, aztán mi is tagjai lehettünk a nagy csapatnak és amikor az ember elkiabálja magát, hogy "Hajrá, BVSC!", valóban komoly érzelmi kötődést érez. És most azt látom, hogy az elmúlt egy-két évben ez visszatért. A gyerekek kijárnak a felnőttek meccseire, szurkolnak torkuk szakadtából, a játékosok pedig abszolút maguknak érzik a klubot. Mi valahogy egy külön szegmense vagyunk ennek a magyar vízilabdának. Van egy jó struktúrával rendelkező uszodánk, nagyon jó feltételek között edzünk és kicsit el vagyunk zárva a külvilágtól. Más csapatokkal ritkán érintkezünk, csak ha jönnek hozzánk, úgyhogy egyfajta kis családként működik ez az egész és jó érzés ennek a családnak a tagja lenni.

- Van-e bármi, amit mondanál, de nem kérdeztem?

- Csak azt tudom mondani, amit Török Bélának írtam a vb-ezüstérem után: teljes szívből gratuláltam és azt kívántam, hogy legyen egy nagyon jó új szezonja neki is és nekünk is. Úgyhogy, ha a fiúk majd olvassák ezt a cikket, "vegyék le", hogy ez az üzenet már nemcsak Bélának szól, hanem nekik is... :-)

- Köszönöm a beszélgetést, sikeres szezont kívánok!

A BVSC 2017-18-as kerete:

Györke Zsolt, Szakonyi Dániel (kapusok),
Ambrus Ferenc, Ágh György, Czigány Károly, Csapó Miklós, Kovács Péter, Létay Krisztián, Mátyok Norbert, Mészáros Csaba, Nagy Álmos Dániel, Pásztor Mátyás, Sugár Péter, Szabó Bence, Szabó Bendegúz, Török Béla, Várnai Kristóf (mezőnyjátékosok)


Fotó: Dömök Noel