Hosszú ideje várat magára a Debrecen kiugrása vagy legalább néhány váratlan jó eredmény a cívisváros pólósaitól. A debreceni vízilabdaklub helyzetéről beszélgettünk Kállay Márkkal, aki immár három éve csapatkapitánya a jelenleg a bajnoki alsóházban, a 12. helyen álló Debrecennek.

KÁLLAY MÁRK (Debrecen) a vlv-nek:

- Tavaly szezon közben jelentette be a klub, hogy Varga Tamás távozik a vezetőedzői tisztségből. Azóta sem tudni e változás hátterét, de vajon milyen következményekkel járt akkor a bejelentés a csapatra nézve?

- Varga Tamás kétszeres olimpiai bajnok, játékosként itt fejezte be pályafutását, a magyar vízilabdaélet közismert figurája. Komoly szaktudással rendelkezik és ezt a játékosok is tapasztalták, jól fel voltunk készítve, "meg voltunk rendesen edzve". Emellett nagyon profin intézte a csapat szakmai dolgait, mindent megtett a sportág helyi népszerűsítéséért, mindenki emlékezhet az olimpiai bajnokok debreceni gálameccsére. Menedzselte a játékosokat is, ha jó teljesítmény volt Debrecenben, akkor azt ő jelezte a válogatott szakmai stábjának, amiről én játékosként úgy gondolom, hogy rendkívül fontos. Tudniuk kell a játékosoknak, hogy ilyen szempontból is irányul rájuk figyelem, ha bizonyítanak, ha jól teljesítenek, akkor annak hosszú távon is meglehet a gyümölcse, akár abban is, hogy meghívót kapnak egy-egy keretedzésre. Hiszen minden sportoló álma, hogy a legmagasabb szinten játssza ezt a sportot. Ezt a lehetőséget Varga Tamás mindig "felcsillantotta" a játékosok előtt.

Szerintem több emlékezetes mérkőzése volt az ő időszaka alatt a Debrecennek, elkaptuk párszor a Vasast, tavaly az OSC-t is sikerült legyőznünk. Tény, hogy összességében azért hullámzó volt a Debrecen teljesítménye. A tavalyi 9. helyről is azt mondom, hogy több jó egyéni teljesítménnyel talán előbb is végezhettünk volna. De itt már azt a szempontot is figyelembe kell venni, hogy egy csapatnak mindig össze kell érnie az újonnan jövő játékosokkal.

- Ennyi idő után meg lehet végre tudni, hogy mi történt egy éve? Volt egy rövid közlemény, majd ezt követően Csuvi nem nagyon szerepelt a nyilvánosság előtt...

- Annyit lehetett akkoriban hallani, hogy személyes kapcsolatok romlottak meg közte és bizonyos emberek között itt a városban és ezen nem tudtak felülemelkedni a felek, ez lehetett az oka a távozásának. Tojás (Gyöngyösi András - a szerk.) öröksége után ő kapta  meg a lehetőséget, hogy menedzselje a Debrecent, amit a szakmai oldalt tekintve szerintem jól meg is oldott, aztán, hogy ezen kívül, a hétköznapokban mi volt az, ami esetleg nem tetszett a helyieknek, azt az érintettektől kellene megkérdezni. Nyilván vannak sejtéseim, de ezekre nem szeretnék hagyatkozni. Az is igaz, hogy nem jutottunk nyolcba tavaly, bár egy helyet így is előreléptünk.

- Ha a Gyöngyösi-időszakhoz viszonyítunk, mennyiben változott a csapat helyzete, csökkent a költségvetésetek?

- Az akkori kerethez képest jóval kevesebb pénzből gazdálkodik a klub, igen. De ne felejtsük, abban az időszakban itt játszott Varga Tamás, Szasa Misics, Bane Mitrovics védett, volt horvát válogatott kerettagunk Borisz Letica személyében, szerintem azzal a kerettel a mostani bajnokságban benne lenne a legjobb négyben a Debrecen. Ebből visszavágtak, én most egy ilyen átlagos, "középmezőny-kötségvetést" érzékelek, amivel, ha jól igazol a klub, szerintem elérhetné a legjobb nyolcba kerülést.

- Nektek ezekben az években nyilván ez a cél.

- Igen. Tavaly az volt a baj, hogy májusban derült ki Tamás távozása, az, hogy nem ő vezeti a csapatot a következő szezonban. Emiatt nagyon nehéz helyzetbe kerültünk az átigazolási piacon. Magyar játékosokat már nehezen, sőt, szinte alig tudtunk igazolni, s ez érzékelhető volt a csapat idei teljesítményén.


Fotók: Nagy Anita/DVSE

- Két játékos szezon közben távozott tőletek...

- Igen. Az idegenlégiósunkkal, Sergi Morával és Müller Mátéval egyaránt március 1-jei hatállyal bontott szerződést a klub, közös megegyezéssel.

- Mi volt e változások oka?

- Részben a teljesítmény volt a indok, részben az, hogy profibb magatartást, hozzáállást várt el a klub. Az ilyesmi egyébként nálunk egyáltalán nem jellemző, speciális esetekről volt szó és már kicsit a jövő építését szem előtt tartva vetődött fel, hogy ha meg tudnak állapodni a két játékossal a szerződés felbontásának feltételeiről, akkor ez a megoldás lenne célszerű. Ez végül mind a két játékos esetében megtörtént.

Márciusban már nem játszottak, tehát két emberrel kevesebben vagyunk, fiatalokkal próbáljuk ezt az űrt kitölteni. Ez nyilván lehetőséget jelent a debreceni utánpótlás-játékosok számára, mutatja, hogy ha kinevelünk játékosokat, nekik alkalmunk van a felnőtt csapatban játszani. Ugyanakkor természetes, hogy nekik azért idő kell, hogy beérjenek és ez a helyzet szerintem pluszterhet ró a többi játékosra. Kevesen vagyunk, az biztos, kellene még néhány minőségi magyar játékos is.

- Hány tagú volt a keretetek, amiből ez a két ember kiesett.

- Tizennégyen megvoltunk az utánpótlásból felhozott Fekete Gergővel és a cserekapussal együtt.

- Harmadik éve vagy csapatkapitány, milyennek látod a csapatot és annak jövőjét?

- Mint az imént utaltam rá, jelenleg kicsit hiányosnak gondolom magunkat. Egy bekkre és két kapásoldali játékosra lenne szükség, esetleg egy "multifunkcionális" pólósra, aki mindkét oldalon bevethető. Ha sikerülne két-három stabil magyar játékost hozni, a nyolc közé jutási esélyeink megnőnének, természetesen akkor, ha a centereink maradnak.



- Milyen most a vízilabda helyzete, elismertsége a városban? Tojás idejében valóban telt házas meccsek voltak.

- Nem elvitatva Tojás érdemeit, hiszen a Szolnok ellen megszerezték az ötödik helyet egy más lebonyolítású, akkor még 12 csapatos bajnokságban, viszont a következő évben nem volt meg az a költségvetés, amelyre alapozva szerződtették a játékosokat, de ez már régi történet.

- Viszont nem zárult még le, Giorgetti is perelt, Gyöngyösi is, de a perbeli ítéletet nincs kin behajtani, mert az eredeti Kft. "kiüresedett", már másik cég üzemelteti a csapatot.

- Azt az eredeti Kft-t éppen Gyöngyösi András és egy helyi vállalkozó hozta létre. A szövetség a debreceni vízilabda mellett állt és támogatta azt a gondolatot, hogy itt egy új kft-nek kell az indulási jogot megadni. A működés teljesen átláthatóvá vált, a város számára is.

Debrecenben jelenleg stabil a vízilabda helyzete. A kiemelt sportágak közé tartozunk. Ha rangsort kellene felállítani, akkor a női kézilabda és a hoki talán előttünk van, a foci is, de utóbbi eleve a legnépszerűbb sportág, az eredményességet tekintve viszont ott most vannak problémák. A kosárlabda is szépen fejlődik, céljuk a feljutás az első osztályba, amire jó esélyeik vannak. A város az összes sportág mögött ott van, ha az ember olvassa a helyi híreket, látszik, hogy a költségvetésbe be van építve az élsport támogatása, s emellett segítenek szponzort is találni. Ahogy az egész országban, az élsport jelenleg felértékelt helyzetben van, végre a helyére került a megítélése, s ez Debrecenre is jellemző. Magyarország második legnagyobb városáról van szó, megérdemli ez a város, hogy a fiatalok számára sportoló példaképei legyenek, akik bizonyítják, hogy igenis érdemes ezt az utat, az élsportolói utat választani.

- TAO-tok van?

- Igen. Az utánpótlásbázisunk széles, sok gyerek jár le vízilabdázni, úgy tudom, hogy uszodabővítés is tervben van.

- Visszatérve a csapatotokhoz: mi lehet a "kifutás", a legjobb nyolc közé jutás a maximum vagy ennél nagyra törőbb terveitek is lehetnek a következő években?

- Szerintem lehetnek később nagyobb tervek is, csak ehhez szándékot kellene generálni az eredményeinkkel. Mióta itt vagyok, volt egy ötödik helyünk, egy hatodik helyünk, ami azért viszonylag jó eredmény, utána történt egy költségvetési vágás, akkor estünk vissza a 10. helyre, aztán előreléptünk tavaly a 9. helyre és sajnos a rosszul sikerült átigazolási szezon miatt tartunk most ott, ahol tartunk. Ha a már említett gondokat orvosolni tudjuk, akkor megvalósítható a felsőházi szereplés, ott pedig, én úgy látom, hogy az 5-6. hely megszerzése pillanatnyi teljesítményeken múlik. A négybe jutás most még túl nagy követelmény lenne, de szerintem középtávon, három-négyéves viszonylatban arról is  lehetne szó. Egyelőre a felsőházba szeretnénk bejutni, jövőre, később pedig több is lehet belőle, ez a város szándékain is múlik. De ezt a szándékot talán fel lehetne ébreszteni azzal, hogy már most jó eredményeket prezentálunk, ez esetben szerintem meggyőzhetők lesznek a vezetők egy még komolyabb csapat építésére.

El kell ismernünk, hogy máshol is, egyre több helyen tudatosan építkeznek, ezen a téren is fel kell vennünk a versenyt, helyt kell állnunk. Okos igazolásokkal viszonylag hamar előre fogunk tudni lépni, szerintem ennek megvan a lehetősége. Azon vagyunk, hogy taktikailag is a legfelkészültebbek között legyünk. A hétköznapokban ezen már most nagyon sokat dolgozunk és tudjuk, hogy csak ez az út vezethet a nagyobb sikerekhez.

- Köszönöm a beszélgetést!