...és az élet ment tovább...
Az edzések folytatódtak, de már mindenki tudja, ki utazik Rióba. Előtérbe kerül lassan a taktika, a főszereplők már az összeszokottság magasabb szintjét szeretnék elérni.
Két vizes edzése volt hétfőn a csapatnak. A kétnapos pihenő után a szövetségi kapitány hétfő reggel közölte a nyilvánossággal döntését, a riói csapat névsorát. Ennek köszönhetően a média is megjelent a délelőtti gyakorláson, mégiscsak olimpiai éremvárományos csapat lett itt "nevesítve".
A délelőtti és az esti edzésen többet volt kézben a labda, mint a múlt hét gyakorlásain együttvéve. Lövöldözhettek is a fiúk, de több taktikai elemet is gyakoroltatott velük Benedek Tibor és Gerendás György.
Azért még az edzés monoton részét is úgy tessék elképelni, hogy mindenféle apró trükkökkel izgalmat visznek az edzők a gyakorlásba. Amikor például a labda először kerül a medencébe, általában sima passzolás következik, párban állnak a játékosok és egymásután, sorozatban veszik le és továbbítják a labdát a társuknak. Egyből felélénkül mindenki, amikor növelni kell az egymással szembeni távolságot, s ezzel egyidőben annak, akinél vízre esik a labda, azonnal ötszöri vízből kiemelkedéssel kell ezt "kompenzálni". (A kiemelkedés gatyáig tessék elképzelni, az egyik kar magasba nyújtásával egyidejűleg.) Csoda-e ha, mindenki igyekszik pontosan passzolni, hogy ne hozza nehéz helyzetbe a párját? És ez még szinte csak a vizes bemelegítés...
Ma délelőtt egy olyan gyakorlatot is végeztetett Benedek Tibor, aminél egyszerűbbet nem is nagyon lehet elképzelni. A pár egyik tagjáé a labda, a másiknak pedig csak annyi a feladata, hogy húsz másodpercen belül vegye el tőle - bármilyen áron. Na, képzelhetik!
Manó rafináltnak gondolta magát, s azonnal sprintúszásba kezdett, hogy ne érje utol őt a társa, de ezzel lehet, jobban elfáradt, mintha belement volna a vízi birkózásba...
Így zajlanak hát az edzések, majd a második szakaszban már konkrét összjátékok meghatározott elemeit gyakorolják, de persze itt is számít az egyéni sikerélmény, egy-egy hatalmas gól vagy védés.
Álatalában sötétedik, amikor öltözik, majd hazaindul mindenki. Másnap pedig kezdődik az egész elölről.
VLV-VIDEÓ:
Zalánki Gergő a vlv-nek
- Szervusz Gergő!
- Szia!
- Nagy nap ez a mai, gondolom, az életedben. Mit szólsz ehhez?
- Örülök nagyon, hogy bekerültem a csapatba. Úgy gondolom, hogy megtettem érte mindent, úgyhogy ezt kell tovább folytatni, hogy az olimpiára is, mire oda eljutunk, olyan formában legyünk, hogy meg tudjuk azt nyerni.
- Mikor kezdtél el bízni ebben a dologban, hogy beférsz a tizenháromba?
- Hát úgy, Trieszt környékén. Trieszt után kezdtem el úgy érezni, hogy bennem volt: tényleg bekerülhetek egy olimpiai keretbe.
- Most így visszagondolva. Melyik időszak volt a legnehezebb?
- A legnehezebb időszak, úgy gondolom, a sérülésem volt és az abból való felépülés. Azok ott nehéz napok voltak, mind fejben, mind fizikálisan. Volt ott egy hónap, amikor csak otthon feküdtem, de azóta sikerült visszajönnöm, csak ez volt a fejemben, hogy olimpia, meg hogy tényleg hogy úgy térjek vissza, hogy jó legyek.
- Végiggondoltad magadban, ábrándoztál róla, vagy inkább elhessegetted addig, amíg nem biztos?
- Ábrándozni ábrándoztam róla, de mindig úgy voltam vele..., nem szeretek ennyire előre gondolni, inkább az aznapi feladatokat csinálom. Úgyhogy az volt bennem, hogy csináljam meg azt a feladatot amit kell, a legjobban, ahogy tudom, és azzal tudok előrelépni.
- Most már egy kicsit előre is gondolkodhatsz, már "papír van róla". Hogy képzeled? Milyen lesz?
- Remélem hogy jó lesz. Megkaptuk a figyelmeztetéseket, hogy vigyázni kell azért egy-két dologra odakint, ez a Zika vírus, meg a közbiztonság nem a legjobb, de szerintem meg fogják oldani ezeket a problémákat, az olimpiai faluban ezekkel nem lesz gond. Nagyon várom. A felkészülést is ugyanúgy folytatjuk tovább, ha nem még nagyobb lendülettel. Tényleg most már csak az van bennünk, hogy meg kell nyernünk az olimpiát.
- Mindenki ezt szeretné, mi is. Ez lesz az első felnőtt világversenyed. Nincs benned egy kis aggodalom?
- Nincs.
- Hát akkor én sok sikert kívánok neked, Gergő, az olimpiára.
- Köszönöm!
(Lejegyezte: Kerbi)