Kemény Dénes mostantól halhatatlan!
Az úszó- és vízilabdasport panteonja, az International Swimming Hall of Fame mára virradóra közzétette 2011-es kitüntetettjeit, hivatalos megfogalmazásban: a vízisportok története nyolc legnagyobb alakjának nevét. Edző kategóriában köztük van Kemény Dénes, a magyar válogatottat zsinórban háromszor olimpiai bajnoki címre vezető szövetségi kapitány.
A díjazottak között van Ian Thorpe úszó és Aleksandar Sostar vízilabdakapus is.A beiktatási ceremónia 2011 májusában lesz a floridai Fort Lauderdale-ben.
A hivatalos sajtóközlemény szerint Bob Duenkel a választási bizottság képviseletében adta a nemzetközi közvélemény tudtára, hogy a 2011-es díjazottakat hat nemzet sportolói képviselik, akik a vizes sportágak legkülönbözőbb területeinek talentumai a világon. Ezek az országok: Ausztrália, Nagy-Britannia, Magyarország, Japán, Szerbia és az USA.
A listát Ian Thorpe ausztrál és Lenny Krayzelburg amerikai úszó neve nyitja. A „Torpedó” becenévre hallgató Ian kilenc olimpiai érmet nyert – öt aranyat, három ezüstöt és egy bronzot a 2000-es és a 2004-es olimpiai játékokon – , Lenny pedig hátúszásban alkotott nagyot a 2000-es olimpián, ahol négy aranyérmet nyert, beleértve a váltót is.
Miya Tachibaba, japán szinkronúszó három olimpián vett részt, mindegyik alkalommal érmet nyert, összesen ötöt.
"Szinte minden arannyá változik, amihez Kemény Dénes hozzáér. A 90-es évek végén megmozgatta az állóvizet a magyar vízilabdasportban és a magyar válogatott elkezdett nyerni. Vezetése alatt a magyar nemzeti válogatott megnyerte a legutóbbi három olimpiát – Sydneyben, Athénban és Pekingben. Ez korábban csak Nagy-Britannia válogatottjának sikerült, ők 1908-ban és 1912-ben és 1920-ban nyertek olimpiát. Kemény Dénes válogatottja jól szerepelt a FINA Világligákon és Világbajnokságon is."
A 1990-es években Jugoszlávia, majd a későbbi Szerbia vízilabda- válogatottjának kapuját védte Aleksandar Sostar, aki olimpiai-, világ-, és európa-bajnoki aranyérmeket nyert. A nyíltvízi úszó brit Michael Read az „angol csatorna királya” címet 26 éve birtokolja. A hivatalos közlemény szerint "Kemény Dénes a magyar vízilabdát hozta vissza a világ élvonalába, és húsz sikertelen év után 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is olimpiát nyert."
Re Calcaterra az élete nagy részét annak szentelte, hogy a szinkronúszás fejlődjön az USA-ban és az egész világon.
Díjazott még Thomas Hoad, az ausztrál vízilabda-történelem legendás figurája, edző és játékos. Hoad nagy szerepet vállalt hazájában számos fontos nemzetközi verseny megrendezésében, minden vizes sportban.
A jelölteket egyének, szervezetek és szövetségek ajánlják szerte a világon. A végső listát egy több mint száz főből álló nemzetközi szavazóbizottság állítja össze, az ő voksaik alapján dől el, hogy melyik kategóriában ki lesz a díjazott.
KEMÉNY DÉNES a VLV-nek:
- Nehéz ilyenkor nem paneleket mondani... Úgy gondolom, azokon az eredményeken kívül, amiket az ember a pályán tud elérni és tényleg elönti az egész lényét az öröm amikor lefújnak egy fontos győztes meccset, ezek azok a pillanatok, amelyek igazából közvetítik a környezetünk, a szurkolók elismerését. Mert - miként a 2006-os Prima Primissima-díj is, amelynél ráadásul első alkalommal szerepelt sport kategória, s én kaptam meg - azt érzékeltetik az emberben, hogy a győztes meccs lefújásának pillanatában érzett öröm ezek szerint nem csak a játékosok, a stáb, vagy az én örömöm, hanem sok mindenki másé is. Különben nem szavaz meg egy sportban nem járatos kuratórium egy ilyen díjat 2006-ban Budapesten vagy nem dönt így egy sportban járatos, de Magyarországtól teljesen független bizottság Floridában. Természetesen, ahogy máskor is, fel kell hívjam a figyelmet, hogy ezt az elismerést én nem kaphatnám meg májusban, ha nincsenek a játékosaim, a segítőim. Ha nem ennyire tehetségesek, elhivatottak saját területükön. Ők "valorizálták", tették értékké az én munkámat.
- A vlv rendszeres olvasói tudják, hogy jártál már a fort lauderdale-i "csarnokban". Számítottál arra, hogy megkapod ezt az elismerést?
- Voltam már ott többször is, és őszintén mondom, nem vártam. Elég sok időnek, évtizedeknek kell eltelni ahhoz, hogy valaki akár kimagasló teljesítménnyel is megkapja. Hogy mást ne mondjak, Gianni Lonzi, aki a 60-as olimpián aranyérmes játékos volt, majd az 1978-as vb-aranyérmes csapat edzője, egy vagy két évvel ezelőtt lett beiktatva. Ebből a megközelítésből szinte korainak nevezhetem, hogy tíz évvel az első olimpiai aranyérmünk után megkapom ezt a címet. Olyan szempontból is nagy elismerés, hogy ebben a kategóriában általában azokat szokták elismerni, akik már visszavonultak, én pedig még aktív vagyok. Gondolom, hogy a következő tíz-húsz évben követni fognak olyanok, akik most a játékosaim, biztos vagyok benne, hogy néhányan közülük vehetnek majd Floridába szóló repülőjegyet...
Az International Swimming Hall of Fame eddigi magyar tagjai, zárójelben a beiktatás éve:
Bárány István (1978)
Csik Ferenc (1983)
Darnyi Tamás (2000)
Donáth Leó (1988)
Egerszegi Krisztina (2001)
Faragó Tamás (1993)
Gyarmati Andrea (1995)
Gyarmati Dezső (1976)
Gyenge Valéria (1978)
Hargitay András (2008)
Hajós Alfréd (1966)
Halasy Olivér (1978)
Halmay Zoltán (1968)
Homonnay Márton (1971)
Hunyadfi István (1969)
Kárpáti György (1982)
Komjádi Béla (1995)
Lemhényi Dezső (1998)
Markovits Kálmán (1994)
Mayer Mihály (1987)
Németh János (1969)
Novák Éva (1973)
Novák Ilona (1973)
Rajki Béla (1996)
Rózsa Norbert (2005)
Sárosi Imre (1981)
Székely Éva (1976)
Id. Szívós István (1997)
Ifj. Szívós István (1996)
Szőke Katalin (1985)
