Primorje Rijeka-Szolnok 9:7
Bosszantó a vereség, mert úgy tűnt, kézben van a meccs. Így a Szolnok már az elődöntőben találkozhat a Reccóval... Nyilatkozatok és a meccs góljai.
Bajnokok Ligája, főtábla, utolsó forduló
Primorje Rijeka-Szolnok 9:7 (1:3, 2:0, 2:2, 4:2)
G.: Radu 3, Muslim, Garcia 2-2, Burics, Elez, ill. Alekszics, Tóth M., Varga Dániel, Varga Dénes, Kis G., S. Mitrovics, Gocics
Közvetlenül a meccs előtt derült ki, hogy a hazaiak egyik legjobbja, Sandro Sukno sérülés miatt nem játszhat.
A VLV SZÖVEGES ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
VLV-VIDEÓK (Sport TV):
0:1 - Kis Gábor gólja
0:2 - Varga Dénes gólja
0:3 - Tóth Márton gólja
1:3 - Burics első gólja
2:3 - Elez gólja
3:3 - Radu első gólja
3:4 - Varga Dániel gólja
4:4 - Muslim első gólja, ötméteres
4:5 - Alekszics gólja
5:5 - Muslim második gólja
5:6 - Mitrovics gólja
6:6 - Radu második gólja
6:7 - Gocics gólja
7:7 - Garcia ejtésgólja
8:7 - Garcia második gólja
9:7 - Radu harmadik gólja
CSEH SÁNDOR a vlv-nek:
- Egy ilyen meccs után az ember nagyon szomorú. Készültünk nagyon a találkozóra, sőt, azt mondom, egész évben készültünk rá és négy perccel a vége előtt még mi vezettünk 7:6-ra, onnan kaptunk ki. Nyilván mindig vannak hibák és addig sem volt a játék tökéletes, de azt gondolom, hogy azért addig azt csináltuk, amit szerettünk volna, talán azt is mondhatom, hogy jól is játszottunk, viszont utána mind védekezésben, mind támadásban csináltunk hibákat. Ezért kell azt mondanom, hogy a Rijeka megérdemli, hogy megnyerte ezt a mérkőzést, sőt, összességében azt is, hogy a csoport élén végzett. Mi is nagyot küzdöttünk, de ők az utolsó leheletükig, és megcsinálták azt, amire mi nem voltunk képesek: megnyerték a mérkőzést. Megint azt éreztem, amit már sok rangadón lehetett érezni, hogy van egy időszak, - néha ez rövidebb, néha hosszabb, - amikor tényleg úgy játszunk, ahogy kell és valahogy nem tudjuk ezt négy negyeden keresztül produkálni. Lehet, ilyenkor jelentkezik az, hogy mégiscsak az első évünk ez így együtt, vagy még több mérkőzést kellene játszani ilyen hőfokon vagy egyszerűen rá kell jönnünk, hogy még jobban kell koncentrálni és még fegyelmezettebbnek kell lenni. Ezt most éjszaka nyilván nem tudom megmondani, de legkésőbb hétfőtől ezen el kell kezdeni dolgozni.
- Ez a második hely azt jelenti, hogy még egy meccsetek lesz és hogy az elődöntőben a Pro Recco jöhet...
- Hát igen..., ezen nincs mit szépíteni, ég és föld a különbség aközött, hogy valaki csoportelső vagy csoportmásodik, esetleg -harmadik. Ugyanakkor soha nem lehet tudni, hogy egy szituáció mit fog belőlünk kihozni. Lehet, hogy pont az kell, hogy ne mi legyünk az esélyesek, vagy az ellenfélnél fáradtabban menjünk egy mérkőzésre. Nagyon őszinte leszek: tényleg készültünk nagyon erre a meccsre, az egész csapaton érződik most, hogy megfogta őket ez a találkozó, de most, amikor hazaérek, hajnali négy körül megnézem a meccs felvételét és attól kezdve nem foglalkozom a Bajnokok Ligájával és hétfőtől a csapat sem. Amúgy is kiszámíthatatlan, az elmúlt négy-öt évben talán csak egyszer nyerte meg az igazán esélyes a BL-t. Az egy teljesen más műfaj lesz, nem is érdekel, kivel játszunk, hétfőtől csak a bajnokságra szabad koncentrálnunk, mert az a legnagyobb feladatunk, hogy megpróbáljuk megszerezni az aranyérmet.
Végezetül, hadd mondjam el: nagyon büszke vagyok, hogy ide jutott el a szolnoki vízilabda, hogy majdnem százan jöttek el Rijekába és szurkoltak nekünk. Sajnos nem tudtuk nekik ezt meghálálni egy győzelemmel, de azt gondolom, hogy azért mindenkinek élmény volt ez az út és köszönjük szépen!
DECKER ATTILA a vlv-nek:
- Ez volt a legfontosabb meccsünk mostanában. Az eleje jól alakult, úgy, ahogy terveztük, hiszen nem 0:4-gyel kezdődött, hanem 3:0-lal. Ez pozitívum, az elején nagyon jó volt a koncentráció. Egy ilyen meccsen a bíráskodás mindig a hazai csapatnak kedvez, ezzel nem is kell foglalkozni. Az utolsó percekben volt két-három olyan hibánk, amit ilyen szintű játékosok kegyetlenül megbüntetnek, így is történt, s végül ez volt a kétgólos vereség oka. Meg persze sok olyan apró dolog, amiket hosszan sorolhatnék. Okosabbak leszünk, többet fogunk látni, ha kielemezzük a meccset, bár most számunkra a bajnokság legfontosabb része következik, ezért küzdöttünk, hajtottunk az év során. A bajnoki döntő megint csak nem lesz egyszerű dolog, attól függetlenül, hogy mindenki minket tart a bajnokság legnagyobb esélyesének.
- A mai vereséggel a BL-ben nehéz ágra kerültetek, hiszen a házigazda Barcelonetával kell játszani, utána pedig a Recco következhet. Ezt mennyire bánod?
- Én abszolút nem bánom, szeretek vízilabdázni és az a hangulat, ami ott lesz kint, játékosnak klubvízilabdában ez lehet a csúcs.
MADARAS NORBERT a vlv-nek:
- Csalódás ez, mert bár nagyjából hasonlóak ezek a csapatok, Dubrovnikban is kikaptunk és itt is, tehát nem sikerült ezen túllépni, ebből a szempontból teljesen megérdemelten lettünk másodikok. Pedig megvolt a lehetőségünk, meccs közben sem azt éreztem, hogy jobbak nálunk, főleg nem két góllal, és nem azért, mert az elején már 3:0-ra vezettünk. Ugye még az utolsó negyed előtt is iksz volt, ehhez képest a végén, az utolsó másfél percben, amikor elmentek két góllal, már esélyünk sem volt. Ennél mindenképpen több volt benne, de fontos pillanatokban, például az utolsó emberelőnyöknél - ők belőtték, mi nem.
- Lehet, hogy pont ezek a szituációk hiányoztak és most hasznosítani tudjátok majd ezeket a tapasztalatokat?
- Én nem hiszem, hogy ennek a csapatnak tapasztalatokat kellene szereznie, ezen szerintem már túl vagyunk.
- Akkor a pillanatnyi diszpozíció...?
- Igen. Azért itt nyilván jó csapatokról van szó, nem az van, hogy gyengétől kaptunk ki. De különösen így, hogy Sukno nem játszott, egyértelműen nekünk kellett volna jobbnak lenni, még ha jól meg is oldották a pótlását. Sajnálom, mert nem lett volna mindegy, hogy első helyen vagy második helyen jutunk tovább.
- Így például Barcelonában kell nyerni a Barceloneta ellen...
- Hát igen. Úgy tűnhet, hogy eggyel több meccs, na bumm, de pont a Barceloneta ellen..., nem lesz könnyű. Barceloneta már azért, hogy bejuss, utána a Reccóval és aztán, még nem is tudjuk, mi jöhet... Így sajnos egész más a dolog, ez volt a tétje a mai meccsünk és sajnos nem a mi javunkra dőlt ez el, pedig még a döntetlen is nekünk kedvezett volna.
VARGA DÁNIEL a vlv-nek:
- Kezdem a végével: sajnos nagy lehetőséget szalasztottunk el azzal, hogy nem tudtunk csoportelsőként továbbjutni és ezzel közvetlenül az elődöntőbe kerülni. De ezt később ki lehet javítani, nekünk most az lesz a dolgunk, hogy ezt az egész BL-sorozatot félre tegyük és a bajnokságra, az elődöntőre és a döntőre koncentráljunk, mindig a soron következő ellenfélre készülve.
- A meccsről?
- Végre nagyon jól kezdtünk, aztán a Primorje feljött és iksz körüli lett a meccs. Én úgy éreztem, hogy jobban fogjuk bírni, s nem csak fizikálisan, hanem a játék minden elemében magabiztosságot éreztem a csapaton, majd a negyedik negyedben történt valami, aminek én nem láttam az előjelét. Igaziból most sem tudom megmondani, hogy mi lehetett az ok, pedig már a keszthelyi lehajtónál járunk. De az biztos, hogy az addigi jó védekezésünk után egyetlen negyedben négy gólt kaptunk, ami sok, tehát én a problémát nem abban látom, hogy nem lőttünk még kettőt, hanem abban, hogy ott a végén négyet kaptunk.
A csoport további eredményei:
Jug Dubrovnik-Spandau Berlin 12:6 (3:1, 3:2, 2:2, 4:1)
G.: Boskovics 3, L. Fatovics, P. Markovics, Viskovics, Obradovics 2-2, Bautovics, ill. M. Restovics 3, Mateo Csuk, Preuss, M. Stamm
Galatasaray Isztambul-Partizan Belgrád 11:14 (1:4, 4:3, 3:2, 3:5)
G.: Paskovics 3, Kljajevics, Akszentijevics 2-2, M. Janovics, Nikics, Vukcsevics, Mihajlo Korolija, ill. Mandics 3, Gielen, Vico, Manojlovic, Tanaskovics, Aszanovics 2-2, Sztojanovics
A csoport végeredménye:
1. Primorje Rijeka 24,
2. Szolnok 24,
3. Jug Dubrovnik 22,
4. Partizan Belgrád 9,
5. Spandau Berlin 6,
6. Galatasaray Isztambul 4 pont
A május 28-29-30-i final six programja