A 2016-os és 2017-es BL final six Budapesten lesz, de jövőre az Eger alanyi részvevő - a rendező jogán. Hátterünkben részletesen bemutatjuk, hogy jutottunk el idáig.

Az előzmények három évre nyúlnak vissza. A nagy európai klubok egyre elégedetlenebbek voltak a LEN rugalmatlan, feudális viszonyokat idéző mentalitásával döntéseivel. A BL-ben való részvétel minden klub számára veszteséges volt, egyre gyakrabban fordult elő, hogy a részvételi jogot nemzeti bajnokságban megszerző klub nem élt a BL-indulás lehetőségével. Mindehhez a klubok éppen a LEN-től olyan információt kaptak, hogy a BL jelentősége a jövőben nem nőni fog, hanem inkább csökken.

2013 tavaszán a montenegrói sajtóban jelent meg először hír arról, hogy Szuper 10 Liga néven nemzetközi klubbajnokság szerveződik. Az első tervek szerint  három-három klub képviselte volna Horvátországot és Magyarországot, kettő az olaszokat (az első évben a Pro Recco és a Savona), egy-egy Szerbiát és Montenegrót (a Partizan Belgrád és a Budva).

Először nem lehetett pontosan tudni, hogy egyfajta "alternatív", a LEN égiszén kívül eső bajnokságról van-e szó, vagy az európai szövetség áldását adja rá és elfogadja hivatalosnak a kezdeményezést.

A verseny összesen 150 ezer eurós pénzdíjért folyt volna, s a klubok 50-50 ezer eurót kaptak volna utazási és egyéb költségeikre.

Az akkori sajtóhír szerint a versenysorozatot a Pro Recco aktuális elnöke, Gabriele Volpi finanszírozta volna. Köztudott, hogy az üzletember vízilabdás viszonylatban hatalmas pénzt áldozott azért, hogy a világ legjobb klubcsapatát mondhassa magáénak.

Az események felgyorsultak, az érintett klubok képviselői nagy lendülettel láttak hozzá az új bajnokság szervezéséhez, a részletek kialakításához.

A tervezett mezőny ekkor már 14 tagú volt és hat ország legjobbjaiból állt:

Barcelonata (spanyol),
Pro Recco (olasz)
Primorje Rijeka, Mladost Zágráb, Jug Dubrovnik (horvát),
Herceg Novi, Primorac Kotor, Budva (montenegrói)
Partizan Belgrád, Crvena Zvezda, Vojvodina (szerb),
A-Híd Szeged Beton, TEVA-Vasas-UNIQA, ZF-Eger

A 2012-as, Nagyváradon megrendezett final four alatt a klubvezetők egységesítették álláspontjukat, s képviseletükkel megbízták a horvát szövetség (és a Primorje Rijeka) elnökét, Predrag Slobodát - Volpi gyermekkori barátját. Ő vette fel a kapcsolatot a LEN vezérkarával, hogy tárgyaljon a "hivatalos elismerésről". Az első hírek szerint az európai szövetség vezetői nem fogadták ellenségesen a kezdeményezést, technikai jellegű kéréseik voltak, de nem tűnt úgy, hogy kenyértöréssel járhat az új bajnokság létrehozása.

Nem sokkal később viszont "leesett a tantusz" a sportág mindenható irányítóiban. Bekeményítettek és elkezdtek nyomást gyakorolni a tagszövetségekre a "renitens" kezdeményezés megakadályozása érdekében.

A legdurvább reagálás egy hivatalos levél volt, amelyet nyilvánosságra is hoztak. A levelet Nory Kruchten akkori LEN-elnök írta alá.

Az "udvariasnak álcázott", valójában fennhéjázó és fenyegető hangnemű levél emlékeztette a horvát szövetséget, hogy a LEN tagjaként nem szervezhet a LEN-től független versenyt, s amennyiben ezt nem hagyja abba, súlyos következményekkel számolhat. A deklaráltan "figyelmeztetésnek" szánt levelet az aláíró elküldte a horvát olimpiai bizottság elnökének is, kimondatlanul is azt érzékeltetve, hogy a horvátok nem csak az európai versenysorozatokból történő kizárásra számíthatnak, hanem olimpiai részvételük is veszélybe kerülhet a szuperbajnokság szervezése miatt. (Itt emlékeztetünk, hogy közvetlenül a londoni olimpia előtt állunk, s az olimpiai vízilabda-torna győztese éppen Horvátország lett...)

Közben a dolog egyre nagyobb sajtóvisszhangot kapott. Külföldi honlapok mellett az egriek hivatalos site-ja is beszámolt róla és idézte a LEN-levélre adott, az egyik olasz lapban közölt Sloboda-reagálást:

- A figyelmeztetés volt az  az első reakció a LEN részéről. Haladunk előre, mert valamit tennünk kell a vízilabdáért. Lehetetlen, hogy 20 ezer ember ment el Törökországban a kosárlabda Euroliga döntőjére. A vízilabda Bajnokok Ligája Final Fouron kevesebb, mint ezer néző… Nem igaz az a felvetés, hogy soha nem jeleztük a problémákat. Éve óta mondjuk, tegyenek valamit.  A klubokkal együtt  azt akarjuk, hogy  működjünk együtt LEN-nel  meg kell találnunk a módját, hogy közösen jobbá tegyük a vízilabdát.

A LEN győzött, a "szervezkedés" befejeződött. Volpi időlegesen kivonult a vízilabda-sportból. (Ennek egyébként lehet, hogy Magyarország egy Benedek Tibor nevű szövetségi kapitányt köszönhet. Ugyanis az történt, hogy a 2012-13-as klubszezon előtt Tibi játékosként visszavonult, kinevezték őt a Pro Recco szintén első osztályú fiókcsapata, a Camogli vezetőedzőjének. A munkát azonban már nem tudta elkezdeni, Volpi kiszállásával gyökeres változások történtek a Ligúr-tenger partján, beköszöntött a pénztelenség. Ki tudja, pályázott volna-e a magyar szövetségi kapitányi posztra a Camogli edzőjeként Benedek Tibor vagy inkább várt volna néhány évet, hogy edzői tapasztalatokat szerezzen...)

A 2012-13-as Bajnokok Ligája minden idők legalacsonyabb presztízsű nemzetközi tornája lett, amelyben nem vett részt az előző évi final four egyetlen szereplője sem. A visszalépések oka részben az volt, hogy a részvétel költségei elszálltak, a válság, a vízilabdasport általános hanyatlása, a nézőszám csökkenése, a tévéközvetítések elmaradása mind együtt vezetett oda, hogy a LEN belátta, kénytelen váltani, s az eddig megakadályozott reform élére állni. Most egyszeriben kiderült, hogy ők is elégedetlenek a sportág marketingjével, a tévéközvetítések alacsony számával és azzal, hogy túl drága az eddigi versenyrendszer működtetése.

Egyszeriben olyan LEN-vezetői nyilatkozatokat olvashattunk olasz honlapokon, miszerint tarthatatlan a lebonyolítási rend költségessége (mintha nem ők kényszerítenék volna a klubokra az extra kiadásokat, például a játékvezetők fuvaroztatását a fél kontinensen át).

Kilátásba helyezték egy új versenystruktúra bevezetését, vagyis a korbács használatát felváltották a mézesmadzag "igénybe vételével".

És a hegyek vajúdása szép nagy, jól fejlett torzszülöttet eredményezett.

Az európai klubmezőnyt a LEN sikeresen szembefordította egymással: nyolc csapat számára lehetővé tette, hogy pénzért megvásárolják a két csoportos, 12 részvevős főtáblán való szereplés jogát. Ehhez a nyolc csapathoz kerül a hosszú selejtezősorozat végén négy további klub. A végső döntő rendszere is átalakul, a final fourt final six váltja fel. Az oda- visszavágós alapon megrendezett főtábla-csaták végén a két csoportgyőztes közvetlenül az elődöntőbe kerül, a csoportmásodik pedig a másik csoport harmadikjával küzd meg ugyanezért. Így a final six két nap helyett három napig tart.

A rendszert némi további csiszolás után be is vezették.

A tornán való részvétel, a nevezés díja 4.500 euróra nőtt és a "szuperkimeléshez" további 25.500 eurót kellett letenni (évente) minden csapatnak, amely élni kívánt ezzel a lehetőséggel. A wild card csak három évre volt megvásárolható. Magyar csapat eredetileg nem szerepelt a kiemeltek között, az egriek sportdiplomáciai harcosságának volt köszönhető, hogy végül bekerültek a "klubba". (Ez most nekik jövőre kifejezetten final six-et ér...)

Az új rendszer egyik legtöbbet vitatott eleme, hogy a két csoportban - a csapatok besorolásától függetlenül - nem egyenlőek a továbbjutás esélyei. A final six rendezője ugyanis ezen a jogon eleve továbbjutó, vagyis felelősség nélkül játszhat, s csoportjából csak két másik csapat tarthat vele, míg a másik csoportból a versenyek alapján jut tovább három klub. (Erre a LEN vezetőinek egy válaszuk volt: a rendezőnek is érdeke a csoportbeli jó szereplés, mert az elért helyezés az ő sorsát is befolyásolja a hatos döntőben.)

A kifizetendő pénz mellett a részvevő csapatokat egy sor további kötelezettség terheli, a final six megrendezéséért pedig - akkori információk szerint - horribilis összeget évi 200 ezer eurót kért a LEN.

A LEN cserébe profi marketinget, egységes tévéközvetítési rendszert ígért és azt, hogy "minden segítséget" megad a csapatoknak. A verseny továbbra is pénzdíjas, de míg eddig csak a végső döntőbe bejutott klubok részesültek díjazásban, most a főtábla mind a 12 csapata - természetesen a final six-be bejutó klubok többet kapnak a szétosztásra szánt 316 ezer euróból.

A LEN által a vlv szerkesztőségéhez is eljuttatott egyik közlemény tartalmazza azon LEN-tisztségviselők nevét, akiknek ezen új rendszerű lebonyolítási verseny kimunkálását köszönhetjük. Álljon tehát itt a lista mementóként: Paolo Barelli LEN-elnök, Fernando Campena és Aleksandar Sostar LEN Büro-tagok, Gianni Lonzi, a LEN vízilabda bizottságának elnöke, David Rouger marketingfelelős és Marco Birri vízilabda"menedzser".

Az új rendszerben eddig két szezon ment le. A szuperkiemeltek, akik még jövőre is a főtáblán kezdhetik meg a küzdelmet:

- CN Atletic-Barceloneta (spanyol)
- Wasserfreunde Spandau 04 Berlin (német)
- Olympiakos Pireusz (görög)
- AN Brescia (olasz)
- Jug Dubrovnik (horvát)
- Partizan Belgrád (szerb)
- ZF-Eger
- Galatasaray (török)

Érdekesség, hogy a wild cardot három évre, a final six rendezési jogát azonban két évre lehetett megvásárolni. Így állt elő az a helyzet, hogy Barcelona idén elköszön a végső döntőtől (mint házigazda) a szuperkiemeltek mezőnye azonban jövőre is az eddigi marad.

A final six megrendezéséért nem tolongtak a jelentkezők. A 2016-os torna házigazdájaként sajtóhírek szerint bejelentkezett Azerbajdzsán, de aztán erről soha többé nem lehetett hallani egy szót se. Bekerült viszont a köztudatba, hogy Isztambul lesz a 2016-os és 2017-es rendező. Az a megfogalmazás, hogy Budapest most "Isztambullal szemben nyert", egészen pontosan azt jelenti, hogy a török város vagy magától lépett vissza vagy visszaléptették. (Érdekesség, hogy a női BL final four sikeres megrendezése után az egriek is kifejezték szándékukat egy férfi BL-finálé megrendezésére...)

Budapest azt követően került a képbe, hogy elnyertük a 2021-es vizes világbajnokság megrendezésének jogát. A pályázattal kapcsolatban a legmagasabb szinten kötelezte el magát a magyar vezetés: Orbán Viktor személyesen vett részt a magyar pályázat kampányában és ennek nyilvánvalóan döntő szerepe volt a pénzügyi feltételek megteremtésében, illetve a Dagály mellé tervezett új nagy uszodakomplexum tervének elfogadásában.

Mivel az új uszodát a tervek szerint már 2016 végén, 2017 elején átadják, ésszerű a feltételezés, hogy a létesítmény avatására kiváló alkalomként kínálkozik a 2017-es vízilabda BL final six.

A sajtónyilvánosságban Budapest neve először 2014 május végén került szóba.

A Nemzeti Sport online akkori tájékoztatása szerint a Bajnokok Ligája hatos döntőjének alkalmából Barcelonában tartott megbeszélést az Európai Úszószövetség (LEN) felső vezetősége: Paolo Barelli elnök, David Sparkes főtitkár és Gyárfás Tamás kincstárnok a LEN-t érintő aktuális kérdésekről egyeztetett.

A jövőbeni eseményekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a BL hatos döntőjét 2015-ben is Barcelonában rendezik meg, míg 2016-2017-ben Isztambul lesz a házigazda, ugyanakkor már most tárgyalni kívánnak a potenciális 2018-2019-es rendezőkkel. Gyárfás Tamás jelezte, hogy a 2021-es vb-pályázat kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte, az új, már 2016 végére elkészülő budapesti uszodakomplexumot a lehető legjobban használják ki a vizes sportágak, azaz további rangos eseményeket igyekezzenek „elhozni" sportdiplomatáink.

„Ebbe a sorba kiválóan illeszkedne a vízilabda BL-döntő is, azaz egyfajta kötelezettség-vállalás nélküli előfoglalással éltem – mondta utóbb Gyárfás Tamás. – Budapest prioritást élvezhet, de természetesen előbb egyeztetni kell a kormányzattal és a vízilabda-szövetséggel is, csak azután válhat hivatalossá a pályázatunk."

A munka ezután a háttérben folyt, arról sok részletet nem ismerünk, mindenesetre e hét elején bejelentették a döntést: 2016-ban és 2017-ben Budapest adhat otthont a final six-nek.

Kedden érdeklődtünk a szövetségnél: mivel a wild card alapján a következő szezonban a ZF-Eger lesz főtáblán, s a versenykiírás szerint csak a wild cardos klubok közül kerülhet ki a final six-rendező, ezt az ellentmondást hogy oldják fel az illetékesek?

A válasz megérkezett: a rendezést Budapest nyerte el, a szövetség a torna házigazdája, rendezője, s 2016-ban a rendező jogán a ZF-Eger lesz a final six részvevője. A 2017-es biztos magyar részvevő kiléte még nem ismert.

Kemény Dénes hétfői nyilatkozatából kiderül, hogy a számunkra pozitív döntés akkor válik véglegessé, ha sikerül megszerezni a rendezés költségeinek fedezetéül szolgáló kormányzati garanciát, de a szövetség elnöke szerint ez hamarosan megtörténik.

"Az eredeti tervek szerint Isztambul vagy Athén jött volna szóba, de biztos voltam abban, hogy Tamás hatékony sportdiplomáciai tevékenysége és Paolo Barelli bizalmának köszönhetően megkapjuk a lehetőséget. Ahhoz, hogy szerződjünk, még szükséges a kormánygarancia, de szerintem a héten ez tisztázódik. A szerződés feltételei nagyon szigorúak és kemények, de az Eb-n is azok voltak, és tudtuk teljesíteni" - mondta az InfoRádióban Kemény Dénes.

A LEN kedden arról tájékoztatta a szerkesztőségeket, hogy a Büro glasgow-i ülésén a versenyrendszer megváltoztatásáról is születtek döntések. A legfontosabb: megszűnik az a lehetőség, hogy a nemzeti bajnokságban kupaindulást kivívó csapatok visszalépése esetén alacsonyabb helyezésű klub veheti át az indulás jogát, mostantól csak a bajnokság dobogósai vehetnek részt a BL-ben ( a legtöbb országban csak az első két helyezett, a mi esetünkben az első három).