Óvások, bírói műhibák - az MVLSZ-VB állásfoglalása
Az elmúlt időszakban több óvási ügy is borzolta a kedélyeket a vízilabda világában. A Versenybíró Bizottság állásfoglalást készített, amely több érdekes javaslatot is tartalmaz.
A Honvéd-Kaposvár és a Szentes-BVSC meccs óvási ügye egyaránt lezárult, a pontokat a Honvéd és a BVSC kapta.
A két ügy részletei komoly vitákat váltotta ki a magyarországi profi vízilabdával foglalkozók körében és olyan tanulságokra mutattak rá, amelyek a tapasztalatok összegzésére késztették a szövetség Versenybíró Bizottságát.
A testület hétoldalas közleményt készített, amelyben állást foglalt az óvási okokkal kapcsolatban, értelmezte a játékvezetői műhiba "intézményét" és az elmúlt időszak konkrét tapasztalatai kapcsán javaslatokat tett az MVLSZ elnökségének egyes - általa fontosnak ítélt - szabályozások végrehajtására.
A közleményt eljuttatták a klubokhoz, s információnk szerint már a szövetség elnökségének ülésén is tárgyaltak róla, de a vita nem fejeződött be, elképzelhető, hogy később újra napirendre tűzik a dokumentum megvitatását.
A Versenybíró Bizottság anyagát a szövetség hivatalos honlapján nem találtuk meg (mi magunk az egyik klubtól jutottunk hozzá), így az alábbiakban közzétesszük.
A VERSENYBÍRÓ BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
A dokumentum "ismeretterjesztő funkciója" azért lényeges, mert az óvás nem olcsó dolog, plusz a vízilabdának sem használ, ha újra és újra botrányszag terjeng, tehát célszerű, ha csak alapos ok esetén futnak neki egy jogi eljárásnak a magukat sértettnek vélő felek. Ugyanezen okból részletezi a dokumetum, hogy milyen jellegű bírói ítéleteknél jöhet szóba "műhiba".
Mindemellett az elmúlt időszak óvási ügyei számos olyan tapasztalattal is szolgáltak, amelyek hatására konkrét szabályozási intézkedések születhetnek, s ezek kellemetlen vitákat előzhetnek meg - például a bajnoki rájátszás idején.
Megfontolandónak tartják például az óvási határidők meghosszabbítását, annak megvizsgálását, hogy a viszonylag magas óvási ás fellebbezési díj (150.000.- és 300.000.- forint) nem akadályozzák-e "az alacsonyabb költségvetésű csapatok" esetében az "igazságos eredmény megállapítását". Fontos változás lenne, hogy az óváshoz kötelezően mellékelni kellene az ominózus meccsjelenet hangos videófelvételét.
Figyelemre méltó, hogy a testület javasolja a kluboknak, hogy ha megtehetik, egy kamerát kizárólag a zsűrire irányítsanak meccs közben, hogy szükség esetén dokumentálni tudják a zsűritagok látható (és hallható) intézkedéseit. (Mint ismeretes, a szentesiek óvását azért utasították el, mert nem tudták bizonyítani, hogy a zsűri megfelelő módon jelezte az egyik BVSC-játékos kizárását a játékból annak harmadik személyi hibája után.)
Ugyancsak érdekes - és egyben szomorú -, hogy a dokumentum felveti: "a bizonyítottan valótlan közreműködői (játékvezető, gólbíró, ellenőr, zsűritag) nyilatkozatokat szigorúan, előre meghatározottak szerinti szankcionálni kellene". Ennek oka vélhetően az, hogy a legutóbbi időszak óvási ügyeiben történt olyan, hogy az érintett megváltoztatta az eljárás során tett korábbi "vallomását", illetőleg "a közreműködők állításai, nyilatkozatai a tényekről sokszor szembeötlően nem felelnek meg a felvételen látottaknak illetve eseteként egymásétól is eltérnek".
A vlv által kedden nyilvánosságra hozott dokumentum bevezetőjében a Versenybírói Bizottság éles hangon bírálta a Honvéd-Kaposvár mérkőzés óvása ügyében hozott fellebbviteli döntést. (Az ügyben a VB első fokú döntéshozó testületként járt el.)
Noha a dokumentumnak a konkrét esettel kapcsolatos részével fenti cikkünkben nem foglalkoztunk, a közleményt teljes terjedelmében nyilvánosságra hoztuk, ezért kötelességünk helyt adni az alábbi nyilatkozatnak is:
Dr. Halmos R. Péter a vlv-nek:
A Honvéd-Kaposvár mérkőzés óvási ügyében eljárt fellebbviteli bizottság tagjaként nyilatkozva előrebocsátom, hogy a VB közleményének elvi tartalmával, azzal a résszel, amely az óvás intézményével foglalkozik, 80-90 százalékban egyetértek. Ugyanakkor szeretném rögzíteni, hogy a konkrét ügyben a másodfokú bizottság azért nem értett egyet az első fokú döntéssel, mert az eset elbírálásakor a Versenybíró Bizottság magát az óvási okot helytelenül értelmezte. Azt állapította meg, hogy egymást követően két kiállítás történt, holott maga a Kaposvár óvása sem tartalmazott ilyen jellegű indokot.
Az óvási ügyek minden esetben bonyolultak, vannak vélemények, amelyek szerint magát az óvás intézményét másként kellene értelmezni, mint ahogy a nemzetközi testületek értemezik és ahogy mi is értelmeztük másodfokon.
A klubokkal egy Liga-értekezleten tisztáztuk a helyzetet és az egyesületek képviselői - egy-két kivétellel - megértették, hogy miért hoztunk ilyen döntést. Az üggyel a szövetség elnöksége is foglalkozott, ezen a fórumon a Versenybírói Bizottság elnöke, dr. Gál Andrés és jómagam is kifejtettük álláspontunkat.