A várakozásnak megfelelően a horvát bajnoki döntő harmadik meccsét is megnyerte a Primorje és így bajnok lett. A csapatot emeletes panoráma buszon vitték körbe Rijeka utcáin, Varga Dani majdnem beverte a fejét egy közlekedési lámpába.

Horvát bajnokság, döntő, harmadik mérkőzés

Primorje Rijeka-Mladost Zágráb 13:7 (2:2, 6:3, 2:2, 3:0)
Rijeka, kantrida uszoda
Primorje Rijeka: Vican, Radu 2, Peros, Krapics, Varga Dánes 2, Sukno, Muslim 2, Petrovics 1, Varga Dániel 2, Obradovics 1, Setka, X. Garcia 3, Jelovina (kapus), Buljubasics. Vezetőedző: Ivan Asics
Mladost Zágráb: Pavics, Bukics, I. Milakovics, Loncsar, Martinics, D. Zsivkovics 4, Capan, K. Milakovics 1, Pavicsics, I. Zsivkovics, Vukicsevics 1, Gagulics 1, Marcelicsć, Dasics. Vezetőedző: Vjekoszlav Kobescsak
Gól - emberelőnyből: 7/10, ill. 2/8
Gól - ötméteresből: 2/2, ill. -

A Primorje 3:0-ra nyerte a döntőt.




Lucio Vidotto felvételei a meccsről és az ünneplésről

VARGA DÁNIEL (Primorje Rijeka) a vlv-nek:

- A lényeg az, hogy megnyertük a bajnokságot! Lehet, hogy a harmadik meccs után senki nem hiszi el nekem, de ez a Mladost erős ellenfél volt. A mostani hatgólos különbség is azt mutatja, hogy simán nyertünk, de nagyon kemény meccs volt. Azt gondolom, hogy az ellenfél mindhárom alkalommal kihozta magából a maximumot. Ez többnyire nekünk is sikerült, ebből merem azt a következtetést levonni, hogy hat góllal jobbak vagyunk az ellenfélnél. Nyertünk és ez nemcsak Rijekában történelmi esemény, mert nagyon rég ünnepelhettek itt bajnoki címet, hanem nekünk is Dumival Többet jelent mint egy sima győzelem, vagy bajnoki cím, mert az elmúlt négy év kemény munkájának, kudarcainak, sikereinek csúcspontja ez most. Az a szép az egészben, hogy két hét múlva ezt a csúcsot is "túlmászhatjuk" azzal, hogyha Barcelonában, a BL final sixen is sikerül szép eredményt elérnünk.

- Milyen volt a hangulat, az ünneplés?

- Kitettek magukért a rijekaikak. Olyan telt ház volt az uszodában, amilyet itt még nem láttam, a mérkőzés után pedig bevittek minket egy nagyon magas, "nagyon emeletes" busszal, életemben először érinthettem közlekedési jelzőlámpát, még jó hogy nem a fejemmel tettem, azt időben le tudtam húzni. :-)

Több száz ember előtt zajlott le az ünnepség, beszédekkel, énekléssel, örömködéssel, pezsgőbontással. Ezután visszatértünk az uszodához, ahonnan hamarosan indulunk közös vacsorára, majd ki tudja, meddig tart a történet.

VARGA DÉNES (Primorje Rijeka) a vlv-nek:

- Megint nagy különbséget tudtunk hozni. Ők a három meccsből most játszottak talán a legjobban, de ehhez mi is kellettünk, a védelmünk talán kicsit "hanyagabb" volt, ők ezt kihasználták. Végül is jó meccs volt, de még mindig reális ez a hatgólos különbség a két csapat között.

De egyszerűen nem tudok a meccsről beszélni, mert annyi minden történik itt most, meg történt már a meccs vége óta is, hogy legszívesebben azokról beszélnék. Viszont ezek annyira emocionális dolgok, hogy nem is tudom szavakba önteni. Nagyon-nagyon jólesett pár dolog, amit mások mondtak, csapattársak, az edző..., szóval..., élvezem az estét! Még nincs vége, sőt, azt gondolom, hogy nagyjából a közepénél tartunk, most megyünk el vacsorázni. Hát..., boldog vagyok...

Az olasz bajnokságban elmaradt a bajnokavatás, mert Bresciában szoros meccsen, nagy hajrával egyenlített a Brescia a Pro Recco ellen. A mindent eldöntő utolsó meccs a Recco otthonában, Soriban lesz.

Brescia-Pro Recco 7:6 (2:2, 0:1, 3:1, 2:2)
Brescia, v.: Caputi, Severo
Brescia: Del Lungo, Valentino, C. Presciutti 1, Legrenzi, Molina Rios 2, Rizzo 1, Gorgi, Nora 1, N.Presciutti, Bodegas 2, Di Fulvio, Napolitano. Vezetőedző: Alessandro Bovo
Pro Recco: Tempesti, Lapenna, Jokovics 1, Figlioli 1, Giorgetti 3, Felugo, Giacoppo, Aicardi, Figari, Fiorentini, Ivovics 1, Gitto. Vezetőedző: Giuseppe Porzio
Gól - emberelőnyből: 4/11, ill. 4/12

Az egyik fél második győzelméig tartó párharc 1:1-re áll, az utolsó mérkőzés a Recco otthonában lesz.