Két hónap telt el szövetségi kapitánnyá választása óta. Az eddigi tapasztalatokról, az új csapat építésének helyzetéről kérdeztük Benedek Tibort.

BENEDEK TIBOR a vlv-nek:

- Jól haladok a pályázatomban vállalt feladatok terén, amiben azt is jeleztem, hogy szeretnék egy "monitoring keretet", amelyben sok játékos munkáját lehet megfigyelni. Ennek célja az is, hogy minél több embert motiválhasson a válogatott közelsége, hiszen az elmúlt években eléggé szűk kör számíthatott meghívásra. A generációváltás láthatóan megtörtént. A behívottaktól azt kértem, hogy ez a generációváltás ne csak az ő jelenlétükben nyilvánuljon meg, hanem abban is, hogy egyre inkább ők legyenek saját klubjukban is a meghatározó játékosok a magyar bajnokságban és a nemzetközi kupameccseken. Fontosnak tartom, hogy szép lassan vegyék át a vezérszerepet azoktól a játékosoktól, akik korábban a válogatottban húzóemberek voltak. A klubcsapatukban annak ellenére, hogy koruk alapján már aktív pályafutásuk vége felé járnak még mindig ők a meghatározók. Azt gondolom, hogy a nemzedékváltás hatása hamarosan érzékelhető lesz a vízilabdaélet "mindennapjaiban" is.

- Beszéljünk a keretről. Eddig összesen 29 játékost hívtál meg. Ez volt a teljes "merítési bázis" vagy még nézel másokat is, számítani lehet-e eddig nem meghívott emberek szerepeltetésére?

- Az eddig sérülése miatt távolmaradó Hárai Balázson kívül még két olyan játékos van, akinek a szereplésére számítok a közeljövőben, Madaras Norbi és Tóth Marci. Mindenki más, akire számítok az elkövetkező hónapokban, a világbajnokságig, benne volt az idei három felkészülési hét keretében.

- A 29+3 nagyon bő keret. Alakul-e már a fejedben a szűkítés...?

- Nagyjából látok egy 18-as keretet. A Volvo Kupára lehetőségem volt olyan játékosokat is meghívni, akiket különben nem lett volna módom kipróbálni. Ez azért is alakult így, mert a külföldi klubokban játszókat nem engedték haza, az utánpótlás-játékosok pedig a juniorválogatottban játszottak. Ez mindenképpen jó lehetőség volt, az érintett játékosok nagyon jól teljesítettek. Elképzelhetőnek tartom, hogy néhányan még egy lehetőséget kapnak, hiszen tervezünk még egy olyan edzést áprilisra, amelyre nem fognak tudni eljönni sem a külföldön játszók, sem a BL-ben játszók. Ezzel együtt a bő keret kialakult, több játékos kipróbálását nem tervezem, de természetesen - ahogy korábban is mondtam, - a klubszezon még hosszú, ha olyan kiemelkedő teljesítményt látok akár a bajnokságban, akár a nemzetközi kupameccseken, akkor bárki számára nyitva áll az út.


- Ezek szerint akkor nagyjából 18-as kerettel lehet majd számolni, amikor a közvetlen vb-felkészülés megkezdődik.

- Körülbelül, igen.

- A várható 18-ból hány ember helye biztos a 13-as csapatban?

- Nem akarok számokkal dobálózni, látszik, hogy kik azok, akik minden meccsen ott voltak, nekik nyilván nagyobb az esélyük.

- Mi a helyzet  Norbival, aki London után időt kért és a válogatottságtól való visszavonulást fontolgatta, nem is szerepelt eddig az általad "vezényelt" eddigi hét hivatalos meccsen?

- Norbi csatlakozik a kerethez. Ő az elmúlt években az egyik leginkább meghatározó játékosa volt a magyar válogatottnak és szeretném, ha ez a jövőben is így maradna.

- És ő is így szeretné?

- Gondolom, különben nem csatlakozna hozzánk... Rengeteg ideje volt gondolkodni, és örülök, hogy végül úgy döntött, hogy teljes mellszélességgel, az elejétől kezdve vállalni tudja a munkát. Bizom abban is, hogy az, hogy a Recco most nem indult nemzetközi kupában, még nagyobb lehetőséget adott neki a feltöltődésre.


- Tóth Marci?

- Az ő képességeit ismerem és folyamatosan figyelem az Olaszországban nyújtott teljesítményét. Nincs könnyű dolga, külföldiként az olaszoknál az első év különösen nehéz, ezért is nem hívtam eddig. A képességei alapján mindenképpen megérdemli, hogy lehetőséget kapjon, aztán természetesen neki is bizonyítania kell. Az biztos, hogy külföldről valamivel nehezebb bekerülni a válogatottba.

- Térjünk át néhány konkrét szakmai kérdésre. Most még nyilván túl sok ember van a foglalkozásokon ahhoz, hogy begyakorolt akciókról, végleges új stílusról beszélhessünk, de mégis, kezd-e összeállni az új csapat stílusa?

TÓTH MÁRTON a vlv-nek: - Először is nagyon örülök, hogy a szövetségi kapitány számításba vesz engem is, hatalmas megtiszteltetés ez nekem, hogy újra bizonyíthatok. Már volt arról szó, hogy a Volvo Kupa hetére hazajövök, de akkor (mivel Olaszországban forduló volt) a klubom nem engedett el. Természetesen ezt a kockázatot én vállaltam, amikor külföldre igazoltam. Az a célom, hogy "ottragadjak" a válogatottban, ezért mindent meg fogok tenni.

- Az elmúlt mérkőzések nagyjából jelezték, hogy mik lesznek a csapat jellemzői, bár kifejezetten stílusról még nehéz beszélni. Az mindenesetre látható, hogy egy védekezésre koncentráló csapatot szeretnék, sokkal szigorúbb szabályokkal hátul, mint elöl, de a támadásban is megvannak a keretei a játékunknak. Azt tartom, hogy szükség van jó bekkre, úgynevezett "álló bekkre" a csapatban, s nekem annyiban szerencsém van, hogy az elmúlt években védekezéssel foglalkozó három játékos, Hosi, Dani és Marci megtanulták annyira ezt a játékelemet, hogy ők is bármikor használhatók hátul. Ez mindenképpen bővíti a játékrepertoárunkat. Ezen kívül amit az emberelőny-emberhátrány terén produkáltunk, az szerintem megmutatta, hogy mit akartunk. Természetesen az, hogy edzünk kettőt és utána jön egy hónap szünet, nem teszi egyszerűvé a kezdetet, de a válogatott játékosok olyan képességűek, - és ezt meg is mutatták, - hogy néhány emlékeztető edzéssel visszahozhatók azok a dolgok, amiket korábban már meg tudtunk valósítani. Úgy látom, hogy bármilyen hosszú is a szünet, minden alkalommal egy kicsit előbbről indulunk. Ez mindenképpen jó, már csak azért is, mert amennyiben kijutunk a Világliga nyolcas szuperdöntőjére, egy hetünk lesz a felkészülésre, miközben valamennyi pihenőt is kellene adni azoknak a játékosoknak, akik esetleg szerepelnek a BL final fourban a klubjukkal...

- Tudom, hogy nagy figyelmet szentelsz a juniorok felkészülésének, szereplésének, kijársz a meccseikre is. Megkezdődött-e már a felnőttek és a juniorok munkájának közelítése, meddig jutottál eddig ezen a téren?

- Közösen kielemeztük az U18-as világbajnokság utolsó három mérkőzését és nagyon sokat beszélgetünk Horessel (Horkai György utánpótlás szövetségi kapitánnyal - a szerk.) a közös elképzelésekről, illetve egymás munkájáról, de természetesen kicsit más azért a közvetlen cél. Nekik olyan fizikai előkészítést kell elvégezniük, aminek hatására nekem csak előnyöm lehet, amikor majd megkapom a játékosokat. Abból, hogy taktikailag mást játszanak, egyelőre nem csinálunk problémát. Pár dolgot már egyeztettünk, de ami nagyon segítheti ezeknek a játékosoknak a későbbi munkáját, az az, hogy intenzíven, nagy hatékonysággal végeznek alapvető fontosságú munkát - lábtempós gyakorlatokat, zónagyarkorlatot, hátrányban védekezést, stb. Nem valószínű, hogy egy az egyben ugyanazt játssza a junior válogatott, mint a felnőtt, már csak azért sem, mert az én elképzeléseim is eléggé újak, s hogy miként működnek "élesben", azt még nem volt módunk kipróbálni. Bízom abban, hogy az elkövetkező hónapok igazolják majd mindazt, amit gondolok, de amíg ez nem történik meg, addig nem várhatom el, hogy a juniorok is ugyanazt játsszák, mint a felnőttek.


- A behívott fiatalok munkája okozott-e meglepetést vagy csalódást?

- Megmondom őszintén, nagyon nehéz dolguk volt. Nekik jelenleg sokfelé kell megfelelniük és hirtelen én is olyan elvárásokat támasztottam velük szemben, amelyek teljesítése ebben a helyzetben nem lehetett egyszerű a számukra. Ehhez képest nagyon meg voltam elégedve velük azon a héten, amikor ott voltak az edzésünkön. Ez egy megelőlegezett bizalom volt a részemről, de nem tartom kizártnak, hogy a nyári felkészülésbe ismét bekapcsolódik junior játékos is.

- Hogy vagy megelégedve a stábod munkájával? Megmondom őszintén, engem meglepett kicsit, az a "személyzeti politika", amit tőled látunk. Nem megszokott Magyarországon, hogy valaki a számára nagyon fontos munkára olyan embereket kér fel, akikkel korábban nem dolgozott együtt, nincs hozzájuk személyes kötődése, a munkakapcsolattól egészen a barátságig. Szegény Dabrowski Norbi nem győzte megválaszolni ugyanazt a kérdést, hogy miért éppen őt választotta másodedzőnek maga mellé Benedek Tibor. Mindig azt mondta, kérdezzék meg őt! Hát most itt az alkalom: miért választottad másodedzőnek Dabrowski Norbertet?

- Azért van emberismeretem :-). Általában leülök azokkal az emberekkel, akikkel közös munkát tervezek, megismerem a gondolkodásukat. Ez most is így történt. Dabrowski Norbit is láttam dolgozni korábban, tudtam, hogyan dolgozik a BVSC-vel. Fiatal edző, szerintem nagy karrier áll előtte, s az én elképzeléseimnek pontosan megfelelt. Úgy gondolom, hogy egy ilyen választásnál nem a barátság az elsődleges szempont, sőt, nem is mindig jó munkahelyzet, ha egy baráttal kell együtt dolgozni. Olyan csapatot választottam, amelynek tagjaiban úgy van főnök-beosztott kapcsolat, hogy az kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapul. És ez nem csak szavakat jelent, hanem meggyőződésem szerint látszik az elmúlt időszakban végzett közös munkában. Ezt szerintem a fiúk is érzékelik. Bízom benne, hogy ez egy nagyon jó, összetartó stáb lesz.

- Kénytelen vagyok utalni a Horváth Tamással készített vlv-interjúra, amiből kiderül, hogy nagyon jelentős szemléletbeli változást vezettél be az erőnléti felkészülésben.

- Nem csak abban. Itt szeretném elmondani, hogy a stábhoz csatlakozott Egressy János is, aki az úszásfelkészítésben fog segíteni nekem. A TF oktatója, úszóedző. Elsősorban a rossz technikai beidegződéseken, pici dolgokon fog változtatni, amik nem annyira látványosak, de én nagyon fontosnak tartom őket. Az úszásstílus, a lábhasználat, a levegővétel javítása, a lazítás, az úszástesztek elemzése - ezekben számítok rá, de nem feltétlenül fog részt venni napi rendszerességgel a nyári felkészülésben.

- Mit vársz az újfajta erőnléti felkészüléstől?

- Én másban hiszek, mint ami eddig jellemezte ezt a munkát. A válogatottban nagyon rövid az idő ahhoz, hogy az erőnlét terén minőségi változást érjünk el, inkább a meglévő erő helyes, hatékony kihasználására kell koncentrálni. Ezek a játékosok ugyan dolgoznak napi egy-másfél órát a tornateremben, de a mellette elvégzett négy óra vízi munkán van a hangsúly, tehát ügyesen kell a tornatermi felkészítést a programba illeszteni. Rengeteg mérkőzés is van közben, a játékosok szeretnének bekerülni a csapatba, a vízben a legjobban akarnak teljesíteni, és emellett fizikailag is erősnek kell lenni, mire odakerülünk egy világversenyre.

Az erősítés mellett, amit még nagyon fontosnak tartok, az a lazítás. Az elmúlt időszakban nem nagyon fektettek hangsúlyt erre, ezen mindenképpen szeretnék változtatni. Csak erővel nem lehet jó vízilabdát játszani, az erőnek párosulnia kell a lazasággal, a kettő együtt adja az alapot a jó teljesítményhez.


- Mikor találkozik legközelebb a csapat?

- Március 24-én, vasárnap lesz a következő edzésünk. Március 27-én Olaszországban játszunk Világliga-meccset, majd két nappal később Kecskeméten, az orosz válogatott ellen. E két találkozó egyikét kell megnyernünk ahhoz, hogy csoportgyőztesek legyünk és bejussunk a Világliga Szuperdöntőjébe. A keretet várhatóan 8-10 nappal az olasz meccs előtt hirdetem ki.

- Köszönöm a beszélgetést!