Kiss Gergely visszatér a Kőér utcába. Az elmúlt két szezont piros-kék színekben eltöltő balkezes játékos hazatért a nyaralásból, s szaván fogtuk, hiszen a hónap végére ígérte, hogy megnevezi új csapatát. A háromszoros olimpiai bajnoktól azt is megkérdeztük, mit szól az időközben bejelentett, a Vasas helyzetét súlyosan érintő változáshoz.

KISS GERGELY a vlv-nek:

- A Honvédban fogok játszani. A szerződés aláírása, a csapat hivatalos sajtótájékoztatója később lesz, egy-két kérdőjel van még az évet illetően, de a magam részéről elhatároztam, hogy segítek "újraéleszteni" a Honvédot. Jó néhány fiatallal, meg egy-két rutinos csapattársammal ezen leszünk. Várható a jövő héten még szakosztályigazgatósági ülés, meg egy-két tárgyalás. Én viszont eldöntöttem, s mivel kerestek már többen, ezért nem titkolózom. Egyelőre egy évről van szó, aztán meglátjuk.

- Jól nyaraltatok?

- Igen, köszönöm a kérdést. Nagyon jó volt. Montenegróban voltunk, előbb hat napot töltöttünk egy kis öbölben, aztán Kotorban találkoztunk a régi ismerősökkel, a gyerekek egykori ovis és iskolai társaival, óvónénivel, tanító nénivel, csapattársakkal.

- Sokan megismertek még az utcán?

- Hát igen..., még olyan is volt, hogy szerb turistacsoport tagjaival kellett fényképezkedni, az egykori törzshelyünkön pedig, mikor megláttak, spontán kitört a "Kiss-Kiss-Gergeli" - ahogy régen. Olyan is volt, hogy ittunk valahol egy pohár bort és a tiszteletemre rögtön betették elindították a Primorac-indulót...

- A távolléted alatt került nyilvánosságra a hír, hogy eddigi csapatodtól, a Vasastól távozik az egyik névszponzor. Mit szólsz ehhez a fejleményhez?

- Nagyon durva! Amikor elkezdtem vízilabdázni, még öt nagyon jó csapat volt a fővárosban, tavaly már csak kettő. A Honvédot most elhagyta legjobb játékosainak nagy része, a Vasas is gyengül, plusz itt van ez a bejelentés. Mindez nagyon erős figyelmeztetés akár a politika tisztelt vezető képviselőinek is, egyfajta vészjelzés: az ország legnagyobb városában haldoklik a sportélet. Háromszoros olimpiai bajnokként nagyon aggódom. A BVSC-ben nőttem fel, a Tungsramban lettem felnőtt játékos, a Ferencvárosban egy évet töltöttem, ugyanennyit az UTE-ben, hét évig játszottam a Honvédban, két évet a Vasasban.  Legtöbbször rajtam kívülálló okokból kellett eligazolni, így volt már a 90-es években is. Megszűntek, tönkrementek vagy súlyosan meggyengültek a klubok. Ezt éltem át az UTE, a Tungsram és tulajdonképpen most, a Vasas esetében is. Hiába volt a három olimpia okozta eufória, öröm, az uszodába lejáró rengeteg gyerek, mindezek ellenére tragikus helyzet alakult ki. A klubok névleg még léteznek, de hol van az a Fradi, amely vérre menő rangadókat játszott az UTE-val, amely pedig már nem is létezik? Hol van a többszörös bajnok BVSC? Mi lesz a Vasassal? A Honvédnál most újra szerepet vállalok, remélem, egy kicsit vissza lehet forgatni azt a kereket amely elindította lefelé a szekeret. Nem tudom, mi lesz, de az biztos: nem jó, hogy a gyerekek számítógép előtt ülnek és plázába járnak ahelyett, hogy sportolnának, illetve hogy a támogatóknak fontosabb egy olyan "célközönség", amelynek tagjai otthon ülnek, isszák a cukros üdítőt és nézik a kereskedelmi televíziókat... Örülök, hogy legalább vidéken még él és prosperál a sport, "működnek" a csapatsportágak, de ami Budapesten zajlik, az nagyon-nagyon rossz tendencia.

A LONDONI OLIMPIA UTÁN KÉSZÜLT KISS GERGELY-INTERJÚNK