Az Egerben különösen közkedvelt Jasuval, Jászberényi Gáborral első idegenlégiósként eltöltött éve után összegeztük franciaországi tapasztalatait.

- Egerben vagyunk, eltelt egy év, hogy Franciaországba, a Montpellier-hez igazoltál, ahova hamarosan visszautazol. Hogy tetszik az idegenlégióskodás?

- Megmondom őszintén, mikor először kimentem, féltem, mert ez volt az első szezonom külföldön. Így  utólag visszagondolva azt mondom, jó döntés volt. Nagyon jól éreztem magam, azt az egyet sajnálom, hogy a bajnoki címet nem sikerült megszereznünk. De még jól is jöhet, hogy első kinti évemben nem lettünk aranyérmesek, így van kihívás jövőre is.



- Amikor elmentél, lényegében lemondtál a válogatottságról, tudván, hogy onnan nem fognak téged behívni. Ezt mennyire bánod az eltelt egy év információinak birtokában?

- Nem tudom, hogy ha maradtam volna Magyarországon, akkor lett volna-e esélyem a válogatottságra. Világot akartam látni, nyelvet akartam tanulni, ezt választottam. Még onnan is van visszaút, sok játékos visszatért Magyarországra külföldről és még válogatott is lett újra.

- Miben gazdagodtál az elmúlt egy év alatt - és most nem a bankszámládra célzok, hanem arra, hogy megtanultad-e a nyelvet, fejlődtél-e szakmailag?

- Mikor hazajöttem, már elég jól beszéltem franciául. Szakmai szempontból eleinte féltem, azt hittem, valami nagyon gyenge színvonal vár, aztán rádöbbentem, hogy nem így van, ott is teljes a profizmus az első három-négy csapatnál. Szerintem vissza nem fejlődtem semmit. Ez egyébként abban is megmutatkozik, hogy tíz kilót fogytam ez alatt az egy év alatt. Tehát nem lazsálás volt kint.

- Azért a 10 kiló elég sok, szándékosan csináltad?

- Nem mondhatnám. Más lett az életmódom kicsit, az étkezésem pedig teljesen átalakult. Saláta és hal, mert mindenütt ezt látom, ez kerül elém. Otthon előfordult, hogy egy győztes meccs megünneplése után hajnalban a piacon kezdtem a napot: hurka, kolbász... Az is közrejátszott a fogyásban, hogy sokszor futok a tengerparton. Ezt sem azért, hogy jobb legyen a súlyom, hanem mert mások is futnak, gyönyörű a környezet és egyszerűen megkívánom, élvezettel csinálom. Az edzések pont annyi terhelést jelentenek, mint amennyi nekem kell, talán rövidebb ideig tartanak, de nagyon intenzívek, mindent beleadok.

- Franciaországban milyen a vízilabda helyzete, feljövő ágban van a sportág? Van-e pénz és milyennek jellemeznéd a bajnokság színvonalát?

- Van pénz, még másod-, harmadosztályban is vannak profi játékosok profi fizetéssel, amin én is meglepődtem. Sőt, érdekes, hogy ha valaki az élvonalból lejjebb megy, elképzelhető, hogy még több pénzhez jut. Az első három-négy klub gyakorlatilag olyan pólós költségvetéssel dolgozik, mint a magyarországi élcsapatok. Ennek az az oka, hogy mindenki be van jelentve.

- Nem úgy, mint itthon?

- Azt én nem tudhatom...

- Ha nem tabutéma, akkor beszéljünk az anyagiakról. Nem a te fizetésedre akarok rákérdezni, hanem az érdekel, hogy ott egy éljátékos milyen konstrukcióban kapja a pénzét?

- Egy jó játékos akörül kap, mint itthon egy ugyanolyan jó játékos, csak Franciaországban be van jelentve az egész fizetése.

- És gondolom, ki is fizetik.

- Igen. Kint, amit ígérnek az embernek, azt meg is kapja. Ami a mai világban nagy dolog. A légiósok minden csapatban jól meg vannak fizetve, még a kiesőnél is, de el is várják tőlük mindenhol, hogy száz százalékos teljesítményt nyújtsanak, még egy 10 góllal elvesztett meccsen is. Visszatérve a kérdésedre, szerintem szép jövője van a vízilabdának Franciaországban, mert ezek a pénzek, amik most vannak, biztosan meglesznek a jövőben is, csak nőhetnek. Van pénz a sportra és a rögbihez, a kosárlabdához, a többi csapatsportághoz képest a pólóban még most is elenyésző a játékosok fizetése, a vízilabdaklubok költségvetése, ez tehát további tartalékot jelenthet. A fontosabb meccseinken 2-3 ezer ember volt, tehát szeretik a vízilabdát, igaz, más a szurkolók elvárása, nem a gólokat kedvelik legjobban, hanem a verekedést, a balhét. Az is látható, hogy évről évre minőségibb idegenlégiósokat szerződtetnek a csapatok, s az érdeklődés kölcsönös, egyre több jó játékos szeretne kijönni Franciaországba.

- A nemzetközi eredmények, sikerek még hiányoznak, bár az eredményeket látva már ott kopogtatnak a franciák, erősen ostromolják a második vonal szintjét. Ezt onnan hogy látod, mennyire cél a nemzetközi eredményesség?

- Tavaly nagyon nagy sikerként élték meg, hogy a Marseille négy közé jutott a LEN Kupában, a válogatott is egyre jobb, most az oroszokat megverték az EB-selejtezőcsoportban és a mecedónokkal játszanak ki-ki meccset az Európa-bajnokságra való kijutásért. Jót tenne a franciáknak, ha ott lennének egy világversenyen. A válogatott egyébként más kérdés, mint a klub,  furcsa, de a csapatuk összetétele szinte teljes egészében megegyezik a Marseille-jel.

- Milyen az élet kint?

- Nyugalom van. Békesség. Nincs az a teljesítménykényszer miatti feszültség sem, ami itthon sok helyen jellemző. Természetesen kint is keményen kell hajtani, de ha valami nem úgy sikerül, ahogy a vezetők szeretnék, nincs egyből büntetés, le...ás. Ha látják az emberen, hogy akart, mindent megtett, akkor azt mondják: "Jól van látjuk, hogy akartatok, nem sikerült, majd legközelebb sikerülni fog". De nincsenek fenyegetőzések, szezon közbeni büntetések.

- A Montpellier majdnem megnyerte a bajnokságot, nem sok hiányzott, az utolsó meccset veszítettétek el - furcsa körülmények között. Erősítetek-e, lesznek-e új játékosok, mi a hivatalos cél az új szezonra?

- Igen, majdnem sikerült megnyerni a bajnokságot, de ez is nagy lépés volt előre, mert a Marseille-t még soha nem győzte le a Montpellier, most pedig sikerült, sőt, megnyertük az alapszakaszt is. A döntő első mérkőzésén kikaptunk, a másodikon nyertünk, a harmadikon - otthon! - kikaptunk, de ezt én már sejtettem előre, mert láthatóan elfáradtunk. Lesz erősítés. A bajnoki cím és a kupa megnyerése a cél és szeretnénk a LEN Kupában vagy a BL-ben minél tovább eljutni. Ha jól tudom, három minőségi francia játékost igazoltuk, egy jó balkezest Kállay Márk személyében és egy erős horvát védőt, Zeljko Kovacsicsot a Jadran Herceg Noviból, úgyhogy mindenképpen erősebbek leszünk.

- Amikor a legutóbbi interjúnk megjelent a vlv-ben, s kiderült, hogy elég stabil pozícióban vagy a csapatnál, s az is megjelent, hogy téged bízott meg az edző valamiféle játékosfigyelői, -keresői munkával, akkor nem kezdtek el keresni itthonról?

- De, sokan megkerestek, hogy szeretnének kijönni Montpellier-be. Igazából én csak segítettem az edzőnek, aki képben van a játékosokról, nagyon sok ismerőse van Magyarországon is, mindenkit leinformál, s igyekszik minőségi játékosokat igazolni. De nem emiatt nincs több magyar nálunk, hanem úgy érzem, nem akarta, hogy egy nemzettől túl sokan legyenek a csapatban.

- Azért érdekelne, hogy hányan jelentkeztek nálad Magyarországról, amikor ezt a bizonyos vlv-interjút olvasták...

- Sokan...

- Mondj egy számot...

- Negyvenen.

- Volt a negyven között olyan, akinek az érdeklődésén meglepődtél?

- Igazából nem lepődtem meg semmin, mert tudom, hogy itthon milyen nehéz a helyzet. Nagyon nehéz jó és korrekt csapatot találni.

- Gondolod, az inspirálta a jelentkezőket, hogy itt minden korrekt, a feltételek biztosak?

- Talán az is, meg azoktól, akik kint játszanak Franciaországban, negatívumot még senki nem hallott, például olyan panaszt, hogy amit ígértek nekik, azt ne kapták volna meg. Ez nincs mindenhol így. Ott akár az első, akár a másod- vagy a harmadosztályban játszol, mindenkivel, mindenhol korrektek.

- Mennyi időre szól a szerződésed?

- Még két év, de mielőtt a szünetre hazajöttem, szó volt róla, hogy plusz egy évet aláírok.

- Nem is akarsz előbb hazajönni?

- Hazaengednek, bármikor hazajöhetek...

- Nézted a világbajnokságot?

- Igen, a kazah meccsen kívül mindegyiket láttam.

- Hogy tetszett?

- Tetszett, mert nagyon jó meccseket játszottunk. Minden mérkőzés izgalmas volt. Sokgólos, élvezetes meccseket játszottunk. Sajnálom a végét, mert talán egy-két nüanszon múlott, hogy nem nyerték meg a világbajnokságot.

- Fogsz még játszani a nemzeti színekben szerinted?

- Nem sok esélyt látok rá, de a remény hal meg utoljára...