A Montpellier nyerte a francia bajnokságot, miután a finálé vasárnapi, mindent eldöntő meccsén 7:5-ös győzelemmel letaszította trónjáról a Marseille-t. A meccs legjobbja a hazaiak kapusa, Jászberényi Gábor volt, aki extázisban védte végig a mérkőzést, lövések egész sora mellett két ötméterest is hárított. (Példátlan módon három marseille-i játékost is róla állítottak ki!)

A döntő két nyert mérkőzésig tartott és az alapszakasz győzteseként a Montpellier játszhatott kétszer hazai pályán.

Az első, marseille-i találkozó kis híján botrányba fulladt, a montpellier-i csapat több játékosa is súlyos sérülést szenvedett. Az alapszakasz gólkirályát, Mathiu Peissont alig tudták kiemelni a medencéből, hordágyon vitték kórházba, ahol kiderült, hogy egy víz alatti rúgástól három bordája eltört.

A visszavágót tegnap rendezték meg Montpellier-ben, s a tartalékos hazaiak kínkeservesen kicsikarták a győzelmet és egyben a lehetőséget arra, hogy a vasárnapi harmadik mérkőzésen - szintén otthonukban - megszerezzék a bajnoki címet.

Francia bajnokság, döntő

Marseille-Montpellier 19:12 (2:3, 7:4, 6:3, 4:2) (június 16.)

Montpellier-Marseille 6:5 (1:0, 1:1, 3:2, 1:2) (június 23.)

Montpellier-Marseille 7:5 (2:0, 1:2, 2:2, 2:1) (június 24.)
G.: Kovacsics 4, Dyson 2, Laux, ill. Basics 4, Bodegas

Jól kezdett a hazai csapat, gyorsan előnyre tett szert, de aztán megtorpant, s 3:2-nél a Marseille többször is egyenlíthetett volna. A legnagyobb esélye erre egy ötméteres volt, amit azonban Jászberényi kivédett. Indítása után rögtön gólt lőtt a Montpellier, s meg sem állt 5:2-ig. Itt azonban hosszabb rövidzárlat következett, s hiába védett még egy büntetőt Jasu, a vendégek felkapaszkodtak, s 5:5-nél úgy tűnt, a tartalékos hazaiak nem fogják bírni. Ekkor azonban ismét Jászberényi tartotta a lelket társaiban, sorra védett bravúrosan, s minden hárítása után harsogott a hangosbemondó: Ja-su! Ja-su! Ja-su! Érdekesség, és valószínűleg nem sok példa volt ilyesmire a sportág történetében, hogy a Montpellier kapusáról három alkalommal is kiállítottak játékost az ellenféltől, s az egyik alkalommal sikerült is értékesíteni a fórt, noha ugye ilyenkor fel is kell még úszni az ellenfél kapujához. Elmondhatjuk tehát, hogy Jászberényi nem csak a kapuban mutatott szenzációs formát, de a mezőnybeli játéka is minimum "megfelelt".

A meccs utolsó szakaszára a marseille-iek is elkészültek erejükkel, lefújás után pedig percekig tartó ünneplés kezdődött parton és vízben, ahogyan az megszokott Európa minden bajnoki döntőjét követően.

Montpellier városa ezzel a sikerrel francia sporttörténelmet írt. Nem csak azért, mert első alkalommal került a város csapatához a bajnoki serleg, hanem azért is, mert a férfi kézilabda és a labdarúgás bajnoki címe mellé szerezte meg harmadik sportágként a város sportklubja a bajnoki elsőséget. Ez - mármint egyazon évben három csapatsportban is bajnoki címet szerezni - még soha egyetlen francia településnek sem sikerült.

VLV-VIDEÓK:

Kupaátadás - a Montpellier a francia bajnok



- Hát szevasz, Jasu! Gratulálok a francia bajnoki címedhez! Kérlek, hogy a bajnoki döntő három meccséről mondj egy rövid összefoglalót.

- Először is köszönöm szépen a gratulációt és üdvözlöm a vlv nézőit, olvasóit! Az elmúlt három meccs..., az elsőn kikaptunk 19:12-re egy elég botrányos mérkőzésen. A háttérhez tartozik, hogy tavaly itt játszott egy játékos, akit kirúgtak a csapatból és most az ő édesapja fújta a meccset... Az első két negyed után 11:1 volt a fórarány a Marseille-nek, az egyik játékosunkat kiütötték, neki szétszakadt az arca, egy másiknak három bordája tört el. Ezeket az eseteket nem vették észre a játékvezetők. Utána már gyakorlatilag nem is játszottunk, majdnem botrányba fulladt a meccs.

- Ez volt Marseille-ben...

Az egyik kivédett ötméteres

- Igen. A visszavágóra úgy készültünk, hogy tudtuk, a gólkirály, a legjobb játékos nem játszhat, egy másiknak elszakadt a bicepsze, egy harmadiknak pedig két ujja tört el. Eddig sem voltunk sokan, most még három embert elvesztettünk. Úgy indultunk neki, hogy a tisztes helytállás a cél, itthon leszünk, sok ember előtt. Sikerült egyenlítenünk, ma pedig beleadtunk apait-anyait és nyertünk 7:5-re. Ennyi.

- Egyszerű ez.. Sima volt. :-) Ma 2:0-ra vezettetek, ők feljöttek, 3:2-nél védtél egy ötméterest, utána elmentetek 5:2-re, amikor megint védtél egy ötméterest, de aztán 5:5 lett és majdnem fordítottak. 

- Mivel három játékosunk nem játszott, rövid volt a kispad, abban bíztam, hogy valahogy kibírjuk, mert látható volt, hogy nagyon elfáradt a csapat már tegnap. Lehet, hogy szerencsénk volt, nem tudom, az a lényeg, hogy nyertünk.

- Az hogy lehet, hogy három olyan fórt is kaptatok, amikor rólad állítottak ki Marseille-játékost.

- A bíró úgy látta, hogy háromszor is megütöttek engem védés után.

- Elég látványosan mutattad is, hogy megütöttek...

- Azt láttam Marseille-ben hogy ez bejön, mondtam, hogy próbáljuk meg mi is.

- Milyen volt a meccs utáni ünneplés, a hangulat?

- Jó volt, az enyém különösen, hiszen ahogy mondtam is neked többször, én még nem nyertem semmit a pályafutásom alatt. Egyszer nyertem ifjúsági bajnokságot, de hosszú, 10 hónapos szezon utáni felnőtt aranyérmem még nem volt. A város is nagyon várta már ezt a sikert a vízilabdázóktól, ez tényleg egy sportváros, nagy ünneplés volt, szerintem tegnap is és ma is volt 2500-3000 ember a lelátón. Most megyünk majd a főtérre, ott várnak minket kora este, ha igaz.

- A csapat jövőjéről, a te jövődről mit lehet tudni?

- Van még három évem itt. Lesz még egy magyar játékos jövőre, azt még nem mondom meg, hogy ki, mert nem tudom, hogy ő szeretné-e, hogy megmondjam. Elképzelhető, hogy jövőre hat idegenlégiós lehet a csapatban, elképzelhető, hogy marad a három, attól függ, hogy most, hogy bajnokságot nyertünk, több pénz kerül-e a büdzsébe. De mindenképpen erősödni fogunk jövőre.

- Köszönöm, Gábor, jó mulatást kívánok ma estére!