FACEBOOK

A "látványsportágakat" segítő adókedvezményekre az EU-nak is rá kell bólintania

A "látványsportágakat" segítő adókedvezményekre az EU-nak is rá kell bólintania
hozzászólás, 2010.09.28.

Készül az a minisztériumi rendelet, amely részletesen szabályozza a már elfogadott törvény végrehajtását, azt, hogy milyen konkrét feltételek között segítik majd adópolitikai eszközökkel a vállalkozók bevonását az úgynevezett látványsportágak finanszírozásába. Az MVLSZ keddi értekezletén a klubok képviselői tudhattak meg részleteket az új szabályozásról.

Mint ismeretes, a Magyar Országgyűlés törvényt fogadott el a "sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról". A jogszabály célja az, hogy az úgynevezett látvány-csapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) működését, fejlődését, utánpótlásképzését a vállalkozói szféra érdekeltségének megteremtésével segítse.

A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály végrehajtási utasításán most dolgoznak az államigazgatási szakemberek, s közben sorra járják az érintett sportágak fórumait, hogy tájékoztassák mindazokat, akik számára nagy jelentőségű változást hozhat az új szabályozás.


A Nemzetgazdasági Minisztérium sportügyekkel foglalkozó államtitkárságának vezető munkatársai, Szabó László és Fazekas Attila a keddi fórumon hangsúlyozták: nem közvetlen támogatásról van szó, hanem egy folyamat elindításáról, arról, hogy adópolitikai eszközökkel szélesítsék a legnépszerűbb sportágak finanszírozási lehetőségeit. (Ez egyben azt jelenti, hogy az új források nem az eddigi állami támogatást váltják ki!) Az érintett sportágak körét később szeretnék bővíteni.

A módosításoknak sok eleme van, azok egyaránt érintik a társasági adót és a személyi jövedelemadót. A leglényegesebb, hogy (meghatározott feltételek esetén) a cégek ráfordításaikat kétszeresen is elszámolhatják majd, egyszer az adóalapból vonhatják le, majd az adóból is. A korlát az éves adó 70 százaléka. Jól jellemzi a nagyságrendet, hogy az államigazgatási szakemberek kalkulációja szerint a kedvezmények bevezetése után a társaságiadó terén évi 20 milliárd forinttól, a sporttal kapcsolatos beruházások illetékkedvezménye miatt évi 1,3 milliárd forinttól esik majd el az állam. 

Kedvezményt kapnak tehát a jelzett sportágak terén megvalósuló beruházások, eszközbeszerzések is, s bekerülhetnek a cafeteria-rendszerbe (a vállalati béren kívüli juttatásba) a sportrendezvények jegyei, bérletei, így a cégek adómentesen adhatnák azokat dolgozóiknak. Van több más elem is, többek között várhatóan nagy jelentőségű változás lesz, hogy az érintett sportágak versenyzői élhetnek majd az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) nevű, rendkívül kedvező személyi jövedelemadózási lehetőséggel, amit jelenleg a művészek és az újságírók vehetnek igénybe. A sportági szakemberek évi 25 millió forintos, a sportolók évi 100 millió forintos  bevételig adózhatnak majd így. Fontos viszont, hogy sportolónak az számít majd, aki munkaviszonyban áll a klubjával. (Az egész rendszer egyik célja a szürkegazdaságra jellemző módszerek felszámolása, az "'egyedi", különleges, kacifántos, féllegális kifizetések megszüntetése.)

Természetesen az ördög a részletekben rejlik. Egészen pontosan milyen jellegű tevékenységet, beruházást, eszközbeszerzést számolhatnak majd el a cégek a sportszervezet által kiállított igazolás alapján? Ki kaphat ilyen támogatást? Hogyan lesz a folyamat ellenőrizhető? Elő- vagy utófinanszírozásról van-e szó? Milyen technikai, adminisztratív előírásoknak kell megfelelni? - mindezek a kérdések nagyon lényegesek, s egy részükre most, a végrehajtási utasítás kidolgozásakor formálódik a válasz. Sőt! Az egész rendszer több elemére rá kell bólintania az Európai Bizottságnak is, hiszen a támogatásokra, a kedvezményekre nagyon szigorú közösségi szabályok vonatkoznak. Elképzelhető, hogy Brüsszel bizonyos részelemeket csak módosításokkal hagy jóvá, esetleg kéri egyes kedvezmények mértékének csökkentését.

Az uniós jóváhagyás kényszere miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a teljes rendszer mikor lép életbe, a minisztériumi szakemberek szerint optimista az a várakozás, amely szerint január 1-jével már bevezethető lesz a teljes modell. Valószínűbb, hogy ez a dátum 2011 első negyedévének vége lesz. Ez azért fontos, mert a törvény elfogadása óta sok, az érintett sportágakat eddig támogató cég azon az állásponton van, hogy a szponzorációval megvárná az új rendszert. Emiatt pedig éppen a segíteni szándékozott szövetségek kerülhetnek - igaz, remélhetőleg csak átmenetileg - nehéz helyzetbe.


A keddi többórás fórum második szakaszában a klubok képviselői tehették fel kérdéseiket, amelyek értelemszerűen az általuk legfontosabbnak tartott problémák tisztázására irányultak.

A folyamat alakulását, a részletek formálódását igyekszünk nyomon követni.