A vasárnapi csapathirdetés után három játékos búcsúzott társaitól, ők már nem vesznek részt a további felkészülésben, nem lesznek ott a szerdai gyöngyösi magyar-ausztrálon, s nélkülük kel útra a magyar válogatott szombaton Rómába, a világbajnokság helyszínére. A VLV mindhármukat megkérdezte: milyen érzésekkel fogadták a kapitány döntését, milyen közelebbi és távolabbi terveik vannak.

SZÉCSI ZOLTÁN:

- A csapathirdetéskor tudtam meg én is, nem tudom mennyire volt Dénes döntése "azonnali". Tény, hogy én sem éreztem teljesen biztosnak, hogy el tudok utazni a VB-re. Elég furán kifordult a vállam, nem tudom hogy csináltam. Valószínűleg egy régi sérülés jött elő, amit nem pihentem ki a Szolnok-meccs után. Abszolút megértem a döntést, érthető. Semmi baj nincs ezzel, előre nézünk. Először össze kell rakni magamat, azután mehetünk a jobb és jobb teljesítmények felé.

- Most az a verzió következik, amivel eredetileg is számoltál? Ez az első év a fizikai összeszedésé, a regenerálódásé, az esetleges szervi problémák rendberakása következik?

- Igen. Bár egyelőre nagyon műtétellenesek az orvosok. Igaz, ez a mostani probléma teljesen más. Nyilván ezt is hurcoltam magammal, és hosszú távon még rosszabb is lehetett volna, ha nem tudom kipihenni rendesen.

- Tulajdonképpen mi történt a németek elleni meccsen? Vissza tudsz emlékezni erre a sérülésre?

- A lövés elindításánál nyúltam oda laposra, és ahogy húztam lejjebb, mintha kicsit kimozdult volna a vállam a helyéről. Továbbvittem a mozdulatot, sikerült beleérnem és nem lett gól, de utána a lepattanóra nem is tudtam ráúszni teljesen jól. Szerencsére nem szögletet fújtak, hanem kidobást.

- Te hogy készültél egyébként, nem számolva ezzel a vasárnapi sérüléssel. Gondolom a fejedben, a lelkedben az volt, hogy Róma…

- Igen. A sérülésen kívül semmi baj nincsen. Amúgy viszonylag jól éreztem magam. Picit talán hiányoztak a meccsek, a "piros sapkához szokottságom" egy kicsit kezdett halványulni. Egyébként tényleg jól éreztem magam, de ez most így jött össze.

- Végiggondoltad már a közeljövőt? Mi lesz programod? Pihensz, orvoshoz mész? Hogy alakul a szabadságod?

- Nagyjából így, ahogy mondtad. Pihenek, orvoshoz megyek. Valahova elszökünk egy kicsit a kedvesemmel. Ha a fiúk oda jutnak, márpedig bízom benne, hogy oda jutnak, ahova szeretnének, és ahova én szeretném, hogy jussanak, akkor kiruccanok Rómába megnézni őket. Nem akarom elkiabálni, hogy melyik meccsre.

TÖRÖK BÉLA:

- A döntéssel nem lehet vitába szállni és nem is nagyon érdemes. Egyrészt nekem külön megindokolta négyszemközt a kapitány és helytálló, logikus érvelést mondott, amivel egyet kell, hogy értsek. Másrészt pedig a magam számára felállított terveket teljesítettem. Ezt a nyári VB-felkészülést kereten belüliként vagy kívüliként végig akartam csinálni és ez kerettagként sikerült. Sőt, az utolsó szűkítésig bent maradtam és ennek nagyon örülök. Nekem ez nagyon hasznos nyár volt, érzem magamon, hogy nagyon rég voltam ilyen jó fizikai állapotban és rengeteg mindent tanultam, technikailag is fejlődtem. Annak ellenére, hogy nem jutottam ki, ez egy rendkívül hasznos nyár volt. És lesz még sikeresebb, reméljük.

- Hogy érzed, van helyed ebben a csapatban? Érzel magadban annyi tehetséget, fizikai erőt, szakmai tudást, hogy standard játékos legyél?

- Úgy gondolom, hogy ez elképzelhető. Hogy van-e helyem? Azt meg kell szerezni, nem adják csak úgy oda. Mindent meg fogok tenni, hogy így legyen. Azt ígérhetem, hogy a munkával nem állok le, sőt kicsit még komolyabbra veszem mostantól ezt az egészet. Remélem jövő nyáron már világversenyen fogunk találkozni.

MÁTYÁS ZOLTÁN:

- Ez volt az első ilyen nyári felkészülésem a válogatottban. Természetesen nekem is az volt a célom, hogy bekerüljek a világbajnoki csapatba, de azt azért tudomásul kell venni, hogy elég ritka, sőt én nem is nagyon tudok olyanról, hogy valaki "első évesen" rögtön világversenyre utazzon. Tehát nekem azért valahol reálisan számolnom kellett azzal, hogy nagyon-nagyon kiugróan jó teljesítményre van szükségem ahhoz, hogy be tudjak kerülni az utazó csapatba.

A felkészülést a magam részéről úgy érzem, hogy becsülettel, tisztességgel végigcsináltam, igyekeztem. Nyilván, mint minden ember, hibáztam én is, mert hibátlanra nem sikerülhet öt hét, de teljesen tiszta a lelkiismeretem. Igyekeztem tapasztalatot gyűjteni, mindenre figyeltem ez alatt az öt hét alatt. Remélem, hogy jövőre is lesz lehetőségem a válogatottal készülni, s a most szerzett tapasztalatokat tudom hasznosítani és akkor talán sikerül bekerülni az utazó keretbe is. 

- Volt olyan dolog ami meglepett vagy különösen emlékezetes maradt?

- Nagyon jóleső dolog volt, hogy a többiek abszolút egyenlő partnerként kezeltek. Tényleg nem éreztette velem egyik játékostárs sem, hogy "te elsőéves vagy". Nem közhely, hogy nagyon jó  hangulatú, szellemiségű társaság a magyar vízilabda-válogatott. Ezt én most személyesen megtapasztaltam, s tényleg csak jó szívvel tud visszagondolni az ember az itt eltöltött hetekre. Nagyon jó hangulatban teltek az edzések, jól éreztem magam, szerintem ez is plusz erőt fog adni a jövőre nézve, hogy legközelebb már ezzel a tudattal fogok érkezni a felkészülésre.  

- Hogy alakul a nyár további része a számodra?

- Csatlakozom a Fradihoz, kezdődik az alapozás. A csapat már 20-án elkezdi és még szeretnék egy-két hetet pihenni. Utána kezdődik az új szezon.