Leányfalusi Szabadegyetem - Kemény Dénes az alapítók között
Leányfalusi Szabadegyetem néven közhasznú alapítványt hozott létre három magánszemély, Regéczy Nagy László, dr. Bibó István és dr. Kemény Dénes. A társadalmi szervezet céljáról, terveiről kérdeztük az egyik alapítót.
Az Alapító Orirat szerint a szabadegyetem létrehozásának célja Leányfalu és a Dunakanyar települései kulturális hagyományainak felélesztése, ápolása, valamint az iskolarendszeren kívüli tanulási, művelődési lehetőségek szervezett megteremtése, a békére és a környezettudatos gondolkodásra nevelés és a tudományos, művészeti ismeretterjesztés elősegítése.
Idézzük a dokumentumot:
„Szellemi értékeink megóvása és továbbadása emberi civilizációnk, az egészséges nemzeti öntudatunk erősítése és haladó nemzeti hagyományaink ápolása pedig nemzeti létünk fennmaradásának záloga, ezért a tudás és a kreatív szabad szellem iránti tiszteletből a létrehozott pénzalapból és a későbbi alapítványi hozzájárulásokkal folyamatosan kiegészülő vagyonból olyan művészeti, kulturális, tudományos, oktatási, ismeretterjesztési, képességfejlesztési tevékenységek illetve kezdeményezések anyagi hátterét kívánják megteremteni gyermekek és felnőttek részére, melyek célja:
- az egyetemes emberi civilizáció értékeinek, a szakmai, tudományos és művészeti ismereteknek széles körű terjesztése,
- az iskolarendszeren kívüli képzés lehetőségeinek gyarapítása,
- az önművelés, a továbbképzés, készségfejlesztés, tehetséggondozás, a tudományos, alkotó és oktatási tevékenység elősegítése mindenki számára hozzáférhetően,
- közéleti fórum teremtése tudományos, művészeti, gazdasági és politikai kérdések megvitatásához,
- közreműködés a jogállamiság és a civil társadalom formálásában, a mindennapok kultúrájának fejlesztésében, a közhasznú igények kielégítésében az összefogás és együttműködés eszméjének alapján,
- az ifjúság bevonása az ismeretterjesztési és művelődési munkába, a tudomány és művészetek példáját állítva eléjük,
- felvilágosítás az elsősorban a fiatalokat fenyegető káros társadalmi hatásokról, társadalomellenes kultuszokról, káros szenvedélyekről,
- gyermek- és ifjúságvédelem, mentálhigiénés fejlődésük elősegítése,
- környezetbarát gondolkodás kialakulásának, megszilárdításának elősegítése, különös tekintettel a környezeti erőforrásokkal való takarékosságra a fenntartható fejlődés érdekében,
- kapcsolatok létesítése és ápolása a hasonló tevékenységet folytató hazai és külföldi szervezetekkel."
A szabadegyetem az alapítók által biztosított induló vagyon mellett adományokból, a rendelkezésre álló pénzösszeg hozadékából, különböző programok bevételéből gazdálkodik.
Kemény Dénest, Leányfalu polgárát, az egyik alapítót kérdeztük újabb szerepvállalásáról.
- Leányfalu nagyon érdekes település. Egyszerre viseli magán egy vidéki község, egy üdülőhely és egy nagyváros vonzáskörzetében lévő lakóterület jegyeit. Lehet érzékelni falusi mivoltát, ami nagyon kedves, szép, lehet látni rajta az üdülőtelkek, hétvégi házak jellegét, ugyanakkor megfigyelhető a nagyvárosból kimenekülő, elfoglalt, stresszes életet élők letelepedése, azoké, akik itt próbálják megtalálni a kiegyensúlyozottság feltételeit. Ez a hármas arculat szerintünk nagyon jó adottságot jelent kulturális, tudományos programok számára. A község nagyon fogékony lesz az iránt a kezdeményezés iránt, amelynek szervezésére, irányítására vállalkozik az alapítvány.
- Ez a helyi társadalmi, közösségi életet megmozgató, szervező civil szerveződés?
- Igen, Leányfalu könyvtára, faluháza ma is nagyon élénk életet él, le a kalappal. A sportklub szintén. Úgy gondoljuk, ezután még pezsgőbb lesz az élet. Nyilvánvaló, hogy nekem a rengeteg elfoglaltság miatt sok időm nem lesz részt venni a rendezvényeken, de ha csak arra gondolok, hogy Márk fiam itt fog felnőni, azt gondolom, ne csak az uszodába járjon, vagy az erdőbe velem.. Tehát, ha más nem, önző szempontból, mint apa, azt mondom, jó lesz, hogy itt helyben sok olyan rendezvény lesz, ami érdekelni fogja és uram bocsá’, fejlődik is majd.
- Cél az is, hogy kicsit vigye el ez a szabadegyetem Leányfalu hírét az országban?
- Nagyon nem kell, akármerre járok a vadászat kapcsán, az ország bármelyik sarkában, mindenütt ismerik Leányfalu nevét, azt is tudják, hogy hol van.
- Milyen rendezvényről tudsz már, amit a szabadegyetem keretében tartanak majd Leányfalun?
- Biztos lesz sok más is, de már több száz érdeklődő jelezte, hogy szeretnének egy olyan beszélgetést, amelyen én lennék a riporter és az egyik játékosom a riportalany.
- Ki lesz a szerencsés, eldöntötted már?
- Nem. Egyrészt ezt nem én döntöm el, ez nem kötelező feladat a játékosok számára. Lehet, hogy a csapatkapitányt fogom megkérni, beszéljék meg, ki vállalkozna erre. Azért ez egy elfoglaltság. Amikor edzést tartok egész nap, utána még velem beszélgetni a nyilvánosság előtt – nem gondolom, hogy ez feltétlenül egy élmény… A közönségnek viszont biztosan az lenne. Nincs kizárva, hogy a fiúk azt mondják: „Beszélgessél egyedül”, de azért remélem, hogy nem...
- Mitől ez a társadalmi érzékenység? Néhány napja, hogy a sajtó is hírül-adta szerepvállalásodat a Vasas megmentésében, most újabb közösségi-közérdekű programban veszel részt, s anyagiakat is áldozol rá.
- Sőt, a héten a budapesti cigány önkormányzat véradó-rendezvényt szervez, s roma és nem roma származású, ismertebb embereket kértek fel nyilatkozni a véradás jelentőségéről (egyébként máskor is vettem már részt véradási kampányban). Úgy gondolom, hogy a csapat ismert az eredményei révén, sőt, nagyon elismert, szeretett. Az edző is ide tartozik, mert ő is a csapat része. Ismertek vagyunk a reklámokból is, és most nem csak a legutóbbi időszak reklámjaira gondolok, az elmúlt 12 évet végigkísérték a játékosokat vagy az edzőt érintő különböző reklámkampányok. Úgy gondolom, hogy nem csak az üzleti szféra érdekében kell felhasználni azt, hogy - kicsit nagyképűen fogalmazva - minket az átlag magyar sportkedvelő szeretettel fogad, hanem olyan esetekben is fontos ez, amikor nem gazdasági érdekeltségről, hanem társadalmi szerepvállalásról van szó.
