Nemzetközi játékvezetőnk kedden érkezett haza Spanyolországból, ahova a LEN küldte, Eurokupa-nyolcaddöntőt vezetni - csaknem két héttel ezelőtt, még a párharcok első fordulójára. Pozitív Covid-tesztje miatt nem bíráskodhatott, az egész időt egy szállodaszobában töltötte. Állapotáról és kinti "élményeiről" faggattuk. 

KOVÁCS CS. TAMÁS a vlv-nek:

- A LEN a február 27-i Sabadell-Mediterrani Eurokupa-nyolcaddöntőre delegált játékvezetőként. A február 26-i elutazás előtt, szerdán elvégzett tesztelésem negatív eredményt hozott, aminek örültem, mert voltak kisebb tüneteim, de megnyugodtam, hogy ezek szerint csak sima megfázásról van szó. Pénteken, az elutazásom napján újabb PCR-teszten estem át, azért, mert a következő heti budapesti BL-tornára is jelöltek közreműködőnek. 

A LEN-protokoll szerint a mérkőzés napján egy gyorstesztet és egy PCR-tesztet is el kell végezni. A már kinti gyorstesztem negatív lett, a PCR-teszthez szükséges minta leadása után kaptam meg otthonról az emailt, hogy a pénteki teszt eredménye pozitív. Rögtön jeleztem ezt a delegátusnak, a spanyol Angel Molinernek, s ő a személyes kapcsolatait is mozgósítva megsürgette a friss vizsgálatot. A mérkőzés előtt fél-háromnegyed órával jött meg a szintén pozitív eredmény. Emiatt természetesen nem vezethettem a meccsen, 10 nap kötelező karantén következett a szállodaszobába zárva. 

- Mit éreztél, milyen tüneteid voltak?

- Száraz köhögést, levertséget, fáradékonyságot tapasztaltam, az ízlelés és a szaglás nálam nem ment el. Most is levert vagyok kicsit, a héten felveszem a kapcsolatot az itthoni orvosokkal, hogy átessek egy teljes kivizsgáláson. Edzett ember vagyok, rendszeresen sportoltam eddig is, de hallani szörnyű történeteket, nem szeretnék semmilyen maradandó károsodást elszenvedni a vírus miatt. Most, hogy túlvagyok rajta, azt üzenem mindenkinek, hogy figyeljenek az apró dolgokra, viseljék a maszkot, mossanak gyakran kezet, ne próbáljanak virológust játszani, mert ez nem játék, komoly dologról van szó, ezt magamon megtapasztaltam.

- Mit ettél, ki foglalkozott veled a karantén idején? Milyen érzés volt a hosszú egyedüllét, ráadásul idegen helyen?

- A LEN által a játékvezetők biztosítva vannak és ez az ilyen esetekre is vonatkozik. Mindenki rendkívül segítőkész volt, külön kimelném Dejan Perisicset, aki naponta felhívott, hogy mi van velem, rendben van-e az ellátásom, nincs-e szükségem valamire. A Sabadell részéről is kijelöltek valakit arra, hogy tartsa velem a kapcsolatot, ő hozott nekem vitaminokat, gyógyszereket. 

A szállodában naponta háromszori étkezést biztosítottak, a szobám bejáratánál vettem át a tálcát, amit étkezés után visszatettem az ajtó elé. Ki lehetett bírni, és nagyon jóleső érzéssel gondolok a rengeteg üzenetre, amit kaptam barátoktól, ismerősöktől, játékvezető, ellenőr kollégáktól, edzőktől, játékosoktól, a vízilabda-társadalom tagjaitól. Volt olyan napom, hogy 40 bejövő hívásom volt, plusz üzenetek, messenger-megkeresések. Folyamatosan kapcsolatban voltam Vári Attilával és Molnár Tamással is, segítséget kaptam Taróczy Balázs barcelonai magyar főkonzultól is.

A szövetség BL-es csapata, Mátyás Judit, a versenyiroda vezetője itthonról meglepett egy csomaggal is, BL-es pólót is kaptam, ami már csak azért is jól jött, mert az ember nem úgy indul el egy háromnapos útra, hogy az végül 11 napig tart majd...

Debreceni Nóra játékvezető-társam, akivel együtt utaztunk ki, mivel ő az én meccsem előtti Sabadell-Olympiakosz női találkozót vezette, hazautazása előtt elment és bevásárolt nekem, ellátott gyümölccsel, kekszekkel, vízzel.

Ezúton is köszönöm mindenkinek az érdeklődést, valamint a lelki és más jellegű támogatást!

- Hogy telt az időd? 

- Olvasás, filmek, sorozatok nézése mellett dolgozni is tudtam valamennyit ebben a különleges home office-ban, nagy szerencse, hogy magammal vittem erre az eredetileg a rövidnek szánt útra a laptopomat...

- Hogy ért véget a karanténod?

- A spanyoloknál az a szabály, hogy tíz nap után automatikusan "kiszabadul" az ember. A repüléshez viszont feltétlenül kell a negatív teszteredmény, miként a Magyarországra belépéshez is. Ez hétfő estére lett meg, így tudtam kedden hazautazni. Eléggé tartottam egyébként a teszttől, mert a fejemben volt a görög kolléga, Georgiosz Sztavridisz példája, ő a trieszti női olimpiai kvalifikációs tornán került karanténba és a 10 nap után elvégzett tesztje ismét pozitív lett... Húsz napot kellett bezárva töltenie, ami azért nagyon kemény, nem tudom, azt hogy bírtam volna ki...

​

- Itthon mi vár rád, hogyan tovább?

- Nagyon alaposan szeretném tisztázni, hogy milyen hatása volt a vírusnak a szervezetemre. Szeretnék edzeni, rendszeresen futok, kondizok, a másodosztályban még most is játszogatok, nagyon hiányzik ez, de az orvosok elmondták, nagyon kell vigyázni ilyenkor a terheléssel, ne okozzon maradandó károsodást az esetleges szövődmény.

Ami a munkát illeti, feladat van bőven, részt veszek az egri közéletben önkormányzati képviselőként, "civilben" pedig az egri vízilabda klubnál dolgozom, ügyvezetőként. Próbálom magam utolérni, aztán majd eljön az idő - remélem -, amikor a rendszeres sportoláshoz is visszatérhetek. 

- Köszönöm szépen a beszélgetést és mielőbbi teljes gyógyulást kívánok!