"A Bárány". Mindenki így ismeri. Mostanra megújult, ünnepélyes külsőségek között avatták fel pénteken az 1925-ben létesült intézmény mai, modern "változatát". Ami azonos: a medence vizét hőforrás melegíti és az egriek várhatóan ezt a létesítményt is városuk gyöngyszemének tekintik majd.

Eger, 2018. szeptember 7., péntek (MTI) - Átadták a több mint kétmilliárd forintból megújult Bárány István Sportuszodát pénteken Egerben.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár a Modern városok program fontos állomásának nevezte a leendő egri Nemzeti Úszó és Vízilabda Központ meghatározó elemének átadását.

Emlékeztetett: a korszerű, ám eredeti karakterét őrző új létesítmény elődje 1925-ben épült. Akkor ez volt Európa első forrásvízzel működő versenymedencéje, amely korát messze megelőző műszaki és mérnöki megoldásokat vonultatott fel, az elmúlt csaknem egy évszázadban kiváló úszók és vízilabdázók nevelkedtek itt.

"A Bárány István Sportuszoda reményeink szerint a hazai és nemzetközi vízilabdasport fellegvára lesz" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a kompexum versenyek, edzőtáborok és továbbképzések megrendezésére egyaránt alkalmas.

Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség leköszönő elnöke arról beszélt: az uszoda megújult medencéje volt a bölcsője az elmúlt évszázadban annak a rendkívül eredményes egri úszó- és vízilabdaéletnek, amely Európa- és világbajnokok sora mellett utóbbi sportágban hat olimpiai bajnokot adott Magyarországnak.

Megjegyezte: a vízilabda-szövetség élén eltöltött hat éve alatt a társasági adóból befolyt támogatási források felhasználásakor tudatosan előnyben részesítette a létesítményfejlesztést, ezen belül is az uszodaberuházások támogatását.

E döntés helyességét ez az ünnepi alkalom is alátámasztja - jegyezte meg, rámutatva, hogy a beruházások egyik legfontosabb hozadéka a sportsikerek mellett az, ha "növekvő számú fiatal, középkorú és idősebb ember költ többet uszodabelépőre, mint gyógyszerre".

Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester emlékeztetett: a mai uszoda elődje a város önerejéből épült, a létesítmény nélkül a helyi úszó- és vízilabdasport nem mutathatott volna fel olyan eredményeket az elmúlt egy, másfél évtizedben, amelyekre ma joggal lehet büszke a megyeszékhely, sőt az ország. A komplexum és az ahhoz kötődő sikerek egyúttal a Nemzeti Úszó és Vízilabda Központ megvalósításának létjogosultságát is megalapozták Egerben - mondta.

Tájékoztatása szerint a Bárány-uszoda korszerűsítése és részbeni újjáépítése három ütemben, összesen 1 milliárd 446 millió forintot meghaladó tao-forrásból, mintegy 222 millió forintos önkormányzati és 420 millió forintos állami önerővel kiegészítve valósult meg.

A mintegy négy éven át tartó fejlesztés alapvető célja volt a létesítményt tápláló meleg vizű gyógyforrás megőrzése, az épületegyüttes belső térszerkezetének visszaidézése, 21. századi körülmények biztosítása mellett. A műszaki tartalomról szólva kiemelte: a medence téli használatát lehetővé tevő, melegvízzel táplált csőrendszer és vízforgató, a töltési idő lerövidítése érdekében pedig puffertároló épült.

Emellett új, termálvizes melegedőmedencét és tanmedencét is kialakítottak, valamint a kor legmodernebb épületgépészeti technológiáinak alkalmazása segíti a komplexum gazdaságos üzemeltetését.

Címlapkép: Komka Péter/MTI

AZ EGRI KLUB TUDÓSÍTÁSA AZ USZODAAVATÁSRÓL