Két csapattal több szerepelhet mostantól az olimpiák női vízilabdatornáján. Ez jó hír. Viszont az eddiginél kevesebb játékos lehet minden női és férfi válogatottban. Ez a NOB-döntés ellentmondásos helyzetet teremt és még a sportág jövőjét is befolyásolhatja. Igyekeztünk körüljárni a kérdést.

Az elmúlt hetek híre, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezető testületének döntése értelmében az eddigi 8-ról 10-re emelik az olimpiai női vízilabdatornán szereplő csapatok számát. A férfiak mezőnyének csapatszáma (12) nem változik.

A VLV HÍRMAGYARÁZATA

A NOB első pillantásra "vízilabdabarát" döntésének ára van, méghozzá elég súlyos. Mind a női, mind a férfi mezőny csapatainál 13-ról 11-re csökken a játékosok száma.

Ezzel a plusz két női válogatott ellenére összességében 18-cal kevesebb vízilabdázó versenyezhet az olimpián, mint eddig. Természetesen a változásnak szakmai következményei is lesznek (ezekről megkérdeztük Märcz Tamás szövetségi kapitányt, lásd cikkünk utolsó szakaszát), s már most látható, hogy felerősödnek a viták a sportág jövőjéről, az elmúlt években elvégzett kísérleti szabálymódosítások (kisebb pálya, rövidebb támadóidő, stb) értelméről is.

Ám nemcsak a különböző érdekek mentén harcrendbe álló lobbicsoportok küzdelme teszi bonyolulttá a helyzetet. A NOB ugyanis meghozta döntését, ennyi vízilabdázót fogadnak mostantól az olimpián és kész, lehet továbbmenni, nincs itt semmi látnivaló. Csakhogy a csapatlétszám a sportág nemzetközi szabályainak része. A szabályokat pedig a NOB nem módosíthatja, csak a FINA...

Július 22-én Budapesten rendezik meg a FINA soron következő kongresszusát, amelyen többek között erről a kérdésről is dönteni kell.

Korábban illusztris személyiségek nyilatkozataiból az derült ki, hogy az olimpiai csapatlétszám csökkentéséhez a vízilabda-társadalom csak akkor adja jóváhagyását, ha az olimpiai női mezőnyt egy szintre hozzák a férfiakéval, vagyis 12 női csapat versenyezhet. Nos, a nemrég bejelentett döntés szerint nem ez történt. Kérdés, hogy ezek után hogyan reagál a pólósvilág.

Tudni kell, hogy a FINA természetesen valamennyi vizes sportág szervezete, s a kongresszuson minden tagállamnak két szavazata van. A vízilabda érdeke más vizes sport érdekével is ütközhet, ráadásul ugye, mint tudjuk, versenyszerűen ezt a sportot viszonylag kevés országban űzik magas szinten, tehát az összlétszámhoz képest keveseknek fontos, hogy ne szülessen a póló jövőjét kedvezőtlenül befolyásoló döntés.

Egyelőre informális értesüléseink szerint a feszültség esetleg azzal enyhíthető, hogy a NOB hozzájárul egy kis könnyítéshez. Ez furcsa megoldás lenne: minden csapat nevezhetne még két játékost a 11-en felül, de ez a két sportoló nem lakhatna az olimpiai faluban, csak akkor számítana olimpiai részvevőnek, ha (később meghatározandó módon) becserélnék őt a csapat egyik tagjának helyére. (Hogy ez a csere csak igazolt sérülés esetén volna-e lehetséges, továbbá "oda-vissza" működhetne-e, ez olyan részlet, amely még nem tisztázott.)

Illetékesek minden alkalommal cáfolják, hogy a vízilabda mint olimpiai sportág, veszélyben lenne, azonban a nemzetközi sportmozgalomban zajló (sokféle érdek által motivált) óriási lobbiharcban a jelenlegi hinterlanddal láthatóan nehezen fogja tudni érvényesíteni a sportág érdekeit a vízilabda-sportdiplomácia. Hírlik, hogy az olimpiai csapatlétszám egy szintre hozásánál volt olyan próbálkozás is, hogy a női létszám emelése mellett a férfi létszám csökkentésével jöjjön létre szintazonosság. Ezt sikerült kivédeni, de a történtek azt mutatják, hogy a sportág számára nagyon nehéz időszak következik.

MOLNÁR TAMÁS MVLSZ-alelnök, a FINA vízilabda-bizottságába kandidáló háromszoros olimpiai bajnok a vlv-nek:

Mindenképpen pozitívum, hogy nőtt az olimpián szereplő női csapatok száma, ezért régóta küzd a sportági diplomácia. A vízilabda érdeke itt egybeesett az olimpiai mozgalom, a NOB szándékával, hogy a nemek között kiegyenlítettebbek legyenek a számszerű paraméterek. Ezzel a döntéssel a póló közelebb került ahhoz a lehetőséghez, ami a kézilabdának és a kosárlabdának már megvan, hiszen mindkét sportágban 12-12 női és férfi válogatott szerepelhet az ötkarikás játékokon.

Figyelembe kell venni azt is, amikor az új viszonyokat értékeljük, hogy a NOB csak az olimpiára írhatja elő a 11-es csapatlétszám-kontingenst, más versenyeken a FINA eltérő szabályokat alkalmazhat.

- Elképzelhető hosszabb távon, hogy egy ilyen fontos szabály kétféleképpen lehet érvényben?

- Ez nyilvánvalóan kényszerhelyzet, az olimpiai szereplés lehetőségeinek javítása érdekében. Hosszú távon a sportág egészére kiterjeszteni - ez nagyon nehezen lenne megvalósítható, hiszen egy ilyen csökkentés fizikálisan nagyon nehéz helyzetbe hozza az egyre pörgősebb játékot játszó csapatokat.

Ráadásul van még egy probléma. Ha az olimpiára speciális szabályok vonatkoznak, akkor át kell szervezni a kvalifikáció eddigi rendszerét, hiszen csak olyan szabályok szerint lehet részvételi jogot szerezi az olimpiára, mint amilyen keretek között ott folyik majd a verseny. Erre az lehet megoldás, ami a nőknél jelenleg is működik: az olimpiára csak kontinensviadalon, illetőleg kifejezetten e célból rendezett selejtezőtornán lehet részvételi jogot szerezni.

- Kerülgetjük, kerülgetjük, de hát fel kell tennem a kérdést: véleményed szerint a sportág vezetése elfogadja a NOB döntését, ami elég ultimátumszerű...?

- A cserélhető + 2 játékos beépítése a javaslatba szerintem alkalmas lehet arra, hogy a sportág irányítása kompromisszumot kössön.

- Végezetül: a FINA vízilabda-szakbizottságának (TWPC) már hosszabb ideje nincs magyar tagja és éppen a budapesti tanácskozáson dől el, hogy a személyedben újra lesz-e képviselőnk ebben a fontos testületben. Milyenek az esélyeid "hazai pályán"?

- Az úszószövetség és a vízilabda szövetség együttesen deklarálta, hogy a jelölés során a vízilabda területe elsőbbséget élvez. Ebben a tudatban készülök. Ha a most rendelkezésre álló információkat veszem figyelembe, akkor jól állok, de az ördög nem alszik, meglátjuk, mi lesz, alig több mint egy hónapot kell már csak várni.

- Köszönöm a tájékoztatást!

A szövetségi kapitányt arról kérdeztük, milyen közvetlen hatása lesz a 11-es csapatlétszámnak, mennyire érint majd ez szakmai kérdéseket, befolyásolhatja-e például a válogatás szempontjait.

MÄRCZ TAMÁS szövetségi kapitány a vlv-nek:

- Egészen biztos, hogy változni fog egy picit a vízilabda. Azt még nem tudjuk, hogy kötelező lesz-e a 11 játékos közé két kapust betenni, én azt gondolom, hogy ezt a döntést meghagyják majd a szakvezetőknek. Ez már eleve fontos taktikai eleme lehet az új rendszernek. Szerintem ugyanis be kell majd vállalni a kockázatot, hogy egy kapussal vág neki az edző egy adott meccsnek, hiszen játék közben akár egy sérülés, akár egy cserés kiállítás jelentősen csökkentheti a cserélés lehetőségét.

Az is elgondolkodtató, hogy a jelenlegi szabályok szerint egy csere nélküli kiállítás után a következő mérkőzésre is be kell írni azt a játékost, aki nem szerepelhet, mert így tölti le eltiltását, tehát ez a büntetés még súlyosabb lesz, hiszen a kevés cserék egyike elvész így.

Én azt hiszem, hogy ugyanilyen vízilabdát játszani kevesebb játékossal jóval nehezebb, lehet, hogy pont azt nem sikerül elérni, amire évek óta törekszünk, hogy gyorsuljon a játék. Hiszen egy 7-8 mérkőzéses világeseményen, amikor a 4-5. mérkőzéshez érünk és a játékosok egyre fáradtabbak, mert kevesebb játékosnak kell felvállalni ugyanazt a fizikai terhet, egyrészt lassulhat a vízilabda, ha nem lassul, akkor viszont a sérülésveszély nőhet. Biztosan élni kell majd azzal a lehetőséggel, amit valószínűleg megenged a NOB, hogy a falun kívülről cserélgessen minden csapat játékosokat, ami mondjuk nem egy "csapatbarát" megoldás, ráadásul azt sem tudjuk még, hogy ennek milyen feltételei lesznek, hányszor lehet élni vele, vissza is cserélhető lesz-e egy játékos vagy csak "oda", sérülés kell-e indokként vagy nem - még elég sok minden tisztázatlan.

A vízilabda gyorsul annyira, hogy közeledik egy olyan sportág felé, amelyben már szinte három teljes sor cseréje is kevés lenne. Mivel most éppen az ellenkező irányban indulunk el, egyes játékosnak meg kell próbálniuk teljes mérkőzéseket a vízben tölteni. Erre szerintem kevesen alkalmasak, valószínűleg előtérbe fognak kerülni azok, akiknek jó az állóképességük, gyorsak, a meccs nagy részében vízben tudnak lenni úgy, hogy képesek jó teljesítményre. Kicsit talán a fizikai felkészítés is átalakul, a dinamikus gyorsaságot minél hosszabb ideig kell tudni "leadni" a mérkőzések alatt, a "mackós" típusú játékosok háttérbe szorulnak. A latin vízilabdának kedvezhet ez, évek óta azon dolgoznak, hogy erősek legyenek, de a fürgeségükkel, gyorsaságukkal kompenzálni tudják a hátrányaikat.

Az univerzalitás egyébkét is egyre inkább jellemző a mai vízilabdára, nyilván még inkább felértékelődnek majd azok a játékosok, akik több poszton is képesek jó teljesítményre. Komplex játékosok, "szuperatléták" felé megy a sport, ráadásul - mint mondtam - a nagy erőkifejtést minél hosszabb ideig kell bírni meccskörülmények között.

Mindez az egyébként is nehéz bajnoki szezon után még megerőltetőbb válogatott szezont jelent majd, a legjobb játékosokból még több energiát vehet ki. Igaz, ez egyelőre csak az olimpia évére vonatkozik, de mindenképpen el kell gondolkodni azon, hogy hogyan érkezzenek majd a válogatott játékosok a felkészülésre. Ez a szempont akár az adott évi bajnokság lebonyolítását is befolyásolhatja.

- Köszönöm a tájékoztatást!