Molnár Tamás (a magyar szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke) az a magyar sportdiplomata, aki tagja a LEN vízilabda szakbizottságának, a TWPC-nek. Ez a testület irányítja a sportág európai életét, pestiesen szólva "itt dőlnek el a dolgok". Tagjai LEN-delegátusként ott vannak a meccseken, tekintélyükkel, szakmai ismereteikkel azt szolgálják, hogy minden rendben menjen. Hogy ne fordulhasson elő olyasmi, ami az alpheni junior Eb olasz-magyar negyeddöntőjében történt. vlv-interjú:

Az előzmények:

Junior Eb - olasz-magyar negyeddöntő, élő közvetítés

U19 - Olaszország-Magyarország 13:10(?) - óvás alatt!

U19-es Eb - Megfellebbeztük az óvás elutasítását

MOLNÁR TAMÁS a vlv-nek:

- Én a női torna uszodájában voltam, az egyik meccs ellenőreként, amikor ez az eset történt. Értesülni is úgy értesültem róla, hogy felhívott Benedek Tibor, aki az internetes közvetítés alapján követte a fejleményeket. Ő mondta el, hogy mi történt. Rögtön próbáltam utánajárni a részleteknek. Mint ahogyan neked is rendelkezésedre áll a jegyzőkönyv, amit feltettél a vlv-re, abból kiderül, hogy a hibát akkor követték el, amikor Manó a kilencedik gólunkat lőtte. Ott a jegyzőkönyvben látszik, hogy 11:8 volt, és 11:9 helyett 12:9-et írtak be.

- Igen, de látható egy videón, amit az óvás elutasításának fellebbezéséhez is csatolt a magyar csapat, hogy indul egy magyar támadás, a táblán látható az eredmény, 12:9. A támadásunk eredménytelen, s a visszaúszásnál megint látszik a szemben lévő eredményjelző tábla, s ekkor már 13:9-et mutat.

- Ennek ellenére 11:8-nál rontották el a jegyzőkönyvet, Manhercz góljánál 11:9 helyett 12:9-et írtak be aktuális eredménynek. Lehetséges, hogy aki az eredményjelzőt kezelte, csak ezt követően vette észre, hogy más szám van a jegyzőkönyvben, mint a táblán, s hozzáigazította a kijelzést a téves eredményhez...

- Hogy értékeled az egész ügyet?

- Nyilvánvalóan borzasztó, hogy ilyen megtörténhetett, mert valóban mindkét csapat 12 gólt lőtt, tehát döntetlennel ért véget a meccs. Hogy ilyen egy Európa-bajnokságon előfordul, az az első hiba. Hollandiában vagyunk, látom, kik írják a jegyzőkönyvet, ezer százalékig biztos vagyok benne, hogy eszükbe sem jut szándékosan elírni. Borzasztó, hogy egy ilyen megtörténhet, de megtörtént. Utána következett a második hiba, az, hogy Hores reklamált és ennek nem sikerült ott, akkor érvényt szerezni. Bár ez csak a magánvéleményem: ha két perccel a vége előtt megállítják a játékot, visszatekerik az órát a hiba időpontjára és onnan játsszák újra, már ez eleve megtörte volna a lendületet, nem biztos, hogy sikerült volna felállni és kiegyenlíteni a meccs végére, tehát valószínűleg nem 12:12 lett volna az eredmény. Mindenesetre, ha én ülök a kispadon, akkor azért megpróbáltam volna végigvinni a dolgot, esetleg odaküldöm Kis István másodedzőt, mindegy lett volna, hogy ő reklamálásért esetleg piros lapot kap.

- Jó, de te is tudod, hogy úgy hajtják el a bírók az edzőket, szórják ilyenkor a lapokat…

- De a bíró észre sem vette volna, hogy Kis Pista odamegy a zsűriasztalhoz és azt mondja, hogy nem jó az eredmény...

- Jó, csak ezt most így utólag felhozni, Papesz, amikor ott azt mondta a bíró, hogy majd a végén…

- Persze, nyilván. A legfontosabb az, hogy a döntést sajnos a szabályok szerint hozták meg, de egy ilyen hiba miatt azok a 19 éves gyerekek a kárvallottak, akik tényleg apait-anyait, munkát, erőfeszítést, mindent beleadtak, s lehet, hogy némelyiknek ez volt az egyetlen esélye, hogy vízilabda-világversenyen szerepeljen, és jó eredményt érjen el.

- Hadd kérdezzek valamit, Papesz! Tudom, hogy naiv vagyok, de itt ebben a sportágban, meg általában a sportokban is hierarchia van az irányításban. Tudom, hogy a szabályban ez van, de nem hozhatott volna olyan döntést Lonzi – különös tekintettel arra, hogy éppen olasz csapatot érint ez a dolog kedvezően –, hogy az egész meccset újrajátsszák másnap? Volt rá idő. Vagy a szabályok valóban ennyire meghatározzák, hogy mit lehet? Amikor az egész dolog annyira durván sérti az igazságérzetet. Ők, a sportág vezetői, operatív irányítói, különösen úgy, hogy nemzeti szempontból érintettek, tényleg nem hozhattak volna más döntést?

- Ez egy jó kérdés, igen, ezen lehet polemizálni. Igazából megint utána nagyon okos az ember. Az olaszok eljátszották, hogy megnyerték a meccset, miközben tudták, hogy nem – ami önmagában is felháborító, ők viszont azt mondják, hogy a táblára ez volt kiírva, nem akartunk támadni, hiszen vezettünk. Furcsa, de megoldás lehetett volna, ha csak akkor tiltakozunk, ha lezárják a meccset, ugyanis eddig a pillanatig (a jegyzőkönyv aláírásáig) írja elő a szabály, hogy technikai hiba esetén a meccs adott részét az óra visszaállítása mellett újra kell játszani.

- De hát ezzel most nem mást mondasz, mint azt, hogy nekünk is sunnyogni kellett volna, fogni a fejünket, hogy jaj, kikaptunk, gratulálni az ellenfél edzőjének, játékosainak, megköszönni a bíróknak és a zsűri tagjainak a közreműködést, majd amikor kézben a jegyzőkönyv, beadni az óvást...

- Igen, teljes újrajátszás csak ebben az esetben lehetett volna, de ez pusztán elméleti kérdés. Különben is, normál esetben a jegyzőkönyv lezárása előtt "maguktól" is rájöhettek volna a hibára. De ez is csak elméleti okoskodás.

- Azért azt a kérdést még egyszer felteszem, hogy a lefújáskor előállt helyzetet nem lehetett volna-e más, igazságosabb megoldással orvosolni?

- Én azt mondom, hogy mindig ragaszkodjunk a szabályokhoz. A történtekből tanulni kell, elsősorban a LEN-nek, hogy mostantól soha ne kerüljünk ilyen helyzetbe. Mindig nagy katasztrófa után vizsgálják meg a körülményeket, azt, hogy min kell változtatni, de katasztrófák idején vannak kárvallottak. Sajnos most mi vagyunk azok és ez tényleg nagyon fáj. Elsősorban a srácokat sajnálom, s persze, mint a magyar vízilabda képviselője, a magyar vízilabdát is. Ismét elméleti síkon lehetne arról beszélni, hogy ha az olaszoknak van egy kis tartásuk, akkor azt mondják: ez tényleg el lett rontva, döntetlen a valós eredmény, lőjünk ötmétereseket vagy játsszunk új meccset. De most is azt gondolom, hogy a LEN-nek a szabályok szerint kell eljárnia.

- Viszont a jelenlegi szabályok a jelek szerint nem alkalmasak igazságos döntésre, ebben az esetben legalábbis biztosan nem... Lesz-e ennek az alpheni ügynek valamilyen folytatása, kezdeményezés a szabályok módosítására?

- Biztosan várható ilyen. A szövetségben is beszélni fogunk erről, nekem is van javaslatom, amiről egyelőre csak informálisan beszéltem másokkal. Nyilvánvaló, hogy a hibákat teljesen nem lehet kiküszöbölni, de a hibák olyan láncolatát, mint ami itt történt, valahol meg kell tudni szakítani. Megoldás lehet az ellenőrzés szigorítása, a szerepek határozottabb érvényre juttatása, hogy kinek mit kell észrevennie, s természetesen az is, hogy ilyen esetben legyen módja egy edzőnek "büntetlenül" felhívni a figyelmet egy tévedésre. A teniszben vagy a jégkorongban is van "challenge", valahogy meg kell oldani, hogy ha azt gyanítod, hogy technikai hiba történt és ez érint téged, akkor felemelhesd az ezt jelző táblát, amivel kéred, hogy az észrevételedet rögtön vizsgálják meg. Ekkor mód lenne arra, hogy például egy jegyzőkönyvben szereplő eljárást rögtön tisztázzanak, ne folytatódjon úgy a meccs, hogy egy tévedésnek később súlyosabb következményei lesznek. Mindössze egy tábla felemeléséről lenne szó, egyszer lehetne élni ezzel egy meccsen, nem számítana bele az időkérésbe, felesleges alkalmazását pedig esetleg szankcionálni lehetne labdavesztéssel vagy egy időkérési lehetőség elvételével. Ez egy ötlet, már Alphenben elmondtam többeknek.

- Ehhez akkor a szabályokat kell majd módosítani.

- Nagyon sok dolog van, ami működik a hétköznapokban a pólóéletben úgy, hogy tételesen nincs benne a szabályokban, de azokból vezetik le. Talán szabálymódosításra sem lenne szükség csak egy olyan értelmezésre, amit mindenki elfogad.

- Igen, de ami az olasz-magyar meccsen történt, az éppen azt bizonyítja, hogy a paragrafusok betű szerinti alkalmazása ellentétbe kerülhet a szabályok szellemiségével...

- Azért képzeljük el, hogy mi állunk a másik oldalon egy adott ügyben és nem a szabályok betűje szerint döntenek - az nagyon fájna nekünk...

- Mikorra lehetnek új, az ilyen eseteket megakadályozó garanciális szabályok?

- A LEN hatása azért a világ vízilabdájának nagy részére kiterjed, e szervezetnek mindenféleképpen javaslattevőnek kell lennie. A FINA mindig az olimpiát követő esztendőben vizsgálja meg, hogy szükség van-e a vízilabda szabályainak módosítására. Az ezt esetleg napirendre tűző FINA-kongresszus jövőre Budapesten lesz, a vizes vb idején. Sok dolog van egyébként, amit meg kellene változtatni. Itt, a LEN által rendezett világversenyen például az a gyakorlat, hogy az ellenőr csak a zsűri munkájába szólhat bele, a játékvezető tevékenységébe nem. Magyarországon ez nem így van. Nálunk abban az esetben, ha olyan esemény történik, amely később óvásra adhat okot és ez a játékvezető tevékenységével is összefügg, az ellenőrnek be kell(!) avatkoznia. Ezt nálunk elfogadja mindenki, benne van a versenyszabályzatunkban is, csak most - például ennek az alpheni esetnek a kapcsán - válik érdekessé, hogy mi otthon a gyakorlatban is alkalmazzuk.

- Papesz, köszönöm a beszélgetést!

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)