Senki többet - ötödször. Nincs tovább, szombat este bajnokavatás lesz Szolnokon. Előzetesünkben a két vezetőedző hosszabb nyilatkozata.

Bajnoki döntő

1. mérkőzés: SZOLNOK-EGER 9:6

2. mérkőzés: EGER-SZOLNOK 8:11 - ÖTMÉTERESEKKEL

3. mérkőzés: SZOLNOK-EGER 9:12

4. mérkőzés: EGER-SZOLNOK 8:7

A döntő állása: 2:2

Május 28., szombat, 5. mérkőzés

18.00 Szolnok-Eger - M4 Sport, vlv (szöveges élő)
V.: Székely Balázs, Németh András

CSEH SÁNDOR (Szolnoki Dózsa-Közgép) a vlv-nek:

- Próbálom a legtárgyilagosabban nézni a dolgokat: nem nekünk áll a zászló. Az Eger az elmúlt meccseken nagy lélektani fölényben játszott. Nem hiszem, hogy túl nagy különbség lenne a között, amit a vízben művel a két csapat, de az egri játékosok minden egyes mozdulatán érződik, hogy bármilyen szituációba kerülnek, ha vezetnek, ha hátrányban vannak, nekik tökéletes, ami történik a vízben. És egyébként nem is csak a vízben..., az egri játékosok közül többen is megemlítették a lufikat, amik az uszodánkban felfüggesztve várták a bajnokavatást. Szerintem mi lepődtünk meg a legjobban a harmadik meccsen, hiszen nem tudtunk erről. Ez a "lufi-kereszt" most már rajtunk marad, a lufik ott vannak, ezzel már nem tudunk semmit kezdeni, nem is akarunk.

- Mit lehet szakmázni egy ilyen szituációban, 2:2-nél, a döntő meccs előtt. Próbálod megnyugtatni a játékosokat, amit egész évben csináltak, azt igyekeznek majd most is, minél jobban végrehajtani vagy esetleg ki lehet találni valamit?

- Bármilyen furcsán hangzik, szerintem a legfontosabb az, hogy úgy játsszunk, mint a legutóbbi, egri meccsen. Ha így lesz, akkor szerintem van esélyünk a győzelemre. Az első mérkőzés után azt mondtam: a legfontosabb az, hogy a játékosok fejben fel legyenek készülve arra, hogy egy hosszú döntő következhet. A negyedik meccs előtt pedig azt fogalmaztam meg, hogy ha azt játsszuk, amit kell - és nyilván nem egyszerűen csak jó játékra gondoltam, mert ha végig jól játszottunk volna, akkor már vége lenne a döntőnek -, ha fegyelmezettek leszünk, akkor meglesz a lehetőségünk a hátralévő két meccs egyikének megnyerésével megszerezni a bajnoki címet. A véleményem nem változott, most is ugyanazt mondom.

- Már az első egri győzelem után utaltál arra hogy ez a helyzet szokatlan nektek, hiszen magyar csapattól magyar bajnokságban nem szoktatok kikapni. Kétszer meg aztán pláne nem - ezt a helyzetet hogy kezeled, érezni-e a hatását, nincs-e "megrogyva" emiatt néhány játékos?

- Erre nagyon egyszerű a válasz. Amikor a harmadik meccs után erről beszéltünk, az valóban egy szokatlan szituáció volt, de ez most már nincs így...

- A játékosok egyénileg milyen formában vannak, hogy látod, az edzéseken le tudod mérni?

- Ilyenkor a formát már abszolút nem az edzésen nyújtott teljesítmény mutatja meg, hanem az, hogy az illető a meccsen hogy játszik. Mindenki lája, hogy az elmúlt meccseken sok dolog volt, ami nem sikerült, de ennek egy bajnoki döntő utolsó mérkőzése előtt nincs semmilyen jelentősége. Nem is számítok arra, hogy sokkal jobbak lesznek a lövéseink, hogy jobban fogunk játszani, azért gondolom, hogy meg fogjuk nyerni ezt a meccset, mert tudom, hogy milyen erősek vagyunk. Tudom, hogy amikor kihagyjuk az ötmétereseket, amikor nem megy a játék, amikor minden egyes döntő szituációból így vagy úgy, de szerencsétlenül kerülünk ki, akkor is ott vagyunk a végén ikszben. Tehát nem kell változtatnunk, nem kell csodát tennünk, egész egyszerűen "csak" meg kell nyernünk a mérkőzést.

DABROWSKI NORBERT (ZF-Eger) a vlv-nek

- Pihentünk majdnem egy napot, egyébként a szokásos menete van a dolgoknak, ugyanúgy megyünk, mint a többi meccsre, annyi a különbség, hogy most már nincs tovább. Most a győzelemért már konkrét, megfogható dolog, bajnoki aranyérem jár, nem csak az, hogy játszhatunk még tovább.

- Azt mondják, hogy ilyenkor már semmi nem számít, egyetlen, utolsó nagy menetelés kell...

- A nehézség az, hogy ez három hete tart és közben volt egy Világliga-meccs és egy BL-találkozó is. Nem az ötödik meccsről beszélünk, hanem a hetedikről...

- Érződik ennek a hatása?

- Abszolút. Nagyon nehéz elosztani, hogy mennyit regenerálódj, mennyit készülj. Ráadásul ezzel nincs vége a szezonnak. Kicsit úgy érzem magam, mint a barcelonai vb-n a végén, szinte már tábori kórház volt az egész, nem volt ember, akinek ne lett volna valami baja, úgy néztek ki, mint a bokszolók az utolsó menet előtt. Ezekben a fiúkban is hét komoly meccs van az utóbbi hetekben.

- Mindenki azt mondta a legutóbbi egri meccs után, hogy most már egyáltalán nem számít majd a hazai pálya sem, de én ezt nem akarom elhinni. Azért a szolnoki közeg, a közönség, a bejövő fény oldalról, hogy mondjam... Minden apróság számít és azért a hazai pálya a vízilabdában általában előny.

- A hazai pálya előnyénél általában nem az uszoda atmoszférájára szoktak gondolni... Lehet, hogy nem akarod elhinni, de én továbbra is azt mondom: nyertünk mi is ott, ők is nyertek itt. A vlág legjobb játékosai vannak a két csapatban! Mit érdekli őket, hogy hol játszanak?? Játszottak már több földrészen, ha azt mondom nekik, hogy holnap Mezőkövesden kell játszaniuk, akkor ott játszanak. Ráadásul nem vadidegen helyre mennek. Persze, az ember otthon komfortosabban mozog, de itt már az számít, hogy mentálisan ki milyen állapotban van. Természetesen kell a jó fizikai kondíció is, mert oxigén nélkül nem működik az agyad. Apró dolgok döntik majd el.

- Akkor viszont nektek áll inkább, hiszen a legutóbbi két meccset ti nyertétek...

- Ez lehet csapda is. Ha megnyugszol, hogy jó, utolértük őket és nincs meg benned az a félelem, hogy ha elveszted, akkor mi van... De én ezzel sem foglalkoznék. Persze, nem lennék a Szolnok helyében, szívesebben megyek így játszani utolsó meccset, mintha fordítva lenne, hogy elvesztünk két meccset zsinórban és úgy megyünk a harmadikra. De itt nem számít semmilyen statisztika, most íródik a történet és valahogy vége lesz... Szombaton, negyed nyolc-fél nyolc körül.