Drámai izgalmak közepette a Budva nyerte a Montenegrói Kupát, miután szombat este 9:8-ra kapott ki Kotorban, s ezzel egyetlen gólocskát megőrzött a kupadöntő első mérkőzésén, otthon szerzett előnyéből. A visszavágón végül a teljes Primorac szerepelt, s végig úgy tűnt, a helyzet erkölcsi győztesként magát a kupát is megszerzik. Ez azonban végül nem sikerült.

Montenegrói Kupa, döntő, visszavágó

Primorac Kotor-Budva 9:8 (3:0, 1:2, 3:2, 2:4)
G.: Azevedo 3, Kállay, Setka, Csucskovics, Milics, Draskovics, Drasko Brguljan, ill.  Lazovics 3, Jokics, Vukcsevics 2-2, Danilovics,

Kupagyőztes a Budva, miután az első mérkőzésen 10:8-ra nyert. (Ezt követően "borult a bili" Kotorban: mint megírtuk, a játékosok megelégelték, hogy nem kapják meg havi fizetésüket.)

Nem tudjuk, mi történt szombaton, nap közben, de estére kiderült, a Primorac felnőtt csapata felfüggeszti a klub szerződésszegése, a fizetések elmaradása miatti "munkabeszüntetést" és kiáll a kupadöntőre. A közönség meghálálta kedvencei döntését: rég látott buzdítást produkált a kemény mag a kotori arénában.

A meccs számos drámai fordulatot hozott. Kezdjük ott, hogy a Primorac egyetlen negyed alatt nemcsak ledolgozta a kupadöntő első mérkőzésén összeszedett hátrányt, hanem még előnyt is szerzett. Az első játékrész 3:0-as eredménye után nem sok esély maradt a vendégeknek, akik három napja a Jadranska Ligában porig alázták a szomszédvár juniorokkal kiálló csapatát.

Amikor elkezdték a gólgyártást, egy gyönyörű találattal Kállay Márk válaszolt, ismét háromra növelve a hazai előnyt. A következő lélektani pillanat 5:3-nál volt: a mezőny egyik legjobbja, a budvai Jokics ötméterest végzett el, s amikor a lövéshez felemelte a labdát, az kicsúszott a kezéből!

A lélektani pillanatot kihasználta a Primorac, s 7:3-ra elhúzott. Ráadásul a hetedik gól olyan különleges és lelkileg annyira demoralizáló volt, hogy megint a teljes reménytelenségbe süllyedtek a vendégek esélyei. Az történt, hogy a hazaiak sztárjátékosa, Tony Azevedo vagy 10 méterről ejtésre szánta el magát, de előtte egy testcsellel elküldte a kapu másik oldalára Sefiket, a világ egyik legjobb kapusát. Amikor a derék szerb-montenegrói bemozdult, Azevedo egész lágyan ellipszis alakú pályára küldte a gömböt, amely kínos lassúsággal, a megkövült Sefik szikrázó tekintetétől kísérve landolt a másik kapufa mellett. Hihetetlen gól volt és ezzel nem sokkal a harmadik negyed vége előtt négy találatra nőtt a hazaiak előnye!

A negyedik negyed hozta az igazi drámát. Hosszú ideig állt a játék, a nézőtéren verekedtek, az egyik bírót egy, a lelátóról behajított székkel vették célba. A közjáték valószínűleg megzavarta a Primorac-játékosokat, akik egyre jobban el is fáradtak. A Budva 7:6-ra jött fel, s ekkor megint fordulat történt: egy végtelenül szerencsés góllal megint kettő lett az előny: Draskovics labdája a blokkoló Jokics karján változtatott irányt, s jutott a kapuba.

Ezután viszont elég volt néhány hiba és a Budva kiegyenlített. A végén újra vezetést szerzett a Kotor, de a hosszabbításhoz szükséges gólt már nem sikerült begyömöszölni.

A magyar játékosok sokat dolgoztak, Steinmetz Ádám többet volt bent, de ezúttal csak emberelőnyök kiharcolásával vétette észre magát, gólt nem sikerült lőnie.

STEINMETZ ÁDÁM a VLV-nek:

- Mit mondjak... Nehéz úgy készülni egy kupadöntőre, hopgy a döntő előtti este még nem tudjuk, hogy játszunk-e. Ez nem ideális állapot. Ennek fényében azt tudom, mondani, már az nagy eredmény, hogy lejátszottuk a mérkőzést. További nagy eredmény, hogy meg is nyertük azt - egyébként egy kiváló formában lévő Budva ellen. Fizikálisan felvettük velük a versenyt, vezettünk is 7:3-ra, összeszedtük magunkat egyik napról a másikra, azt gondolom, hogy senkinek egy rossz szava nem lehet a csapatra. Az viszont más kérdés, hogy ahhoz, hogy a sportban kiemelkedő sikert érjünk el, némi szerencsére is szükség van. Na most szemmel láthatóan nekünk ebben a szezonban nincsen szerencsénk. Mindig az utolsó pillanatokban történik valami, vagy bekapunk egy gólt, lásd a budvai mérkőzést, vagy kapufára lövünk, mint a Vasas ellen, vagy az ejtésünk landol a kapufán, lásd a Szeged elleni meccset. És ezek nem véletlenek, mert szerencséje annak van, aki azt megérdemli, aki rászolgál. Mi sajnos nem tudunk úgy készülni, ahogy kellene. A régóta húzódó problémák miatt fejben nem vagyunk összeszedettek és részben ebből kifolyólag fizikálisan sem vagyunk olyan állapotban, hogy rászolgáljunk a szerencsére. És ezért sajnos ezen a szinten pontok bukásával bűnhődünk, mérkőzéseket vesztünk el. Szomorú vagyok, de be kell látnom, hogy a sportban ez így működik, emiatt nem tudok igazán ideges lenni. Előre tekintve pedig nem marad más hátra, mint a szerdai mérkőzést megnyerni a Vasas ellen. 

- Mi történt meccs előtt, miért döntöttetek úgy, hogy a korábban egyeztetett álláspontot megváltoztatjátok és kiálltok a kupadöntő visszavágójára?

- Volt egy egyeztetés a polgármester asszonynál. Van a klubnak egy igazgató tanácsa, az ő képviselőik is ott voltak. Pénzt nem kaptunk, de kinyilvánították, hogy abszolút mellettünk állnak, próbálnak segíteni, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a Primoracnál ne kelljen lehúzni a rolót. Ez mind szép, de azért mentünk, hogy egy havi fizetést kapjunk, illetve ha ez sem megy, legalább valamiféle garanciát az elmaradt kifizetések rendezésére. Ezt sem kaptuk meg, de mégis az volt a kérése a városvezetésnek, hogy ne hozzuk olyan helyzetbe a klubot és a várost, hogy nem állunk ki egy ilyen fontos mérkőzésre. Azt, hogy a Vasas elleni meccset mindenképpen lejátsszuk, már korábban eldöntöttük. Hogy utána mi lesz, azt nem tudjuk, ne is menjünk az események elé, várjuk meg, hogy mi lesz...

VLV-VIDEÓK (RTCG):


Kállay gólja


Jokics furcsa ötméterese


Azevedo ejtése Sefiknek