Nem jöttek haza érem nélkül
Vasárnap délelőtt megérkezett a magyar U20-as válogatott az almati junior világbajnokságról. A fiúk nyakában bronzérem lógott.
Szokás szerint a szövetség munkatársai köszöntötték virággal a fiatalokat, akik azonnal hozzátartozóik gyűrűjében "tűntek el".
Érezni lehetett a finom distinkciót az eredmény kapcsán: az ünneplés nagyon diszkrét volt, csapatkép sem készült. A fiúk ennek ellenére nem voltak elégedetlenek (mármint nem a fogadtatással, hanem a vb-eredménnyel).
VLV-videók:
Horkai György a vlv-nek
- Köszöntelek itthon Gyuri! Azért mégiscsak bronzéremmel jöttetek haza, gondolom, hogy ez egy pici elég tétel. Nehéz út volt?
- Az út az nehéz volt, mert hajnali 3-4 órakor indultunk és azért messze van ez, hosszú az út. De jó volt a csatlakozásunk, végül is kényelmesen jöttünk.
- Egy nagyon rövid összegzést kérek tőled itt a Ferihegyi bejárat/kijárat előtt.
- Büszke vagyok a fiúkra, gratulálok a csapatnak. Jó eredményt értek el, ez a korosztály tavaly Európa-bajnokságon második lett, most idén a világbajnokságon harmadik. Azt hiszem, hogy becsületesen küzdöttünk és mindent megtettünk az eredményért. Nagyon sikeres volt és ehhez mindenféleképpen gratulálok, köszönöm a munkájukat és köszönöm a klubedzőknek és mindenkinek aki hozzájárult a sikerhez.
- Ezek a játékosok, akik ebben a csapatban vannak, mire vihetik? Közülük hányan érhetnek be oda az "első keretbe"?
- Nézd, Nagy Ádám és Manhercz Krisztián már játszott a válogatottban, Kovács Gergő, Sedlmayer Tamás, Kardos Gergely tagja volt Tibi induló keretének a nyári felkészülés elején, részt vettek a válogatott munkájában. Köszönöm Tibinek is, hogy kijött Almatiba és megnézte élesben kinn a mérkőzéseket. Ő is látta és képben van azzal kapcsolatban, hogy a játékosok mit tudnak és ki az, akire talán jobban fel tud figyelni, aki ezt megérdemli. Én úgy gondolom, hogy ebből a válogatottból az olimpia után egy pár ember be fog kerülni a bő keretbe, de innentől kezdve, már aztán az ő felelősségük lesz, rajtuk fog múlni, hogy mit fognak elérni.
- Köszönöm szépen Gyuri, jó pihenést kívánok és gratulálok!
- Köszönöm szépen.
(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)
Sedlmayer Tamás csapatkapitány a vlv-nek
- Szervusz, Tamás, gratulálok a bronzéremhez! Egész jó ez a kis csapat, aminek te a kapitánya vagy. Lehetett volna még jobb is az eredmény?
- Szia, köszönjük szépen! Lehetett volna, de sajnos nem jött össze a döntőbe jutás, nem jött ki jól a lépés, nem sikerült az olaszokat megverni. Ennek ellenére úgy érzem, hogy a bronzérem egyrészt lelkileg nagyon jót tett a csapatnak, másrészt pedig eredményként is nagyon jó, mert mégiscsak fel tudtunk állni egy vereség után és éremmel jöttünk haza. Ez nagyon fontos.
Igazad van. Több helyről is hallottam, hogy kívülről azt látják: ez egy nagyon egységes csapat, és én ezt belülről is csak alátámasztani tudom, mert gyakorlatilag mindent megtettünk egymásért mind a parton, mind a vízben. Ez egy nagyon jó csapat, és még az is lehet, hogy később a felnőtt válogatottban is találkozunk.
- Neked mi következik most?
- Nekem most lesz pár nap pihenő. Szerdán lesz az Universiade-győzteseknek egy ünnepség a szövetségben, és utána – vagy aznap, vagy másnap – már megyek le Szegedre.
- Csak annyit pontosítanék, hogy az a szerdai, az nem csak az Universiade-, hanem a nyári sikerek ünneplése, és ti is meg vagytok hívva, tehát ezt a bronzot mindenki sikerként könyveli el. Gratulálok még egyszer, és jó pihenést!
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
Zalánki Gergő a vlv-nek
- Üdvözöllek itthon, Zalesz! Milyen utad volt?
- Hosszú és fárasztó, nem igazán tudtam aludni. Meg előtte, ugye, elmentünk körbenézni az éjszakában.
- Milyen az almati éjszaka?
- Jó volt, elvoltunk, csak így nem tudtunk pihenni. De majd most lesz egy pár napunk.
- Így van... Na, mesélj erről az egész tornáról!
- Az elején nagyon jól kezdtünk, tényleg minden bejött és főleg az emberelőnyökben voltunk nagyon jók. A végén pedig pont ez nem sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. Például, ha az olaszok ellen jobban lőjük az emberelőnyt, akkor szerintem meg tudjuk nyerni azt a meccset. Így alakult, de összességében jó volt, jó volt, hogy a bronzot meg tudtuk nyerni, így azért jobb szájízzel jöttünk haza. Én örülök és boldog vagyok.
- Pedig éppen azt akartam mondani, hogy csalódottnak tűnsz.
- Hát persze. Ez most nem olyan volt, hogy ha előre mondják, hogy harmadik, akkor aláírjuk, mert azért mentünk ki, hogy megnyerjük. De azt beszéltük, hogy talán jobb ez a harmadik hely, mint tavaly a második, hiszen így győzelemmel tudtuk zárni az egészet, ez jobb.
- Még egy dolgot mesélj el, az utolsó ötméterest. Elhatároztad, hogy hova lövöd?
- Nem gondolkoztam rajta sokat. Úgy gondoltam, hogy az a biztos, azt meg tudom lőni erősen, pontosan – aztán bejött. Tényleg nem gondolkoztam rajta.
- Hát, sikerült! Köszönöm szépen, jó pihenést a következő napokra!
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
Vogel Simon és Vogel Soma a vlv-nek
- Hát szevasztok Vogelek, jó nehéz tornán és hosszú úton vagytok túl, egy nagyon rövid összegzést kérnék erről.
Simon és Soma: - Sziasztok.
Simon: - Egy nagyon rövid összegzés lesz. Hosszú felkészülésen vagyunk túl, a torna pedig; a csoportot megnyertük, ahogy terveztük, bejutottunk a négy közé, ahogy terveztük, Montenegró volt az ellenfél a négy közé jutásért, ahogy terveztük, minden úgy ment. Az olaszok jöttek velünk a döntőbe, rájuk is számítottunk, és az a meccs valahogy nem jött össze nekünk, a helyzetkihasználás nem volt jó, fejben kicsit mintha kevésbé tudtunk volna koncentrálni, de utána a bronzmeccsen össze akartuk szedni magunkat és meg akartuk nyerni a bronzot, ahogy meg is szereztük végül. Nagy nehezen, de megszereztük végül, ötméterespárbaj után.
- Soma, mint az ötméterespárbaj hőse?
Soma: - Én is ugyanezt tudom elmondani: nagyon hosszú volt a felkészülés, nagyon fárasztó volt, de megfelelő állapotban utaztunk ki a vb-re, megfelelő fizikai állapotban. A bronzmeccs már kicsit máshogy zajlott, mint a csoportmeccs a görögök ellen. Sokkal összeszedettebbek voltak a görögök, mi meg nem voltunk annyival összeszedettebbek, illetve fáradtak voltunk, úgy gondolom elfáradtunk kicsit a vb végére, illetve ez az utolsó másfél perc... Ugye, három góllal vezettünk még a végén, és ott nem is tudom igazából, mi történt, szétestünk, buta gólokat kaptunk, és akkor így következett az ötméteres, amit...
- Amit, szerényen: "beléd lőttek háromszor"...
Soma: - Nagy szerencsére.
- Jó, hát nagyon szépen köszönöm az értékelést is, a bronzérmet is a szurkolók nevében, jó pihenést kívánok!
Simon és Soma: - Köszönjük szépen!
(Lejegyezte: Vona Lilla)
Manhercz Krisztián a vlv-nek
- Szervusz, Manó, köszöntelek itthon! Elégedett vagy?
- Persze, hogy elégedett vagyok. Világbajnoki bronzérmet sikerült szereznünk, ez nem kis dolog. Nyilván kicsit fájó az elvesztett elődöntő miatt, de végül sikerült kihoznunk a maximumot így is.
- Nagyon sok versenyen játszol évről évre, és még nagyon sok versenyen is fogsz játszani. Ez a mostani almati torna hogy marad meg az emlékeidben?
- Egy világbajnokságról beszélünk, tehát nem mondhatjuk, hogy emlékezni sem fogunk rá. De nyilván szebb emléknek marad meg például a tavalyi tbiliszi Európa-bajnoki ezüst, vagy az isztambuli arany.
- Mi történt a bronzmeccs utolsó egy percében? Emlékszel rá?
- Emlékezni emlékszem rá, sajnos. Nagyon sok olyan hibát követtünk el egy perc alatt, ami nem hogy ezen a szinten, de már gyerek korosztályban sem fogadható el. Ennek következtében kaptunk másfél perc alatt három gólt, így fel tudtak jönni a görögök.
- Anélkül, hogy most a hibákat részleteznénk, tudom, hogy Gyuri azt mondta nektek a meccs után, hogy ezeket most tanuljátok meg egy életre, hogy soha többé ne kövessétek el. Mit szólsz ehhez, így teszel?
- Azért ez nyilván meg fog maradni, mert tényleg nem szabad ilyen hibákat elkövetnünk – ez egy jó tanulság volt. Ha elvesztettük volna a bronzmeccset, akkor nagyon fájó lenne, de így legalább egy tanulság lesz.
- Lesz egy kis pihenőidőd?
- Igen, valószínűleg ma meg holnap. Meg talán a keddet is megkapom Tomival együtt, de utána le kell mennünk Szegedre.
- Akkor erre a két napra jó pihenést! Gratulálok!
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
